Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-17 / 39. szám

II. IV AMbuMtbatT^ / állandóan fenyegefi ^ f fertőzés veszélye. j óvakodjék influ­enzától és vegyen fpanfíxvin, / pasKíiilákat A üzemet, de azok ujabh revolverlövésekkel vá­laszoltak. Erre a katonaság kívülről sortüzet adott. Három munkás holtan rogyott össze, kilenc megsebesült. Erre a munkásig megadta ma­gát. A katonák rohamot intéztek a torlaszok ellen, amelyet percek alatt leromboltak. Egy halott és két sebesült a katonaság oldalán is van. Ma reggel minden bukaresti gyárban ren­des keretek között megkezdődött a munka. A román fővárosban történt zavargásokkal kap­csolatban 84 személyt tartóztattak le. \ hivatalos jelentés Reggel hivatalos jelentést adtak ki, amely megállapítja, hogy a négyezer főnyi vasúti munkás annak ellenére sáncolta el magát a miifielvben, hogy követeléseit csaknem teljes mértékben teljesítették. A munkások közt fel­bujtók voltak. A kommunisták rábírására a" munkások hozzátartozóiból mintegy százfőnyi tömeg verődött össze a műhely környékén és megtá­madta az azt megszállva tartó rendőrséget. A tömeget szétoszlatták, több munkást előállítot­tak. Eközben egy altiszt fejlövés következté­ben meghalt és több rendőr megsebesült. A hivatalos jelentés ezután elmondja a ma reggeli ütközet lefolvását, majd ezeket mond­ja: Mintegy kétszáz munkás megadta magát, kihallgatásukat megkezdték, de nem tartóz­tatták le őket A munkások soraiban igen sok idegen elemet találtak. A csapatok részéről egy halott és lizenkél sebesült, fl munkások részéről három halotl és sok se­hesült áldozata volt az összeütközésnek. A munkássebesültek közül tizenhatnak súlyos az állapota. Rendkívüli minisztertanács Bukarest, február ÍR. Károly király utasí­tására csütörtök déli 12 órakor"rendkívüli mi­nisztertanács ült össze, hogy megvitassa a helyzetet és döntsön a további teendők fölí" A minisztertanács egyébként ugv határozott, hogy további intézkedésig a grivicai vasúti fő­mühelytelepet katonai ¡izemnek nyilvánítja, mert csak így tudja megakadályozni a zavar­gások megismétlődését. A műhelymunkások lázadásával kapcsolat­ban összesen 760 kommunista munkást tartóztattak le és átkísérték a katonai fogházba. Miután Bukarestben ostromállapot van, a le­tartóztatott 760 munkás fölött a katonai biró­ság ítélkezik. A hajnali tűzharc bővelkedett izgalmas je­lenetekben. Amikor a katonák az előkészítő géppuskatűz után behatoltak a telepre, a sztrájkoló munkásokat ott találták a tábortűz körül, revolverekkel a kezükben. Az egyik munkásvezér égő fáklyát tartott a kezében s arra buzdította társait, hogy fámadiák meg a katonákat. A munkásvezért a szó szoros értel­mében szitává lőtték a golyók. Az égő fáklya ottmaradt összeszorított kezében, amikor a srrtüz után holtan bukott le. A véres eseménvek a kamarában is szóbake­ri. Inek. Az ellenzéki pártok támadásra készül­nek a kormány ellen. A hajnali csata sok sebesültje a halállal' v'.ódik s az orvosolt megállapítása szerint legalább öt-hat munkás menthetetlen, A kera délutáni órákban a kormány hivata­los jelentést adott ki. amelyben közli, hogy n "gész országban teljes a rend és a nyuga­lom. Az Astra Romana ploestii peUóleumfinomitó telepének főintézőjél, Mojsescut kommunista­gjanus tevékenysége miatt letartóztatták. Moi­sescut azzal gyanúsítják, hogy titokban ő szi­'olla a ploestii munkásság között a kommu­rL-ta sztrájkmozgaTmaf. A képviselőház csütörtök délutáni ülésén szóbakerült a tegnap éjjel és ma reggeli véres zavargás. Mironescu belügyminiszter beha­tóan ismertette a Ház előtt az eseményeket és kijelentette, hogy a véres zavargásoknak első­sorban az az oka, hogy a vasúti főmühelvek vezetősége nem állt hivatása magaslatán. Lu­pu éles hangon követelte, hogy a kormány szüntesse meg az ostromállapotot, mert az os­tromállapot miatt fajult el a viszály annyira, ha pedig a kormány nem akarja megszüntet­ni, akkor terjessze ki azt Erdélyre is. Újjászervezik a klsantantot Genf. február 16. Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminiszterei ma Genfben aláirták a kisantant újjászervezéséről szóló egyezményt. Megállapodott a három külügy­miniszter abban is, nogy az egyezményt rati­fikálják májusig, amikorra a kisantant kül­ügyminisztereinek legközelebbi értekezletéi kitűzték. A kisantant külügyminiszterei májusi érte­kezletüket Prágában fogják megtartani. Magyar-osztrák-otasz, vagy magyar-osztrák-cseh vámunió Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés tárgyalását folytatta csülSrlökön a képviselőház Budapest, február 16. A képviselőház ma délután folytatta az osztrák—magyar ideigle­nes kereskedelmi szerződésről szóló miniszteri jelentés tárgyalását. Az első felszólaló Beck Lajos volt, aki sze­rint a szerződést minden hibája ellenére el kell fogadni, mert legfontosabb szomszádunkkal végre nyugalmi állapotot teremt. Megállapí­totta, hogy az olasz kivitelben még mindig igen csekély a szerepünk. Olaszország 32-szer annyit szállít búzában és lisztben Oroszország­ból,"mint tőlünk. A keleti és északkeleti piaco­kon többek között termelési költségeink leszál­lításával vehetjük fel a versenyt. Utalt ez­után Benes és Titulescu nyilatkozatára, amely­ben felszólították Magyarországot a gazdasági együttműködésre. Kabók Lajos szerint a szerződés semmiféle előnyt sem biztosit Magyarországnak, sőt ha a reszleteket nézi, súlyos hátrányokkal jár Magyarországra. A szociáldemokraták legutóbb Csehszlovákiában szorgalmazták a két ország közötti gazdasági kapcsolat kimélvitését és hogy ez nem jöhetett létre, a kormány kül­politikai iránya az oka. Az osztrákokkal kötött szerződés egyáltalán nem mutatja azt, hogy a sokat hangoztatott öncélúság gondolata túlsá­gosan érvenyesült volna. A szerződés alapján sok iparcikket veszünk át, ami fokozza majd a munkanélküliséget, mert egész iparágakat tesz tönkre. Éber Antal a szerződést, bár az nem ked­vező, de elfogadja. Nem osztja a szerződéssel szemben elhangzott aggályokat. A kormány­nak minden további határozatában a szabad­kereskedelem irányzata mellé kell állnia és állást kell foglalnia a protekcionista vámpoli­tikával sr nben. Szalóki Navratil Dezső és Dinich Ödön egy tegnapi közbeszólás után félreértett szavaikat n agyarázták, majd Malasits Géza szólalt fel. Gróf Festetich Sándor hangoztatta, hogy a magyar állam vitális érdekei követelték a szer­ződés megkötését. Arra kell törekedni, hogy a két ország minél szorosabb gazdasági kapcso­latba kerüljön. Fenyő Miksa a szerződést elfogadja, mert az adott viszonyok között a két ország kül- és belpolitikai viszonyát tekintve, megfelelőnek tartja. Kérdezi azonban, hogy ha Ausztria át­törne a vámfelpénzekre, ami devizahelyzeté­lx,i folyik, törfénik-e gondoskodás arra, ho«v Magyarországot károsodás ne érie. Nem adja fel a reményt, hogv Csehszlovákiával és Ro­n.ániával is megállapodást létesítsünk. Szót cm 'L azután a dunai államok gazdasási együttműködése mellett és arra kérte a kor­mányt, hogy készüljön már most fel a lon­doni világgazdasági értekezletre. SchandI Károly hangsulvozta, hogv a külke reskedelmi forgalom minden államban rend­1 ivüli módon összezsugorodott. A baj eredete abban van, hogy az ipari államok egészen ter­mészetellenesen* mczogazdaságfeilesztő politi­kát folytatnak. Ausztria a lecsökkentett for­galom ellenére is igen fontos piacunk. Mező­guzdasági kivitelünket, különösen állatex­] l tunkat fokozni kell, azon az áron is, ha az osztrák fabehozatalt mozdítják elő. A békeszer­ződések egészségtelen gazdasági helyzetet te­remtettek. amelyet most helyre kell hozni. Nincs tökéletes megoldás addig, amíg a reví­zió sikerre nem vezet. Olyan határokat kell biztosítani, ame­Ivck közölt megfelelő gazdasági éle­tet lehet élni. Egyébként a kibontakozást olasz—osztrák és magyar vámunióban lát ja. A legközelebbi vi­lággazdasági konferencián ezt a felfogást kell képviselni. Gratz Gusztáv hangsúlyozta, hogy nem Ma­gyarország jár elől az elzárkózó gazdarág* po­litikában. Az autarchikus forgalom történele azt bizonyítja, hogy a legelső intézkedést 1919 februárjában Franciaország tette a magyar bor behozatalával szemben. A magyar—osz­trák—olasz vámunió tervével szemben kételyei vannak. Leghelyesebb volna magyar—osztrák, csehszlovák gazdasági unió, mert ezen a te­rületen belül a behozatal és a kivitel ki volna egyensúlyozva. Fel kell vetni a kérdést, nem lehetne-é a megoldáshoz ugy eljutni, hogy a politikai kérdéseket egyelőre a hát­térbe szorítanák. Mi nem támasztunk követeléseket, ha másik oldalról nem támasztanak igényt a lemondás­ra Az osztrák—magyar szerződést elfogadja. A tanácskozási idő ezzel véget ért és az el­nök javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését l .dden délután tartsa a mai napirenddel. Hetrvmegi Kiss Pál a napirendhez szólva, a csendőrök viselkedését tette szóvá a mezőke­resztesi választással kapcsolatban, ahol há­rom emberrel nagvon kíméletlenül bántak el, még pedig ok nélkül, mert az ügyészség sza­badlábra helyezte őket. Moller Antal azt kívánta, hogv a kormány •<>djon haladékot az adóhátralékokra azok szá­mára, akik folyó adójukat rendesen megfize­tik. Wcltner Jakab azt indítványozta, hogy tűz­zék napirendre a miniszterelnök tegnapi kije­lentéseit. Éles szavakkal kifogásolta a gyülés­tilalmakat és a gvülések kötelező bejelentését. Erődv Harr^ch Tihamér hangoztatta, hogy a miniszterelnök teljes ereiével, minden ambí­ciójával meg akarja valósítani a maga elé ki­tűzött programot és ezzel kapcsolatban a nem­zeti koalíciót. Ezután a Ház az elnök napirendi javaslatát e'fogadla. Felolvasták a kormány tagjainak írásbeli válaFzát több régebben elhangzott interpellá­r:;'.ra. A Ház a válaszokat tudomásul vette és ezzel az ülés fél 10 óra után véget ért. Magánház" parkettes 5 szobás modern lakással a belvá­rosban kiadó. Bővebbet 13—35 telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom