Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-08 / 31. szám

SZEGED. SzerKeuiatég: Somogyi ucca t2.I.em. Telelőn: k01c««nktSnyvtór «* leqylrodn • Aradi nooo 8. Telelőn s 13-00. - Nyomd« : lüw LI«6I ucca 19. Telelőm TAvIrnII M levélcím • DtlmnnynrnrHzAq Srrqrd vmnafanamx Szerda, 1933 február 8 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 31. sir. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «* Budapesten 3-00, kUIIiJIdiln «••40 pengd - Bqye* azAm Ara hétkB«nap Itt, vat&r. é* Ünnepnap 24 níl. Hir« deléiek felvétele tarifa «zerlnl. Meglelenf ic héifO kivételével naponta reggel i^niuwAiunmni Apponyi Albert nincs többé. Háromnapos kegyetlen haláltusa után — oe — kedden délután 4 óra 20 perckor a genfi, amellyel együtt dobogott egy egész nemzet sziResidence Hotel tavaszi napsugaras szobájában meghalt az elmúlt félszázad legkimagaslóbb magyar államférfia. ¿yy korszak és egy kivételes egyéniség tűnik el vele az életből. Az emberi jogok vedelmezöje, a magyar igazság harangzúgása és az emberi gondolat retora hallqalott el most — döbbenetes szimbólumképen: Genfven, az európai műhely nemzetközi színpadán. Ahol a harang zugolt az emberi jogok és a letiport igazság eposzával, ott hallqatott el a harang őrök némaságra. A jog harcának nemzetközi fórumán, az európai frot műhelyében a munka nagy ritmusában halt meg Apponyi Albert kegyetlen szimbólumként még halaidban is harcolva. A közjogi küzdelmektől — az iqnzsán gevfí ' arcáiq: ez a i-'.volság és «•» a pálya jelöli a 86 éves geat old man mértföldes eletenek nagyságát. Egy ország és az európai lelkiismeret áll néma megdöbbenéssel Apponyi Albert holtteste előtt. A tragédiáról alábbi részletes jelentéseink számolnak be: Az utolsó órák Apponyi Albertet az orvosok reggel látogatásukkor már ébren találták. Mosolyogva nyújtott kezet az orvosoknak. — Köszönöm, hogy már ilyen korán hozfáradtak — mondotta. ATn a kérdésre, hogyan érzi magát, halk •nngön jgy felelt: — Nem »jól vagyok, bár fájdalmaim nincsenek. Apponyi Albertné grófnő, aki állandóan beteg férjének ágya mellett tartózkodott, kikísérte az orvosokat és megkérdezte tőlük, hogy van-e remény férjének felgyógyulásához. Az orvosok igy felelték: — Mindén attól függ, hogy szive mennyire bírja a küzdelmet. Az orvosok távozása után Apponyi kevés teát és tejet kért. Néhány kortyot ivott, majd felolvastatott magának a reggeli lapokból. Később ismét elaludt. Kezelő orvosai délelőtt 11 órakor és délben egy órakor megismételték látogatásukat. A beteg mellett délelőtt állandóan ott tartózkodott fia, Anponyi György gróf és leánya Mária grófnő. Megmutatták a betegnek a beérkezett sürgönyök tömegét. A szállóban egymást érték a Nénszövetség és a Leszerelési konferencia előkelőségei, köztük Paul Boncour, Henderson, báró Aloisi, Olaszország népszövetségi megbízottja, Nadolnv német nagykövet, Aga kán és még igen sokan mások. A déli órákban a nagybeteg felvette az utolsó Kenetei. Egy óra után az orvosok szükségesnek tartottak oxigénbelégzést adni. Délután 3 óra körül a beteg légzése megbetegedett, a tüdőből időnként hörgésszerű zaj hallatszott. A család tagjai ekkor már látták, hogy közeleg a vég. Értesítették a házban tartózkodó Bourdillon kezelőorvost, aki azonnal megjelent a beteg ágyánál, de csak azt állapíthatta meg, hogy a haláltusa bekövetkezett. Apponyi Albert délután 4 óra 20 nerckor megszűnt élni. Nyomban a halál bekövetkezése után Apponyi "György telefonon jelentette a gyászhírt Steenockerzeelbe, ahonnan szombat óta mindennap táviratban érdeklődtek Apponyi állapotáról. Pelényi János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a halál bekövetkezésekor a Residence szállóban tartózkodott. Azonnal a népszövetségi palotába sietett, ahol éppen ülésezett a leszerelési értekezlet. Nyomban érintkezésbe lépett Henderson elnökei. Henderson az elnOht szikből meghatottan hozta az értekezlet tudomására a gyászhírt. Megindult hangon adott kifejezést a főbizottság mélységes részvétének, majd a gyász jeléül az ülést negyedórára felfüggesztették. Temetés: szombaton Apponyi arcán meglátszanak a sulvos betegség nyomai, de arcvonásai megőrizték az ismert derűs nyugalmat. Holttestét reggel átviszik a plébánia templom halottas szobáiába, ahol péntekig marad felravatalozva. Péntek reggel innen átszállítják a Notre Dame székesegyházba, ahol pénteken délelőtt 11 órakor kezdődik az ünnepélyes gyászszertartás. mely után a koporsót a pályaudvarra viszik és Budapestre szállítják. Az elhunyt földi maradványai Budapestre szombaton este érkeznek meg. A megérkezés után gyászmenet kiséri a holttestet a parlament épületébe, ahol felravatalozzák. A temetés kedden délelőtt 10 órakor lesz az or- • szágház kupolacsarnokából. A kormány Ap- I ponyit a nemzet halottjának tekint!. \ gyász Apponyi halálának hirét mélységes gyászszal fogadta az egész ország. A budapesti Nemzeti Színházban előadás előtt Csathó Kálmán rövid gyászbeszédben jelentette be a közönségnek a fájdalmas hirt, amelyet a közönség állva hallgatott végig és utána egy percnyi néma csöndben adott kifejezést gyászának. Hóman Bálint kultuszminiszter meleghangú részvéttáviratban fejezte ki a nagy veszteség feletti fájdalmát. A kormdngzó részvéttdvlrata A kormányzó gróf Apponyi Albertnéhoz a következő részvéttáviratot intézte: „Mély fájdalommal töltött el az a megdöbbentő hir, hogy férje őnagyméltóságát a Mindenható páratlan kötelességérzettel teljesített ragyogó fáradhatatlan működése közben elszólította. A megboldogult kivételes tehetsége és tudása, amelyet több, mint két emberöltőn át önzetlen áldozatkészséggel és lelkes odaadással állított hazája szolgálatába, dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek, az egész világ előtt. Átérezve azt a pótolhatatlan veszteséget, amely távozásával mindannyiunkat ért, a mélyen sújtott magyar nemzet nevében 1«, a legbensőbb részvétemet fejezem ki. Horthy." Ottó részvéte Ottó a következő táviratot küldte Genfbe: „Mélyen megrendülten állok a nagy magyar hazafi ravatalánál és az egész magyar nemzettel együtt fájlalom annak halálát. Szerencsében, balsorsban, megaláztatásban egy félszázadon tul hazájának szentelte erejének javát. Gyászolom azt, aki a legszerencsétlenebb időkben volt a jogfolytonosság zászlóvivője. Nagy szomorúságomban imádkozom ifjúságom pótolhatatlan atyai barátjáért Ottó." Szeged részféle Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a maga és Szeged város közönsége nevéhen a következő táviratot küldte gróf Apponyi Albertnéhoz Genfbe: „Abban a legbensőbb családi gyászban, amely Nagyméltóságodat férjének elvesztésével sújtotta, az egész ország fájdalmas részvéttel osztozik. Gróf Apponyi Albert a gondviselés kegyelméből kivetelés erejű és képességű harcosa volt nemzeti eszményeinknek és a magyar igazságnak. Díszpolgára és nemes pártfogója volt városunknak, Szeged város közönsége a fájdalmas vr.sz.eség teljes átérzéssel gyászolja a nemzet i"v<v halottját. FoRa.l a Kegyelmes Asszon», Szeged város nevében kifejezett őszinte részvétem nyilvánítását. Dr. Pálfy József polgármesterh." Délután öt órakor a gyászhír vétele után a városházán félóráig harangoztak és felvonták a gyászzászlót a városháza tornyára. A megtartandó rekviem ideje alatt ugyancsak félórás harangzugással fogja a város kegyeletét leróni. Élete, politikai páluáta Apponyi 1816 május 29-én született Bécsben. Fia néhai Apponyi György gróf volt udvari kancellárnak. A kalksburgi jezsuiták intézetében tanult 1863-ig, utána jogot hallgatott Pesten és Bécsben. 1872-ben a szentendrei kerület képviselőjévé választotta. 1875-ben a választásokon négy helyen kisebbségben maradt és csak 1877-ben jutott be ismét a Házba, a Bobról kerület mandátumával. Már első parlamenti szereplésekor nagy szónoki képességről tett tanúságot. A Sennyeipárt hive volt, amikor az egyesült ellenzék megalakult, ehhez csatlakozott. A polgári házasság behozatalára az első parlamenti lökést az ő felszólalása adta; a reformjavaslat beterjesztésekor azonban a polgári kötés kötelező formáját ellenezte és nem szavazta meg 1898 őszén, a bécsi és ischli tanácskozásak miatt heves támadást intézett a kormány ellen és ez kiindulópontja volt annak a küzdelemnek, amely Bánffy báró lemondásával végződött Az 1901-es országgyűlés elnökévé választotta és ebben az évben lett belső titkos tanácsos. 1904 novemberében, a párhuzamos képviselőházi ülések elhatározásakor megalakította a nemzeti pártot. A Perczell-féle zsebkendő szavazás után belépett az ellenzéki pártok szövetségébe, a Ház feloszlása után pedig pártjával együtt bevonult a függetlenségi és 4$-a* pártba és tagja lett az ellenzék vezérlő bizottságának. 1905-ben ő szerkesztett* a szövetkezett ellenzék felirati javaslatát A béke helyreállítása