Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

Szerda, 1953 február 1 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 26. sz. közgyűlés majd nem teljesiti azt a kérelmet, hogy hasonló feliratot intézzen ő is a törvényhozáshoz. De, — ne gyakorolja a polgármester a közgyűlés kritikáját, ne gyakoroljon kritikát a közgyűlés helyett sem, mert aki a közgyűlés meghallgatása nélkül nyilatkozik, a közgyűlés helyett, az olyan jogot gyakorol, amit csak a közgyűlés gyakorolhat. Ez az intézkedés s ez az indokolás ugy hat, mintha a közgyűlés tárgysorozatát öszszeállitó polgármester gyámsága alá vonná a közgyűlést. Annyi judiciumot a közgyűlésben is fel kell tételezni, hogy nem fog olyan törvénymódosítást kívánni, ami a közérdeket nem szolgálja. És mi az, hogy magántulajdon „szentsége?" A magántulajdont a liberalizmus avatta szentséggé, de ugy gondoljuk, a szentség szó nem alkalmas a tulajdon tárgyának és alanyának viszonya jellemzésére. Ha valami szent lehet, akkor a közérdek szent egyedül. Törvényeink megszámlálhatatlan korlátját ismerik a magántulajdonnak, a kisajátítás, a rekvirálás, de maga a vadászati törvény, amelyik kisbirtokosnak nem engedi meg a saját birtokán való vadászást, mind lényeges és súlyos korlátozását jelentik a magántulajdonnak. Ha a kommunizmus ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-ftO, ItUliaWíln (V40 pengfl — Boyé» «zAtn Ara hétkltinap 1«. va»Ar« «» Ünnepnap tlll. Hirdetései« WvéIHe fnrl'n »«erlnl. Mealeleni't netf« «»'vételével napontareqqe elleni védekezés hevében emlegetjük a magántulajdon szentségét, akkor még a helytelen szóhasználat ellen sincs kifogásunk. De a hódmezővásárhelyi törvényhatóság átirata semmifée vonatkozásban nem volt azzal a küzdelemmel, amelyben a magántulajdon szentsége is egyik cél és egyik harci eszköz. Mi természetesen nem a vadászati törvény érintetlenségeért szólalunk most fel, hanem csupán precedens teremtése ellen. Megtörténhetik, hogy más városvezetés alatt majd nem terjesztik a közgyűlés elé azokat a köriratokat, amelyek a város későbbi polgármesterének, vagy későbbi főispánjának politikai meggyőződésével nem fognak egyezni. S azért tartunk ettől, mert volt már eset a szegedi törvényhatóság életében is, hogy a titkos választójogot sürgető átirat — irattárba került ahelyett, hogy a közgyűlés elé került volna. Nem szabad tiltakozás nélkül hagyni azt a tévedést, amire könnyen és kényelmesen hivatkozhatik majd a szándékosság. A „levelezés joga" tradicionális joga a magyar önkormányzatnak, vigyázzunk rá, mint mindenre, ami a magyar városi polgárságé. Megalakult a üaladier-kormány Ax uf írancia kormánynak nem fósolnalc f$osszu életet mmmmmtmmmmmmmammmmm SZEGED. SserHetxtOaéo: Somogyi ucca Z2.1.em. Telefon: 23-33.^Klndöhlvntal, ktUcaOnkHnyvtér és fegylroda - Áradt ucca S. Telefon r 13—Of>. — Nyomda : LHw Lipót ucca 19. Telefon : ZA-34. TAvtratt é* levélcím : Dtlmaqyaronzég Szeged A »levelezési jog« A város közönségéhez (s nem a város hatóságához) átirat érkezett az egyik társtörvényhatóságtól, amelyben „atyánkfiai" arra kérték Szeged város közönségét és törvényhatóságát, hogy a vadászati törvény általuk javasolt módosítása érdekében Szeged város törvényhatósága is irjon fel a kormányhatósághoz. Ez az átirat nem került a közf

yülés elé s amikor a közgyűlésen emiatt érdest intéztek a város polgármesteréhez, az érdeklődő s az érdeklődő bizottsági tagon keresztül a város törvényhatóságának közgyűlése azt a választ kapta, hogy az átiratot azért nem tűzték napirendre, mert az a magántulajdon szentségét sérti. Ezzel a felfogással és ezzel a törvénymagyarázattal szemben bátrak vagyunk tiltakozásunkat bejelenteni. A kérdés érdeméhez nem akarunk hozzá sem szólni. A felvetett kérdés eldöntésénél merőben közömbös az, hogy az átiratban propagált módosítás helyes-e, vagy nem, sértené-e a „magántulajdon szentségét," vagy sértené-e a közérdeket. Most csak azt akarjuk taglalni, hogy az átiratnak ilyen módon való elintézése nem sérti-e az önkormányzat jogát s az elintézés indoka kiállja-e az objektív bírálatot. A törvény szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlése gyakorolja a politikai, levelezési és felírási jogot. Ezt állapítja meg az 1929:XXX. tc. 22. §-a. De a törvény (1886: XXI. 2. §.) felvilágosítást ad atekintetben is, hogy ez a levelezési jog mit tartalmaz. E szerint a törvényhatóságok közérdekű, országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással közölhetik, stb: A törvény tehát megadja a törvényhatóságoknak azt a jogot, hogy közérdekű ügyekkel foglalkozhassanak, azokat megvitathassák s határozataikat egymással közölhessék. A törvény megvonta kereteken belül közölte a társtörvényhatóság a szegedi törvényhatósággal azt, hogy a vadászati törvény módositását kivánja s megjelölte a kívánt módosítás irányát és tartalmát is. A társtörvényhatóságoknak a törvény adta meg tehát azt a jogot, — egyébként évszázadokra visszanyúló gyakorlat alapja ennek a törvényes rendelkezésnek, — hogy megállapodásait Szeged szab. kir. város törvényhatóságával közöljük, — ámde az a polgármesteri elhatározás, amelyik a társtörvényhatóságnak ezt a közlését nem terjesztette Szeged város törvényhatósága s a törvény értelmében a törvényhatóságnak ezt a jogát gyakorolni hivatott közgyűlés elé, szembehelyezkedett a törvény által megadott törvényhatósági jog gyakorlásával. A társtörvényhatóságok át' iratait, amelyek a törvény imént hivatkozott rendelkezésén nyugosznak, a törvény értelmében a közgyűlés elé kell terjeszteni, mert ha ezeknek az átiratoknak a közgyűlés elé való terjesztése elmarad, két törvényhatóság > szenved jogsérelmet, az a törvényhatóság, amelyik az átiratot elküldötte s az, amelyik elől az átirattal való foglalkozás jogát elvonták.' S "gy gondoljuk, ennek az intézkedésnek Indokolása is bántó. Ha az átirat a „magántulajdonjog szentségét" sérti, az az átirat olyan reformot sürget, amit a magyar jogrendszerbe beültetni nem lehet, akkor a Pária, január 31. A francia kormány megalakult. összetétele a következő: Miniszterelnök és hadügyminiszter: Dalndlcr. Igazságügyminiszter és h. miniszterelnök: Pénartcier. Külügyminiszter: Paul Boncom. Belügyminiszter: Camil Chautemps. Pénzügyminiszter: George Bonnct. Budapest, január 31. Kedden tartotta a képviselőház első délutáni ülését, amelyet nemcsak a politikai világ, de az egész ország közvéleménye is nagy érdeklődéssel várt. Az ülés délután "öt órakor kezdődött meg. A képviselők ugy a jobboldalon, mint a baloldalon nagy számban vonultak be az ülésterembe már öt óra előtt néhány perccel, az elnöki csengő megszólalásakor. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Gaálfy Dénesről, a képviselőház legutóbb elhunyt tagjáról, majd bemutatta gróf Hadik Játnos megbízó levelét, Niamesny Mihály, Görgey István és Navratil Dezső előadók ezután jelentéseiket terjesztették be. A hangulat ekkor már percrőlpercre feszültebbé vált, amikor negyed hatkor az elnök , Imrédy Béla pénzügyminiszternek adta á,t a szót. Ekikor az ellenzéki oldalról több közbeszólás hangzott el a pénzügyminiszter felé. Amikor a zaj lecsillapult, a pénzügyminiszter megkezdte beszédét Első mondatai nagy csendben hangzottak el. — Nyíltan és kíméletlen őszinteséggel — mondotta bevezető szavaiban a pénzügyminiszter — kivánom feltárni a helyzetet, mert meggyőződésem, hogy a nemzetnek, ha történelmi elhivatottságának tudatában él, ismernie kell, hogy miként alakul a sorsa. Azok a problémák, amelyek a Közoktatásügyi miniszter: De Monzie4 Földművelésügyi miniszter; Qupuille. Politikai körökben nem jósolnak hosszú életet a Daladier-kormámjnak és azt mondják, hogy a nagy költségvetési vitát, amely február végén lesz; az uj kormány nem ússza meg. Az uj kormény pénteken délu'án mutatkozik be. nemzetre nehezednek, erkölcsi és anyagi természetűek. Hogy a helyzet valódi képét feltárhassam, a pénzügyi helyzettel kell foglalkoznom. A pénzügyminiszter ezután ismertette a költségvetés első hat hónapjának kiadási és bevételi tételeit. Részletesen foglalkozott az üzemek pénzügyi helyzetével, majd megállapította, hogy Tyler népszövetségi biztos jelentésében 110—144 millió pengő deficittel számolt, a kormány azonban 150 milliós deficit lehetőségét véve figyelembe, készíti el szanálási tervezetét. Megállapította a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem, amely 1928—1929-ben körülbelül 5 milliárd volt, a legújabb becslés szerint a 3 milliárdot sem éri el. Est feltétlenül fokozni szükséges és ez csakis a termelés fejlesztése utján történhetik, de csak ugy, ha az igazi értékeket támogatják. Ha értékesítési lehetőségeket akarunk, természetes, hogy ezt csak a hitel segítségével lehetséges, a hitel viszont a bizalom kérdése, ez pedig szorosan összefügg végeredményben az államháztartás egyensúlyával. A nemzeti jövedelem és a közteher nagysága nálunk helytelen arányban tolódik el. A miniszter ezután állást foglalt a különböző inflációs, devalorizációs tervek ellen, amelyek meggyőződése saerint teljesen Negyvenötmillió pengő belső kölcsönt akar fölvenni a kormány A pénzügyminiszter adó emelő expozéja a képviselőház első délutáni fllésén