Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-23 / 44. szám

SZEGED. Szerkc«ziO«éfl: Somogyi ucca >2. Lem. Teleion: 23-33.-Klndóhlvntal, IcDlotUnkanrvMr «* legylrodo • Aradi ucca S. Telefon - 13-00. , Nyomda : IUw Lipót ucca 1». Telefon r 20.34. Tóvtrot! é« levélcím : DélmaayaronzAg Szeged Csütörtök, 1933 február 23 Ara 16 fillér IX. évfolyam, <44. sz. ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 3*00, kUH«ld«n »•40 pengd * Eqye* izám Ara hélkö«. nap 16, vaséra és Ünnepnap 241111. Hir­detések felvétele tarifa Merlnl. Megle­lenik hétlfl felvételével naponta regnel Reálisabb lett-e a költségvetés? Ha csak egyetlen pillanatra össze tudnánk téveszteni a magunk személyes tekinteteit a város érdekeivel, talán még azt is monda­nánk, hogy jól esik olvasni azt a belügymi­niszteri leiratot, amelyik a városi költségve­tés megállapítása kapcsán, — mert nem a közgyűlés állapítja meg a költségvetést, ha­nem a kormányhatóság, — a mi kifogásain­kat, a mi aggodalmainkat, a mi ellenveté­seinket szólaltatja meg a miniszteri leirat so­rai közül. De — legyünk őszinték, — nekünk nem­csak a polgármester és a pénzügyi bizottság költségvetési módszerével szemben vannak aggodalmaink, hanem a belügyminisztérium költségvetésével szemben is. A belügymi­nisztérium teljes joggal kifogásolja, hogy a város légből kapott számokat állit be a költ­ségvetésbe bevételi tételekként, mint amilye­nek a csatornázási adó bevétele, az állami segély álma s mindaz, a szín és mindaz az álom, aminek egyetlen hivatása az volt, hogy enyhítse azt a rémületet, amit a városi gaz­dálkodás hiányai a lelkiismeretes s a gyer­mekei jövőjével törődő polgárok lelkében keltettek. De ha a belügyminisztérium joggal kifogásolja a kellően nem indokolt, ólmos­könyv-tételeknek a város bevételei között való szerepeltetését, mi is teljes joggal fejez­hetjük ki aggodalmainkat a belügyminiszté­riumi költségvetés megalkotásának módjával szemben. A belügyminisztérium az utolsó há­rom év átlaga alapján állítja be a költségve­tésbe a közszolgáltatások bevételeit. Egy hatfogásos, pezsgős ebéd utáni álom vérbő fantáziája sem igazolhatja azt a várakozást, amelyik például a kereseti adó válható be­vételénél a három év előtti állapotot is ala­pul veszi s az alkalmazottak kereseti adóját is a három év átlaga alapján állítja be a költ­ségvetésbe. Mennyivel több alkalmazott volt három évvel ezelőtt, mint most és mennyi­vel magasabbak voltak a három év előtti fi­zetések a mainál. Három év óta — ezt a bel­ügyminisztériumban nem tudnák? — sor­vasztó leépítésen, zsugorító racionalizáláson megy át minden üzem és minden vállalkozás. De ez a megállapítás így még túlságosan op­timisztikus. Nem minden üzem és nem min­den vállalat, csak az a töredék, amelyik nem szűnt meg, nem ment csődbe, nem számolt fel s a kényszeregyességi kvótákkal való harcolás végelgyengülésében nem pusztult el. A ma­gántisztviselői fizetések összege ma egy tö­redékét éri csak el a három évvel ezelőtti­nek s aki a jövő évi alkalmazotti kereseti adó­bevételt legalább egyharmadrészében a há­rom évvel ezelőtti adatokhoz méretezi, az — felhők között jár, vagy ha a földön jár, akkor — eltévedt az irrealitások álomerdejében. Ha már az ujabb közigazgatási törvények gondnokság alá helyezték ennek a városnak önkormányzatát, legalább a törvény által ki­jelölt gondnokunk, a belügyminisztérium gondoskodott volna arról, hogy reálisabb költ­ségvetés szabja meg a város háztartásának kereteit. Azt jól tudjuk, hogy a városi költ­ségvetés nem volt reális, de azt ntnn tudjuk, hogy a belügyminisztériumi felülvizsgálat kö­vetkeztében reálisabbá vált. Vájjon reálisabb lett a költségvetés annak következtében, Hogy az idegenforgalmi célokra felvett ösz­szegből a belügyminisztérium 15oo pengőt törölt s a járvány elleni küzdelem előirány­zott költségét 12oo pengővel leszállította, de ezzel szemben a forgalmi adórészesedést több mint kétszázezer pengővel emelte fel? Reálisabbá vált a költségvetés azáltal, hogy a belügyminisztérium a Somogyi-könyvtár könyvbevásárlási alapjából 12oo pengőt tö­rölt, de az alkalmazottak kereseti adóját a három utolsó évátlaga alapján jelentékeny mértékben felemelte? Milyen kitűnő üzlet volna a város számára, ha a kereseti, az al­kalmazottak kereseti és a forgalmi adóban a belügyminisztérium által előirányzott bevé­teleket — eladhatná, mondjuk, huszonöt szá­zalék engedménnyel. Hétszázezer pengős üzleten huszonötszázalékot keresni az álmos­könyv — s az álmoskönyvnek nem kis szerepe van a költségvetés összeállításánál, — nem rossz s a városnak sem lenne rossz üzlet, ha a belügyminisztérium által előirányzott bevé­telekből csak hetvenötszázalék befolyna. De mi lesz azzal a huszonötszázalékkal, amit el kell költeni, de bevenni nem lehet? El kell I költeni, mert ezek az álomtételek tényleges kiadások fedezetei s a kiadások már aki tor merülnek fel, amikor a bevételek elmaradá­sáról még bizonyság nincs. Könnyit-e tehát a városi polgárság terKein az ilyen módon átalakított költségvetés ? Fáj­dalom, erre a kérdésre csak szeretnénk, de nem tudunk igen-nel felelni. A deficit egyet­len fillérrel sem lesz kevesebb s egészségi állapotunk egy makulányit nem javul annak folytán, hogy a belügyminisztérium a magas­lati gyógyhelyek nívójára emelte fel a köz­szolgáltatások bevételeit: A városban nem lesz azért nagyobb a forgalom, mert a for­galmi adórészesedést a belügyminisztérium fplemelte s a munkaadók nem alkalmaznék több tisztviselőt s nem emelik fel azért a fi­zetéseket, mert a belügyminisztérium az al­kalmazottak kereseti adójából várható bevé­telt magasabb összegben állította be a költ­ségvetésbe. A város bevételei függetlenekké váltalc a költségvetés bevételi tételeitől • ez a megállapítás a legsúlyosabb ítélet ugy a költségvetéssel, mint a városi gazdálkodással szemben.' Reggelig tartó Interpellációk a képviselőház szerdai uBésén Ujabb viharok a mezőkeresztesi választás körül — Elintéződött a Bessenyei-affér — A rokkanifavaslat — Az Imperiái-figy Hajnali 3 órakor: az Qlés tart (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A délutáni ülések bevezetése óta szerdán történt először, hogy a képviselőház éjszakai ülése egé­szen a hajnali órákig tartott A keddesti vi­harban az elnök elfelejtette bejelenteni, hogy szerdán az interpellációkat 6 óra után kezdjék és így csak este negyedtizkor került sor az in­terpellációkra. Miután harmincnál több inter­pellációt jegyeztek be, azok elmondása órákat vett igénybe. A keddesti vihar felkeltette a kö­zönség érdeklődését is, a képviselők is nagy számmal jelentek meg. Az ülés az éjfélutáni órákig meglehetősen normális keretek között zajlott le, csak időnként volt egy-egy ki­sebb vihar. Szerdán először jelent meg a kép­viselőház ülésén Kánya Kálmán külügyminisz­ter. A keddesti botrány folytatásaképen Bessenyei Zénó alelnök Létay Ernő és Hofer András utján Í irovokáltatta dr. Gvőrki Imrét és Esztergá­yos Jánost, akiket Fáv István is provokáíta­tott. A szocialista képviselők elveikre való hi­vatkozással kijelentették, hogy nem vetii; ma­gukat alá a lovagias eljárásnak. A képviselőház üléséről a következő részle­teket jelentjük: Először folytatták a vizitársulatok hozzájárulásainak pengőértékben való megál­lapításáról szóló javaslat tárgyalását Eckhardt Tibor mentelmi jogának Káromrendbeli megsértését jelentette be. Felelevenítette a mezőkeresztesi eseményeket; a csendőrség megakadályozta őt a szabad mozgásban. Nagy zajban jelentette ki Eckhardt Tibor, hogy nemcsak mentelmijog sérelemről, hanem személyes szabadság meg­sértéséről van szó és éppen ezért megteszi a bűnvádi feljelentést is. Pintér László és Erődi-Harrach Tihamér felszólalása után Kállay Miklós földművelés^ ügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Rövid idő alatt nyilvánosságra kerül, hogyan, miként kívánja a kormány felosztani azt a 15 millió pengőt, amellyel a gazdasági élet segít­ségére kíván sietni. Olyan munkálatokat vesz­nek figyelembe, amelyek a legtöbb munkaal-J kaimat nyújtják. Elsősorban a kubikosoknak kiván munkaalkalmat nyújtani. Dinich ödön mentelmi jogának megsértését jelentette be, mert korlátozták a mezőkeresz­tesi kerületben a közlekedésben. Reisinger Ferenc hasonló okból jelentette be mentelmi joga megsértését. Beszéde közben' Gömbös miniszterelnök felkelt helyéről, mire Reisinger igv szólt utána: — Szeretném, ha nem lógna el a miniszter-i elnök ur! AlmAsy elnök rendreutasította Reisinglert. Gömbös Gyula állt fel ezután helyéről és beterjesztette a hadirokkantak ellátásáról szó­ló törvényjavaslatot. Rubinck István ezután ismertette a mező­gazdasági munkások védelméről szóló iavas-i latot. Farkas István és Inkey Pál felszólalása köz­ben 9 óra lett, Czettler elnök indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap tartsa. Meskó Zoltán szólt hozzá az elnöki indit-i vánvhoz és ajánlotta, az aranyvásárlás álla­mi monopoliummá tételét. A magánosok bo­csássák rendelkezésre megfelelő ár ellenében aranytárgyaikat. Propoer Sándor: Holnaptól kezdye elássák azi aranyat! Berky Gyula naqy zajban a mezőkeresztesi választásról beszőtt és r> '.i mondotta, hogy az ellenzék terrorizált és fék* telen agitácíót fejtett ki, ezzel szemben a ható-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom