Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-22 / 43. szám

IT. Izgalmas tanúvallomások Cinkéné fotárgyalásának második napfán A barátok, a takarítónő, az orvos, Cittkéné és Ruttkay százados életéről — Fömötör ezredes vallomása a délutáni tárgyaláson Budapest, február 21. Littke Kálmánné bűnügye főtárgyalásának második napja is bővelkedett izgalmakban és drámai részletekben. Először Csernátony László kihallgatása következett Csernátony jóbarátja volt Ruttkay Gábornak. — Ruttkay és Littkéné ismeretségéről a korábbi időkből is van önnek tudomása? — kérdezte az elnök. — Igen. 1925-ben láttam egy fényképet Gábor barátomnál. Littkéné fényképe volt. Ruttkay mondotta nekem, hogy viszonya van Littkénével. Apró nőügyei mindig voltak Ruttkay«la... Littkéné vei való szerelmét nem tartottam komolynak és ő sem ugy beszélt róla— Tudta ön, hogy a lakás csak néhány lépésnyire vir Ruttkay lakásától? — Tudtam. — És nean akarta lebeszélni a vádlottnőt, hogy odamenjen lakni és ne dúlja fel Ruttkay családi életéi? — Én beszéltem Ruttkayval erről a dologról, de ő azt mondotta, hogy most egyedül lakik lakásában, csak egy szobában, családja lóvol van... fön különben sem vettem komolyan az egész szerelmet. Ruttkaynak állandóan voltak viszonyai. — Littkéné egy alkalommal azt mondotta, hogy beront Ruttkay hálószobájába, akármi történik és nem fél semmitől, mert nála mindig pisztoly van. ^ " Most besitésre került a sor. Littkéné odaáll Csertiátonyí elé és határozott hangon jelents ki: — Nem igaz, hogy azt modtaM? „Berontok P.ut'kay ^^szobájáBa". nem igaz, hogy azt mondtam „anyagilag össze-vissza vágyónk kapcsolva", nem igaz, Hogy azt mondottam, hogy „nálam állandóan pisztoly van". — Tudta-e ön azt, hogy Littkéné többszőr kisegítette Ruttkayt pénzzel? — Egy alkalommal említette, Kogy súlyos kártyaadósságot csinált éjszaka a Nemzeti Kaszinóban, de, hogy milyen összegű volt ez, vagv kitől kapott pénzt, azt nem tudom. — Mondotta-e azt Ruttkay, hogy öngyilkos akar lenni? Soha. — Volt-e Ruttkavnak halála előtt más nővel is dolga? — Igen, ezt bizonyítani tudom, 'de erről csak zárt tárgyaláson beszélhetek. — Hogy beszélt Ruttkay a feleségéről? — Mindig a legnaayobb szeretet és hódolat *•angján. — Adott 8n Ruttkayn/X SSérty&iBsságaír.i pánzt? — Kérdezte az ügyész Littkénéből. — Igepi, adtam. frronkai ügyész kérdései után a védő tesz te kérdéseket a tanúhoz: — ön e?kü a.laltt vallotta, hogy 1923-ban az asszony Pécsről járt fel Budapestre, hogy viszonyt folytathasson Ruttkayval és önnek Ruttkay ez! mondotta. — Igen, ezt vallottam. — De hiszen Littkéné abban az Időben Pesten lakott az urával. Mi szüksége lett volna arra, hogy Pécsről Pestre jöjjön a viszonyt folytatni? Ezután a védő kérdéseire még azt mondja: neki az volt az impressziója, hogy Littk'-c Ruttkay Gáborral való viszonyát minél szélesebb körben rl-aria ismertté tenni. Majd Ruttkay adósságaira került szó. A védő felteszi a kérdést, hogy voltak-e Ruttkaynak „piszkos adósságai", mire a tanú kijelenti, hogy nem voltak. Erre a védő Ruttkay egyik adósságát említi meg, hogy vájjon ez nem volt-e piszkos adósság? A tanú erre nem felel. A védő ezután ezt kérdezte Csernátonyitól: — Hogyan lehet az, hogy két gentleman, Ruttkay és ön, arról beszélgetett egymással, hogy Ruttkaynak egy jérjes asszonnyal van viszonya? — Ügyvéd ur is tudja ezt... Bizalmas barátok kőzött előfordul... — Ezt visszautasítom! — csapott az asztalra a védő. Úriemberek között Ilyesmi nem fordul elő! ön megengedhetőnek ttartja, hogy Ruttkay egy tiszttársa előtt, amikor kölcsönt kér, öngyilkossággal fenyegetőzik? — Ilyesmi huszártisztek között is előfordul! A védő felpattan: — Ezt visszautasítom. Ilyesmi nem fordul elő huszártiszteknél ! Az elnök ezután nem enged a védőnek tőbb kérdést feltenni. Németh Lajos nyugalmazott tábornok a végzetes estéről beszélt. Amikor hazament Littkéné ott feküdt náluk a díványon, kisirt szemmel és ezt mondotta: »Gábor főbelötte magát.« Littkéné azt is mondta, hogy Ruttkay megígérte neki, hogy ha egyszer öngyilkos lesz, vele együtt fogja azt elkövetni A következő tanú Ncmeth Lajos tábornok felesége Ruttkay előtte állandóan emlegette nehéz anyagi helyzetét és azt, hogy kénytelen a halálba menekülni adósságai elől. Közölte Ruttkay azt is, hogy három éve különváltan él feleségétől és Littkénét akarja feleségül venni. Ruttkay kérte őt, hogy Öngyilkossága után álljon Littkéné mellé és vigyázzon rá, mert Littkéné azt mondotta, hogy utána megy a halálba. Szünet után Butyán Gyuláné, Littkéné takarítónője tett vallomást. A tragédia napján a I semmiré!e zaj, vagy beszéd nem hall t^.otfc* ki. Littkéné Fömötörhöz küldte, de azt-J^m mondotta, hogy miről van sző. Amikor Fömötör ezredes megérkezett, sejtette, hogy itali mi baj történt, mert az egész lakásban er éterszag terjengett. Takarítás közben sosem ló tott revolvergolyó nyomokat; egyébként a la kásban annyi lyuk volt, hogy ez nem is tűnhetett volna fel neki. A tragikus eset után csupán egy véres szalvétát mosott ki. Dr. Korniss Nándor orvos a következő tanu. 1931-ben látta, hogy a vádlott töltött pisztolyt tart a lakásban. Littkéné egy ízben elkeseredésében mérget kért tőle. Az asszony őszintén kezdett vele beszélni, elmondotta, hogy Ruttkay századoshoz régi kapcsolatok fűzik. Littkéné egy Ízben influenzás volt és amikor meglátogatta, szóbakerült, mi történne akkor, ha a lakásán valaki öngyilkosságot követne el. Azt mondotta, hogy a mentőkért telefonálna. Littkéné ez ellen tiltakozott. mert a mentőkkel az újságírók is eljönnének és botrány lenne. Kijelentette ezután, hogy Littkéné részéről sosem vett észre feléje frá nyúló közeledési kísérletet. A kérdéses időben Littkéné telefonon hívta és amikor megérkc zett, a százados még élt, de agonizált. A vád lott rendkívül jajveszékelt és becézte Rutt kayt. Amikor injekciót adott, azt Littkéné ellenezte, de tudta, hogy feldúlt idegzetű nővel van dolga. A mentőket azért nem hivta, mert a vádlott könyörgésére kerülni akarta a botrányt. A fegyvert azért tette el, mert Littkéné azzal fenyegetőzött, hogy végez önmagával. Szembesítés következett ezután, amelynek során Littkéné tagadta, hogy birkozott volna az orvossal, amikor a mentőket akarta hivni. Ott tartózkodott még, amikor Fömötör megérkezett és látta, amikor elolvas egy levelet és azután azt elteszi. A levél kiadását Fömötör megtagadta. Amikor a katonai bizottság megérkezett. Aradi ezredes azt mondta a jelenlevő rendőrfogalmazónak, hogy az elhunytnak oka volt az öngyilkosság elkövetésére. A délutáni tárgyalás Négy óra után kezdődött meg a délutáni tárgyalás. Szemák tanácselnök felszólította vitéz Fömötör József alezredest, hogy maradjon a teremben. Fömötör az elnök kérdéseire elmondotta, hogy az elhunyttal baráti viszonyban volt. Egy izben érdeklődött tőle a közötte és Littkéné közötti kaocsolatokról. de Ruttkav kitérő választ adott és megcáfolta a mendemondákat. Ruttkavné közölte vele az áldatlan helyzetet és azt. hogy a válás gondolatával foglalkozik. Ismét figyelmeztette Ruttkayt, aki ígéretet tett, hogy rendezi az ügyet. Az elhunyt százados anyagi ügyeit is ismerte és Ruttkay neki is elmondotta, hogy ha nem tud pénzt szerezni, ugy öngyilkos lesz. Együtt mentek Kozma Miklóshoz kölcsönt kérni. Ruttkay itt olyan kijelentést tett, hogy a kölcsönt meg kell kapnia, mert különben mindennek vége. A bank csak ugy volt hajlandó pénzt folyósítani, ha azt Fönvötör tehermentes birtokára bekebelezik. Ruttkayéknál egy izben ebéden volt és akkor az volt a ^.benyomása, hogy a házastársak jó viszonyIfpnaiannak egymással. — A tragikus napon — folytatta vallomását az alezredes — dr. Korniss kérte, hogy azonnal jöjjön Littkéné lakására. Odafelé menet találkozott a takarítónővel, aki egy neki címzett tevelet adott át, de a borítékban nem volt levél. A Littkéné lakásán az orvos fogadta és rövidesen megjelent Littkéné is, aki rendkívül izgatottnak látszott. Felelősségre vonta Littkénét a haláleset miatt, aki kijelentette, hogy Gábor azért lett öngyilkos, mert több mint 50 ezer pengő adóssága van. Amikor a bizottságok megjelentek a lakásban, levelet talált az egyik asztalon, amelyben Ruttkay elismeri, hogy 2000 pengővel tartozik Littkénének. Ezután Littkénével szembesítették az ezredest. Elnök: Valő-e az, Hogy Ruttkay többek között Fömötör előtt felhánytorgatva emlegette, hogy egyizben életét mentette meg Littkéné. Fömötör tagadja, Littkéné pedig határozottan erősiti ezt az állítását Fömötör kijelentette, hogy Littkénével semmiféle kapcsolatban nem állott lakásán sohasem járt Stefaics Pál alispán elmondotta, hogy 1932. februárjában Littkéné telefonon közölte vele, hogy Ruttkav megint öngyilkos akart lenni. — Tett-e Ruttkav olyan kijelentéseket, hogy Líttkcné le akarja lőni őt, Ruttkaynét és gyermekeit? — Sohasem mondott nyent Ezután vitéz Kozma MikISü tett vallomást a Ruttkaynak folyósított 2400 P' ngős kölcsönre vonatkozólag. — Azon az estén, amikor Ruttkay meghalt — folytatta Kozma Miklós <—, a telefonhoz hívták, Littkénével beszéltem, azt mondotta, liogy igen nagy baj van. „Gábor öngyilkos lett?" — kérdeztem —, erre azt felelte, nem öngyilkos, hanem meghalt. Amikor azt kérdeztem, hogyan történt a dolog, azt válaszolta, telő fonon nem beszélhet Szünet után vitéz Nagy László honvédszázadosf Hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Littkéné egy reggel váratlanul megjelent lakásán és pisztolyt kért tőle kölcsönbe. Kóber Máriát hallgatta M ezután a bfrSsag, aki Németh tábornok cseléd je volt Az ügyész a következőket kérdezte: — ön azt mondotta, hogy az eset után Né r:eth tábornokné igv szólt Littkénéhez: „Ha ezt te tetted, akkor már legjobb lett volna, fia mindjárt magad is főbelövöd". A tanu ezt a kijelentést most nem hmerte A tárgyalást szerdán délelőtt folytatják.