Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-14 / 36. szám

11. 14 Csütörtökön miniszteri megbízottak tárgyalnak Szegeden az egyetem központi épületének kérdésében (A D élmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem központi épületének kérdése, amely az Ítélőtábla területének kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslat előkészítésével vált időszerűvé, rövid időre lekerült a napirendről. Mint ismeretes, az volt a terv, hogy a két érdekelt miniszter, Lázár Andor igazságügyminiszter és Hóman Bálint kultuszminiszter Szegedre jön és a helyszínen vizsgálják meg a kérdést, a rendelkezésre álló lehetőségek közül itt választják ki a legmegfelelőbbet. A két miniszter látogatását az Apponvi-gyász miatt elhalasztotta és most — mint értesülünk — ez a látogatás végérvényesen elmarad. Láng-Mitlczky Ernő, a szegedi ítélőtábla elnöke hétfőn látogatást tett Bárányi Tibor főispánnál, telefonon felhívta az igazságügyminisztériumot, majd látogatást tett dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél. A polgármesterhelyettessel közölte, hogy az igazságügyminisztériumtól kapott értesülése szerint sem Lázár igazságügvminiszter, sem Hóman kultuszminiszter most nem jön Szegedre, hanem helyettük a két minisztérium egy-egy magasr rangú tisztviselője érkezik meg csütörtökön. A két miniszteri megbízott vizsgálja meg a helyzetet és tanulmányozza át a kombinációkat, hogy azután jelentést és javaslatot tegyen a megoldásra a minisztereknek. Á miniszteri megbízottak tárgyalni fognak Szegeden ugy a tábla, mint az egyetem, valamint a város és az érdekelt iskolák képviselőivel. A szegedi törvényhatóság hétfőn gyászközgyQlést tartott Apponyl Albert emlékezetére »Apponyl fegyvere mindig a szeretet és a tQrelem krisztusi feqyvere rolt« magyar fronton esett el hősiesen, áldozatos munkában« Apponyl emlékét megörökítik a Templom-téri Pantheonban — »A (A Délmagyarorsiág munkatársától.) Szeged hétfőn búcsúzott el az ország nagy halottjától, gróf Apponvi Alberttől. Reggel gyászistentisztelet volt a fogadalmi templomban, délben pedig a törvényhatósági bizottság tartott rendkívüli gyászülést a városházán. A gyászmisén Bárányt Tibor főispán és dr. Pálfy József polgármesterhelyettes vezetésével megjelent a város egész tisztikara, valamint a törvényhatósági bizottság számos tagja. Ott voltak a katonaság képviselői, az egyetem tanári kara, az egvetemi hallgatóság, a diákság, a szegedi közhivatalok és intézmények képviselői és Igen sokan a város társadalmából. A gyászmisét Brelsach Béla püspöki helynök celebrálta nagy papi segédlettel. A rendkívüli közgyűlés fél tizenkét órakor kezdődött a városházán. A városháza előtt díszruhás lovas, és gyalogosrendőrök állottak őrséget, a lépcsőket vörös szőnyeg borította és a közgyűlési terem baloldalán, Apponyi Albert portréját örökzölddel díszítették és gyáazfátyollal vonták be. A karzatok egészen megteltek és megteltek A terem padsorai is. A helyőrség tisztikarát a közgyűlésen Maday Antal tábornok, a vitézi széket Toporczy János tábornok, az egyetemet a tanári küldöttség élén dr. Veress Elemér prorektor képviselte, az igazságügyi hatóságokat dr. Láng-Mitlczky Ernő tábíaelnők és Zombory Jenő főügyész, az államrendőrséget dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes képviselte. Megjelentek a közgyűlésen a különböző hivatalok és intézmények vezetői is. Néhány perccel fél 12 előtt vonult be a közgyűlési terembe a város főtisztviselői élén Bárányi Tibor főispán. Az elnöki emelvényen két díszbe öltözött városi hajdú állott. A főispán állva mondotta el megnyitó beszédét és azt MOZI Széchenyi Budapesttel egyidíbra Kedden OttA Walbura és Heinz ROchmann Aramjkertk Belvárosi és Korzó Kedden, szerdán Szilnetl a közgyűlés tagjai és a meghívottak állva, mély csendben hallgatták végig. A főispán megnyitó beszédében a kővetkezőket mondotta: — Gyászba borult ez a csonkaorszAg • a trianoni barázdáikon tul is minden magyar sziv. A'emzetünk elveszítette egyik legnagyobb fiát: gróf Apponyi Albertet. Azt hiszem a közóhajnak tettem eleget azzal, hogy a Magyar Nemzet nagy halottjának — Szeged sz. kir. város díszpolgárának emlékezetére rendkívüli közgyűlést hívtam össze, — alkalmat adván ezzel arra, hogy törvényhatóságunk külsőleg is méltó kifejezést adr hasson a pótolhatatlan veszteség felett érzett mélységes gyászának és hazafiúi fájdalmának. A mindenható Isten kifürkészhetetlen akarata — a pátriárkák korát szellemének teljében megérő — gróf Apponyi Albertet elszólította a nemzetek Ítélőszéke előtt idegenben küzdő magyarjaink éléről. Kiesett kezéből a toll; elhalt ajakán a szó! Gróf Apponyi Albert többet nem csillogtatja a magyar igazság kiküzdésémek érdekében ragyogó szelleméneik és megdönthetetlen érveinek ékesen szóló fegyvereit A magyar fronton esett el — hősies áldozatos munkában. Egy kiváló bölcselőnk szerint: „Tartozunk Istennek egy reánk bízott élet egész tőkéjével és minden lehetőségével s kötelesek vagyunk azt naponkénti részletekben hiven letörlesztent Ez a részletfizetés: a munka." Apponyi Albert gróf a reá bizótt élet egész tőkéjét ugy törlesztette le, hogy a halál a maga végső diadalában elveszítette vele szemben a csatát, mert csak azt hódította meg, ami úgyis az övé volt: *a testet, — mig fenkölt lelkét törhetetlen hitét és halhatatlanságát örökségül hagyta nekünk szegény árva magyaroknak kiapadhatatlan erőforrásként. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ezen gondolatoktól áthatva nyitom meg a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlést. A főispán ezután felkérte dr. Tóth Béla főjegyzőt, hogy ismertesse a polgármesteri favsslatot. A polgármester azt javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság a város elhunvt diszpolgárának emlékét őrökitse meg jegyzőkönyvében, bizza meg a polgármestert, hogy a jegyzőkönyvi kivonatot juttassa el az özvegyhez és mondja ki a közgyűlés, hogy kezdeményező lépéseket tesz Apponyi Albert emlékének a Nemzeti Emlékcsarnokban való megörökítése érdekében. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Török Béla tartott emlékbeszédet. Nagyhatású beszédében többek között ezeket mondotta: Az ország házának kupolacsarnokában lobogó fSHySE fénye nem képes bevilágítani a legsötétebb magyar éjszakát, hiába próbál megbirkózni a mi mélységes, fekete gyászunkkal, nem képes azt felderíteni. A ma fájdalmunkra nincsen ir, nincsen vigasztalás. Hiába is nyugtatnék magunkat azzal, hogy mindaz, ami történt, a természet rendje szerint való, ekkora fájdalom türelmes, bölcs elbírálásához törpe a lázongó átlagember. Ha már irt és vigaszt fájdalmunkra ugy sem találhatunk, merítsen ez az emberfölötti küzdelmet vivó némáét erőt az ő halhatatlan nagy fiának grandiózus alakjából. — A megszokottság érzetével hait az, hogy az ember jellemzésénél legelsősorban a felszínen mozgó, külsőleg jelentkező és külsőleg felismerhető vonások vetületei rajzolódnak ítéletünkre és igy a nagy halhatatlan alakjával elsősorban szinte parancsol óla g az 8 szónoki nagysága tóiul előtérbe. Pedig kétségtelen, hogy benwe, kihez fogható szónok Kossuth Lajos Óta alig volt, nem a szónok a lényeg. A lényeg benne a hit és a meggyőződés, mely ellenállhatatlan erővel buzogott az ajkán és amely valójában egyedül tette képessé őt arra, hogy a nála lényegként feltűnő nagyszerű formáját adja azoknak a gondolatoknak, melyek hitéből és meggyőződéséből fakadtak. Ez a hit és meggyőződés jellemzi és vezérli őt a közélet minden terén, akár mint egyházának hűséges és buzgó fia, akár mint nemzete életének lelkes és hivatott irányítója jelenik míg a harcok színterén; ez adja magyarázatát annak, hogy a szép kultuszát is önmagáért flzte. Az Istenségbe vetett törheted len hite a szépben az isteni szikra fényét fedezte fel és nem is volt a szépművészet eknek olyan tere, amelyen akár mint pártfogó, akár mint mübarát ne lett volma jelen. Nagyszert hifével talán csak páratlan zseniálitása és ragyogó vértezető tudása volt egyenértékű. Egyházáért, ennek világi apostolaként ép oly fáradhatatlanul és elszántan harcolt, mint nemzetéért, de sebeket e téren a«m osztott soha, mert fegyvere mindig a sxe retet és türelem krisztusi fegyvere volt. Hit és meggyőződés vezette mindig a politikában is. Legitimizmusa it, amelynek épen az ő fellépése adott súlyt és jelentőséget a jogfolytonosságnak valósággal dogmává merevedett tételéből és az ebbe vetett hitéből fakadt, oolyanannyira, hogy az ő részéről ez az Állásfoglalás is még e gondolatnak legélesebb ellenzői szemében is tiszteletet parancsolt. — Rajongó szeretettel csüggött az 6 magyar faján és ennek legtisztább képviselőjén, a magyar sajátosságokkal tündöklő vidékén. Kossuth Lajoa óta talán senki sem kereste fel annyiszor az ország lakosságát és senki oly bensőségesen nem foglalkozott ennek bajával, mint ő. — Kőzjhely már az, hogy a magyarság legnagyobb ügyvédjének, sőt birájának, kinek megnyilatkozásai a nemzetek parlamentjében is itéléit erejével hatott, Apponyi Albert grófnak pártokon felül állók egyénisége kinőtt a napi politika kicsinyes arányai közül, hogy az a tev&enység, melynek főleg az utolsó évtizedben voltunk tanúi, már egy nagyszabású nemzeti célnak, magá3+1 lámpás 7035-ös Orion rádió, a 9090. sz. hangszóróval kp. ár P 200-—, havi részlet P 12-— 3+1 lámpás 7033-as Orion rádió, beépített hangszóróval kp. ár P 172-—, havi részlet P 10'50 2+1 lámpás 7016-os Orion rádió beépített hangszóróval kp. ár P 124—, havi részlet P 7'— 2+1 lámpás 7015-ös Orion rádió, a 9156. sz. hangszóróval kp. ár P 95'—, havi részlet P 6'— Kaphatók bérmely szaküzletben. Gyártja i Orion lx«6IAmpagyár.