Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-04 / 28. szám

Ii. Azért?... mert... Béli virágok ia a legszebb modellek után készül­nek, hozott anyagból is fillérekért a fehér­cégtablás BOROS MIKSA művirág miiholyében Széchenyi t«r 15. cég Báli harisnyák.... I. szimpla báli gallér . Szmoking nyakkendő . 1-90-lői -58 -•78-től „A szegedi városferv lul van méretezve" Dr. Veress Gábor előadása a város­rendezésről (A Délmagy&rország munkatársától.) A Ma­f yar Mérnök- és Épitészegylet szegedi osztálya a zegedi Alföldkutató Bizottsággal együttesen kez­deményezett városrendezési előadássorozatának megnyitó előadását csütörtökön délután tartotta meg a városháza tanácstermében, amelyen dr. Veress Gábor tartott megnyitó előadást. ^ Dr. Veress Gábor először a helységek keletke­zésének természetes és mesterséges okait, majd a városépítés legfőbb követelményeit, alapelveit a városok fejlődésének történelmi perspektívájában ismertette. Az alapelveket a következőkben vá­zolta: Az ellenséges támadás ellen való véde­kezés. Ennek ma is van befolyása, különösen a repiilőlámadások ellen való védekezés technikája terén. A rendészeti szempontok szerint a lakos­ság társadalmi rétegeződése régen már a letele­pülésben is kifejezésre jutott Ma is erőteljes kö­vetelmény az, hogy külön gyári kerület, üzleti kerület, hivatali kerület, lakó terület, stb. legyen a városban. A közlekedés régente inkább hadi és rendészeti kérdés volt, ma inkább technikai kérdés, amely elementáris erővel avatkozik bele a városrendezési tervbe. Reprezentatív szempont halmozta egymásra Velence köveit. Ebből az ujabb korban általános városesztétika lett. A hi­giéné követelménye ujabban mindinkább előtérbe nyomul. Ma az a követelmény, hogy ne csak a vá­rosi ember menjen ki a természethez, hanem a természet Is jöjjön be a városba. — Ha ezeket a főbb elveket figyelembe vesz­szük — folytatta előadását —, Szegeden a város­kép a következő hibákat mutatja. A városterv tnl van méretezve, 200.000 ember részére rende­zett területen ma nem él 100.000 ember sem. A királyi biztossági terv nem számol a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásával. A városkép­ző elem részére várost, a faluképző elem részére falut kellett volna épiteni. Hibás az alaprajz is, ameily a világvárosok mintájára készült. Jófor­mán alije van zöld terület, kevés a park. A város­terv közlekedési alapjai helyesek voltak, de a fejlődés helytelen iránvn. Az országos vasúti há­lózatnak ninrs szerves kapcsolata a tiszai hajó­zással. A tanyai vasút nem simul sem a nagy­vasúti hálózathoz, sem a Tisza vízi útjához, sem a közúti villamos vasúthoz, méj? a piacokhoz sem. — A városrendezési terv jelentősége abban áll, hogy a város fejlődésében legalább félévszázadra körülvonalazza azt a tervszerűséget, amely nél­kül sem jelentékeny, sem jelentéktelen kérdésben cgv lépést sem volna szabad tenni. A jó város­rendezési terv feltárja a régi hibákat, javaslato­kat ad a hibák kiküszöbölésére és helyreigazítá­sára és ezzel lehetővé teszi, hogy a város fokozot­tan megszabaduljon azoktól a súlyos anyagi ter­hektől, amelyek e hibákból keletkeztek. Az előadást , a megjelentek sürii tapsokkal kö­szönték meg. A mérnökegylet a következő elő­adást 10-én, pénteken a városháza tanácstermé­ben délután 5 órakor tartja dr. Sztankó Bezső Szeged város népességi fejlődéséről. SAJT, VAJ CSAK . STAUFFER legyen I 88 | M i n d t n Utt ezt Kerfei Zsírszódás levessel mecí akarta mérgezni anyósát és apósát (A Délmagyarors'ág munkatársától.) Pinte­ken reggel beszállítót iák a szegedi ügyészség fogházába Bodócsi István 62 éves földeáki gaz­dát, akit kétrendbeli gyilkosság kísérlete miatt tartóztatott le a csendőrség. A gazdálkodó nemrégiben zsirszódaoldattal akarta megmér­geznl apósát és anyós ;t, a 78 éves Rakonczay Mihályt és 75 éves feleségét. A gyilkosságokat azért akarta elkövetni, mert terhére voltak az öregek. Rakonczay Mihály és felesége egy évvel ez­előtt került ve,'e házába. A vő egyideig meg­tűrte a háznál felesége szüleit, de később sze­retett volna szabadulni tőlük. Erre egy móc'ot látott: ha mindkettőjüket megöli. Néhánv nap­pal ezelőtt elérkezettnek látta az időt terve megvalósítására. Feleségével együtt Makóra ké­szült lakodalomba. Az öregeknek levest főze­tett a feleségével, hogy Rakonczayéknak legyen mit enniök, mig ők odavannak. A leves­sel telt fazekat a felesége betette a kamencébé, ö pedig egy három deci'iter zsirszödaoldatot öntött az edénybe. Azután elutaztak. Délben a két öreg ebédhez ült. Elővették a levest, az ö.regasszony két tányért megtöltött és hozrá áttak az evéshez. Először az asszony ízlelte meg az ételt, de azonnal el is tolta magától a tányért, mert a levrs s ön yen é elte a száját. Rakonczay már hozzá se nyúlt az ebédhez, hanem egyenesen a csendőrségre si­etett és bejelentette a dolgot. A lakodalomból visszatérő Bodócsit csend­őrök várták. A gazda beismerte, hogy meg akarta gyilkolni a két öreget. Azt hitte, hogy mire a lakodalomból visszatér, már csak az öregek holttestét fogja otthon találni. Bodócsi István előtt a vizsgálóbíró pénteken kihirdette a vizsgálati fogságot elrendelő vég­zését. • szalonszén fofósbrikeft koftszftrihefl Hindenburg R u h r Budapesti luvnr- és zsáktételekben házhoz szállítva KOKSZ VERTES SzénkereskecSefmi Részvénytársaság Boldogasszony sugárul 17. Telefon 19-58. Gyilkoifág az eltűnt dohány miatt Ilélet: 8 évi fegyház (A Délmagyarország munkatársától.)Ámult év november 30-án éjjel véres kegyetlenséggel elköve'ett gyilkosság történt Nagyszéksóson. Fiatal legények, köztük Tóth-Bende Vince és Ördög József András-napot mentek köszön­teni. Több helyen megfordultak, végre éjfél­tájban bevetődtek Nyári András tanyájába, ahol ott találták Szekeres Mihály 33 éves gaz­dálkodót, amint a háziakkal borozgatott. A fia­talembereket is megkínálták borral. A vendé­gek egy óra tájban hazaindultak, de még előbb rá akartak gyújtani cigarettára. Dohány azon­ban csak Tóth-Bendénél volt, aki megkínálta a többieket. A dohánycsomag azonban szőrén­szálán elveszett a nagy klnálgatásban. Min­denki Szekeresre gyanakodott, hogy ő tette el. Meg is motozták, de nem találták meg. Később előkerült a dohány, de nem tudták megállapí­tani, hogy ki dugta el. Ettől kezdve Tóth­Bende rossz szemmel nézte Széke est és ami­kor a gazda elköszönt és hazaindult, társaival utána ment és megtámadta. A fiatal, 19 éves legénynél egy leventepuska volt, azzal ütötte fejbe Szekerest, aki eszméletét vesztve a föld­re zuhant. Tóth-Bende ekkor még kétszer rá" vágott puskája agyával a fekvő emberre, ördög pedig egy bottal sújtott reá. A legények a le­ütött embert otthagyták és elmentek mulatni. Szekeres Mihályra nemsokára ráakadtak. Or­vost hivtak, de segíteni nim tudtak rajta, meg­halt. A boncolás során megállapították, hogy a puskatus teljesm összeroncsolta fejét, ko­ponyája több helyen beszakadt és az agyállo­mány is megsérült. Tóth-Bendét és ördögöt elfogták. Az ügyészség szándékos emberölés büntette, illetve abban való bünrészesség miatt állította pénteken a két legényt a törvényszék Ví/rf-tanácsa elé. Tóth-Bende beismerte, hogy megölte Szeke­rest, de tagadta, hogy meg akarta ölni. ördög nógatta arra, hogy üsse meg Szekerest, gú­nyolta, hogy milyen legény, ha nem meri le se ütni Szekerest. Nyáriéknál is biztatta, az ulon is noszogatta, ő aztán hirtelen elhatáro­zással hátulról fejbevágta Szekerest, mire ör­dög is ütött egyet rajta. ördög József kihallgatásakor tagadta, hogy biztatta Tóth-Bendét, azt is tagadta, hogy rá­! ütött volna Szekeresre. A bíróság több tanút i hallgatott ki, ezek igazolták, hogy ördög is i ütötte az áldozatot. A törvényszék mindkét legényt bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és Tóth-Bende Vincét nyolcesztendei fegyház­ra, ördög Józsefet hathónapi börtönre Hélte. Az itélet ellen az ügyész és a védelem felleb­bezést jelentett be. Okfrathamisifásért elítélték a városi adókezelőt (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ítélő­tábla tfoüács-tanácsa pénteken tárgyalta ifj. Boross Ferenc és Hornyák Illés városi adó­kezelők okírathamisitási ügyét. A két adóbezelő a vádirat szerint hamis jelentéssel igyekezett magának jutalékot szerezni. Ellenőrző körúton voltak és elrejtett bor után kutattak. Több helyen megfordultak és az egyik gazdánál, ahol ugyancsak n?m találtak semmit, a gazda tudtán kívül olyan jegyzőkönyvet vettek fel, mintha < ott egy hordóban be nem jelentett bort ta­láltak volna. A jelentés alá odairta Boross a gazda nevét és az esetet jelentette az adóhi­vatalnak. A do'og azonban kiderült és mind­kettőjük ellen bűnvádi eljárás indult. A törvényszéken tagadták az okirathamisi­tást, a kihallgatott tanuk azonban Borossra terhelő vallomást tettek. Kiderült, hogy az illető gazdánál egy üres hordón kívül egyebet nem találtak, onnan eljöttek anélkül, hogy akármi­lyen irást is készítettek volna. A jelentés utó­lag készült és az azon szereplő aláírások, nem­különben a benne foglalt adatok, hamisak. A bíróság megállapította ifj. Boross Ferenc bű­nösségét és egyesz'tendet és egyhónapi bör­tönre itélte, Hornvákot ellenben felmentette. A pénteki táblai tárgyaláson dr. Szécsl György védő indokolta meg a fellebbezést. A tábla Boross büntetését héthónapi börtönre szállí­totta le, Hornyák felmentését pedig helyben­hagyta^ Sehnioics^bhan! RÁDIÓ és kellékek gazdag választékban PHILIPS STANDARD készQIékek nálam kaphatók 18 Szánló Sándor gépkereskeifö Szeged. Kiss ucca 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom