Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-19 / 41. szám

at. 19 Mtítmti umi n. 10. s ncmczfcm at rrelmann Plihsa han. Példátlan volt erkölcsi bátorsága az elte­vcledett tömeggel szemben. Erkölcsi bátorság kell ahhoz, — mondá — hogy az ember ne kövesse azoknak a példáját, akik elcsüggedve és lemondással telve az elke­seredésnek engedik át magukat. De aki a köz­életben megmarad, annak is erkölcsi bátorság kell megáliania azon a helyen, ahol sem a hatalommal együtt való járásnak óvakodó ké­nyelme, sem az udvari kegv malasztjai kilá­tásban nincsenek, sem annak a zajos népszerű­ségnek a babérjai, amelynek értékét csak az becsüli nagyra, aki még nem tapasztalta mu­landó voltat. Legyen az országban egy cso­portja a közférfiáknak, akiknek nyakát meg nem hajtja sem a néma meghódolás, sem a belső elkeseredés és akiket a szélsőségek felé nem ragad a leverő állapotok reményölő szo­morúsága. Gyűlölte a szélsőségeket. Mikor a torzak torz célokra törtek, vallotta, hogy ugy a csendes, mint a lármás zsidófalásnak ellensége. Mint miniszter közjogi állásunk biztosításán fáradozott, de legmaradandóbb betűkkel akkor véste be ne­vét áldó emlékezésünk táblájába, mikor az er­zsébevárosi áldozatok temetésén fölhangzott a nemzet venerábilis veteránjának bűvölő szava. Fölhangzott harcos tetemrehivása, fölbúgott megrázón, riasztón, itéletesen, mint a vihar­vert, hullámbafulló hajónak rémült tülkölése. Követelte harsányan, hogv a nemzetgyilkoló gyűlölet helyébe keljen csiráztató erőre a sze­retetnek letaposott vetése, tűnjön el a megtör ­latlan bűnök szégvenes. orv kora, szűnjön meg az erőszak fokozódó irtózata. A háború kitörése után Belgiumból Hollan­diába kényszerült. A véletlen Schevenjngen tengeri fürdőjében lakályos zsidó szállóba ve­zette a menekülőt. A patriarkális megjelenésűt a gazda tisztelettel fogadta és mindjárt meg­mutatta neki a vendégek szerény zsinagógáját. A vendég megnézte, mondván, hogy látott már zsinagógát, de ő reggelenkint más oltár elé szokott járulni. Elfogadta a fölajánlott szerény lakosztályt és Keyl vendéglős ma is büszkén mutatja vendégkönyvében „Gráf Albert Appe­nvi" aláírását. VI. Az öt adomány párhuzama gondolko­dóba ejt, de meg is félemlít bennünket. Félünk, hogy á hatodik is beválik: Nem kelt föl több E róíéta, olyan mint Mózes, Izraelben. Mikor el föl hozzáfogható, nyomába lépő, véle fölérő bölcs népünk szemkörénT Félelmünkben mint élő valósághoz ragaszkodunk megdicsőülő em­lékéhez, mint a régi Izrael ragaszkodott a sír­jarejlő próféta emlékezetéhez, mintha még mindig élvéje szolgálná élő Istenét. Amit ő mondott Kossuth végtisztességéről, az ötlik ma eszünkbe: Egy gyászoló nemzet érzé­sei szólalnak meg a részvét komolyságával el­telt világ előtt. Mintha róla szólana, amit Kos­suthról mond: A magyarság világtörténelmi hivatása ép úgv, mint nemzeti fejlődése az ő nevében szimbólumot talál. Ez a titka a nem­zetek részvételének, ez a mértéke a mi kegye­letünknek és bálánknak. És megismétlődött, amit Kossuth temetésé­ről mondott; A temetési menet nagyszerűségé­ben mindent fölülmúlt, amit tömegtüntetés dolgában valaha láttam. Ugyanígy szólott ma délelőtt a túlélők számláihatatlan tömege Ap ponyi Albert temetésén. * I Határunkon túl születtél, határunktól távol húnvtál el, de határtalanúl szeretted hazádat. És komor ,sötét, fájó gyászt váltott ki hazr ' szerte húnvtod híre, mint a régi genfi bús 1 a királyné kiszenvedtének megrenditő híre! Varázslatos egyéniséged varázsa hívta egybe gyászkíséretül az egész hazát. Szentebb e föld. honunk áldott alapja. Mióta, nagv sziv, benne nyűgoszoli Szentebb a múltak ezredévi lapja, Mióta, nagy név, hozzátartozol! Megdicsőülés volt a Te temetésed. Legyen ré­szed hivő hited szerint megdicsőülés az örök­élet derűiében! Amen. A Délmagyarország takarékossági akevófa Párizsban, Genfben, ahol tetőztek a soknyelvű, ragyogó szónok fényes diadalai. A kifejezés könnyűsége, az eszmelánrolat át­látszó elrendezése, az érveknek fokozatosság szerint való csoportosítása, a csírázó, még lap­pangó ellenvetések megelőző cáfolata — ezek­ben látta ő maga beszédeinek jellegzetes tu­lajdonságait. Természetemmé vált — mondá — a beszédet szerves egységként alkotni meg. De rögtönzött is tudásának gazdag tárházából anél­kül, hogv a gondolat mélysége vagv az előadás előkelősége kárát vallotta volna. Gazdag szel­lemének univerzalitása és a kulturált volta a népszövetség előtt érvényesült leglenyűgözőb­ben. Nemzetközi testület, de még korántsem pártatlan ar^opág a népszövetség. Lámpaláz­zal léptem. így szólott, elsőizben eléjük. Csak harmadik beszédem olvasztotta el a gyanakvás iégkérget. az teremtette meg a kevésbé fojtó légkört. Szónoki pályám legnehezebb föladatát sikerült ott megoldanom. És most, mikor elnémult e hang, meecsen­dttjülc újból figyelő fülünkben. Csodás hang­szeren játszott csodás szónoklása. Orgonabu­gású, mélyzengésű hang volt, hordozásában hegedűnek ezűstfonású, mélyhangú búrján ke­lő méla dallamot véltél hallani. A meleg alap­hangnak elbűvölő hajlású, zenés csengésű ára­dásat, apadását némán élvezők. Művészi tö­kéllyel vibrált benne a hangzók zenéje. A mu­zsikának rajongó imádata zendült meg hangja hordásában^ Igv rótta le báláját a zenei értésért és a zene révén éldelt sok boldogító gyönyörűs gért. Beszédalkotása a széles ecsetű festés ' volba ható művészi ihletével hatott a hallga­tóra. És a művészi forma a gondolatok mély­ségének mcltó meze volt, Művészet volt, ahogy mondá. bölcseség volt, amit monda. Útmutató mestere volt és módszer­mutató mintája a szókimondó szónoki művé­szetnek. Zengő anyanyelvünkön túl és a kedvelte la­tintól eltekintve négv világnyelven szólt mű­vészi mesteriséggel. Élt a német és francia, az angol és olasz nyelv gazdagságával és fölfi­gyelt reá Európa, fölfigyelt a népek szővetsé­f e. A kivételes férfiúnak szava hazá jának érde­ét közvetlen hatással behízelegte az idegen, olykor ellenérzés-vezette közférfiak szivébe. Varázslatos hatása volt a varázsos egyéniség­nek. FV. A negvedik párhuzam: Mint a búcsúzó Mózes a Nebó hegy csúcsáról, felhőtörő, vil­lámvágta sziklaoromról, társtalan magányból látta az ígéret egcsz földjét, úgv látta ő hazáját s a külső országokat. Kortársait túlélte. Az egy­ivásúak, küzdőtársak kidőltek mellőle. Áz utódlók messze lemaradtak az ő eszménvi ma­gaslatáról. Egyedül maradott magábanálló ssiklacsucsán— de látta onnan azegésrnek ké­nét. Nem részletek tömkelegét, pártok útvesz­tőt. nyüzsgő versengését .hatalomra kerülök változatos sorát. Látta idelenn a démoni önös érdel ha isza versenvpoklál!, a fölfogás kicsinyes­segét. a hazafias önmegtagadás ijesztő ritkulá­sát. A versengő pártérdek ködén túlemelkedve, a haza sorsát magas nézőnontból felölelő, ösz­szefoglaló látás adatott nékie. Prófétai státus­férfiúvá nőtt a maga különállásában, messze kilátó hegycsúcson való megálltában. Vázsonví beszédeinek gyű jterrén véhez írott elismerő előszavában igv hangzik önvallomá­sa: Minden államférfiúi munkának jellemvo­násai: a létező állapotok és létföltételek, a nem­zeti érdek folytonos figvelése. eligazodás a gya­korlati "országlás szövevényes követeléseiben, t-ormányzati érzék és a nemzeti érzés kultusza. Ez az aronosultsá? a nemzeti összlélekkel vált valóra Apponvi Albertben. Igazságkereső lelke fiatal korában Eötvös Lórántot, a tudóst irigvlé. A tiszta igazság a közéletben — mondá — olyan, mint n tiszta arany, amely tudvalevőleg az érmeforgalomra csak bizonyos nemtelen ércvegvülés által v;>­!ik alkalmassá. Mindig kétséges, hány százalé­kos ötvözet mellett érdemli még meg az arany nevét. Ép úgv kétséges, hány százalékos alk" mellett marad még igazság a forgalomképessé envhe«ztett közéleti eszme. V. Közvetlen vet le az Úrtól Mózes az égi su­báimat. Isteni sugalom reilék Apponvi Albert lelkiismeretének ébresztő szavában, mikor Pá­rizsból hazahangzott nggalmas szózata a ki­lengések rút korában, Izsák és Orgovánv ször­nyűségeinek kárhoztatásában. Egyedül ő mert rs-afc s*ót emelni akkor, a mások szégvenes el­némulásának ama szégyenes, zord korszaka­Asztalos: Üveges András, Deák Ferenc n. 25a. Srhwartz Adolf, Csongrádi sugárut 10. Autók, felszerelések, gummi, olaj: Markovies Szilárd. Tisza Lajos körút 44 (Benzinből 2%). Bádogos: Wottreng János. Feketesas u. Borkereskedők: F'seher Jenő, Béke u. 8. Wolf Miksa. Horthy Miklós u. 16. Bőrönd. Laeher József, Kárász ucca. Szegszár­dy. Kárász ucca 14. Bufor: Róth Hajlított Fabntorgyár, Mars tér 13. Cipők: Alföldi Cipőipari ri, Kelemen u 11. Belvárosi Cinőflzlet, Széchenyi tér 11 Columbia Cipőraktár, Aradi u 8. Központi Cipőüzlet, Tisza Lajos körút 36 „Wit" Cipőáruház, Széchenvi tér. Ru*z Péter cinész. Iskola ucca 23. Polgár Henrik, Valéria tér 12. Divatáru és kötöttáru: Fiseher és Pártos, Kárász u. 1. Lampel és He*yi, Pűspökbazár Lnsztig Imre Széchenyi tér 2a Pollák Testvérek, Széchenyi tér 17 és Csekonics u 6 (GFB harisnyák kivéve.) Boros Miksa, Széchenyi tér 15. Drogéria: Vajda Imre és Társ«. Kárász ucca. Fehérnemű és kelengye: Csonka Ovörgv Jenő, Kelemen u 5. Fesfék: Tamássy Gyula. Valéria fér. Szabó Ist­ván. Kálvin tér 2.Galitzer Tgnátz, ütöd*, Tisza La­jos kfirut 36. Férfiruha: Blan Tpnáer, Kelemen n. 5. Földes ftsö. Klauzál tér Gépíavitóinfihely: Frischmann Gábor. Kálvária ucca 4. Hanrsser: íteiner Tibor. Kelemen u. 7. Hölarfodrás»: TToffmanné utóda, Hid u. 1. THa.t«rertár: Gáspár Gvnla, Széchenyi tér 7. Trodaberendezés: Wirth és Renarev, Széchenvi tér 5 n és fél •/„.) Jégszekrény, vízvezeték-szerelés: Fekete Nándor, Kossuth Laios sutráraf 18 Kémitos: Páez Ferenc. Hunvadi tér 21. v. Sfi­vech Dezső. Batthvánvi u. 2. Szedresi Lajos. Szt. Mihálv u. 1. Keréknár, varóeén. ridió: Déry Fde rt„ Kiss u 3. Kelemen Márton. Kelemen n 11. Kézimunka. hfmzőanvapok és előrnizoTAs- Fi­srher-kézimunkaház. Kölcsey u. 10 Máskátli ké­zirnunknipar. Kölcsev u. 5. K"<nkcretező: Freim»nn Miksa. Kárász u 10 Könvv. nanir és Írószer: Nemzeti Sajtóvállalat. Kárász u. Traub B. és Társa. Klauzál tér Városi könyvkereskedés. Kárász u. (Tankönyv kivéve.) Mészáros é« hentes: Keresztes Péter, Petőfi S. sugarat 27. (3%). Női kalap: Knittel Konrád, Kárász u. 15. Gart­ner Ferencné, Gróf Annonvi u. 23. Vilma kalap­szalon. Feketesas u 16 Női ruha: Miiller Sámuel, Klauzál fér. Blan An­dor. Tisza Lajos körút 47. Mosöintézet: Haftvo-mosnda, Takaréktár u. 6. Optika és fotócikkek: Liebmann Béla, Kelemen ucca. Sandberg Henrik, Széchenyi tér. óra, ékszer: Fiseher, Klauzál tér 3 Miilhoffer V., Széchenyi tér 8. Reich Mór és Fia rt„ Kelemen u 11. Rosenber* Béla. Károlvi u 1. Bérház. Tóth József. Kölcsev u (Fzüst étkezőeszközök és dísz­tárgyak kivéve.) Paprika: Csonka Gergely, Tisza Lajos körút 51. Rfifösáru: Bihari Ernő. Széchenvi tér Blan László. Széchenyi tér Holtzer S. és Fiai, Kele­men u 11. Kurucsev Sándor, Széchenvi tér. Lévai Henrik. Tisza Lajos körút 39. Dr. Salctf és Társa rt„ Károlvi u Szabó L. és Társa, Kárász ucca. Tabár Péter, Kárász ucca 3. Rövidáru: Fodor Nemzeti Áruház, Kárász u. Glfieksthal és Társa. Csekonics u. 3 Hoffmann Dezső. Csekoics u. 4 Kortész Áruház. Mikszáth Kálmán n. 12. Szása Vilmos. Kelemen u. 7. Tisza Áruház. Piisnökbazár Variász Gézáné F.. Tisza Lajos körút. Nitsovits István. Gr. Apponvi Albert ucca 27. Szappan: Vigh Ferenc, Tisza Lajos körút 53 Szesr és szőmők: Pstzsiier, Kölcsev u fl. Schorr Ottó. Ko«"?h L sufámt 4 Szfies: Méhes és Privinszky. Széchenyi tér 6. Szőnvesr: Oomán Mihály és Fia. Kárász u. Lin«­lenmipar, Kárász u Tarhonya, csőtészta, levestészta: Kardos Jakab. Mikszáth Kálmán n 4 Tiiselőanvae és épiilctfa: B*ch Testvérek rt- Szt. István tér. Brikett: Szenesi Ferenc, Damjanich u Uridivat: Szász Lajos. Kárász u 2 Szarvas J. József. Hid u. Üvs: és edénv: Adler Mór, Tisza Lajos kőrút 38. f3%. a reklámcélra összeállított árucsopertok kivéve.) Vesrvtisztitó: Glöckncr J. és Fts. Tskola u. 27 GlöcU-ner J. és Fia. Károlvi u. 4. Villanv és rádió: Fonvé Soms. Kölesev ucca Rosner József, Tisza Lajos körút 39 Scbőnbrunn I.- Báró Jósika u. 2. Zománccdény: Kohn Jenő. Tisza Lajos körút 55.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom