Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

4 B4II kesztyűk, selyemharlinyák, i fűzök legnagyobb választékban M mm OFLE 1 kesztyűsnél i Klauzál-tér. I „15 év alatt uj magyar generáció nőtt fel, amely kölcsönösen nem ismeri egymást" Beszélgetés Hegedűs Nándor nagyváradi képviselővel kisebbségről, irodalomról, művészetről Ujtátrafüred, január. Hegedűs Nándor nagyváradi szerkesztő ma kétségkívül egyik számottevő képviselője Románia politikai éle­tének. A Romániai Országos Magyar Párt képviselőjeként került a bukaresti parlament­be és tárgyilagos, okos beszédeivei politikai ellenfeleinél is eJ ismerést váltott ki. A magyar :nozgalmokban aktiv szerepe van, aznknak sorában foglal helyet, akik a romániai magyar­ság belső kulturéletét irányítják. Most itt pi­hen a Magas-Tátrában. Amit elmondott nekem, az araivira érdekes, hogy meg kell irni. Hegedűs Nándor bizonyá­ra megbocsátja nekem, hogy okos megjegyzé­seit nem temetem el emlékeim közé. Egy izben a most airunyina népszerű idegen­forgalmi rendezésekről beszélgettünk. — Ezeket a törekvéseket nem kicsinylem le, — mondotta —, nagyra tartom azokat a törek­véseket, amelyek azt célozzák, hogy lelki és gazdasági közeledést hozzanak létre az egyes nemzetek között, azonban véleményem szerint ránk nézve elsősorban az a feladat hárul, hogy nű, magyarok ismerjük meg egymást. Ismer­niük kelt egymást a magyaroknak, akik Ma­gyarországon és az utódállamokban élnek. — Nagy az a tudatlanság, amivel a négyfelé szórt magvarság egymás sorsa, vergődése, kul­turtörekvései és körülményei iránt viseltetik. Az ma már senki előtt sem lehet vitás és sen­kinek a szemében nem lehet bűn, hogy az iro­dalom, a tudomány és művészet napja minden macrar ember sziimára Budapesten kel fel. \mikor ezt mondom, nem mondok ujat, hiszen élt egy nagy román iró. akit én nemzette nagy fiának tartók, Slavici, aki már ötven évvel ez­előtt nyíltan hirdette, hogy minden román ember számára a kultúra napja Bukarestben kéJ. Én ezt a jelszót átvettem, mert annak iga­zát a magunk vonatkozásában belátom. A kö­zeledést nekünk, magyaroknak a magyaroknál kell elkezdenünk, hiszen a lezajlott tizenöt esz­tendő alatt egy aj magyar generáció nőtt fel, amely kölcsönösen nem ismert egymást és a frázis-politikán túl nem is talál módot arra, hogy nqgmáshoz közelebb férkőzzék. — Egy filléres vonat alkalmával Budapes­ten jártam és ott véletlenül összekerültem a magyar közélet egyik vezetőjével, aki akkor ¡<ren magas hivatalos funkciót töltött be és aki többek között ilyen kérdéseket intézett hoz­,Beszéinek-e Nagyváradon magyarul?" „Van-e magyar párt Romániában?" Elképzelhető, hogyha a magyar közélet egyik tényezőjémek sejtelme sincs arról, hogy tíz esz­tendő alatt mit produkált a romá­niai Magvar Párt odahaza, akkor mit tud a föhbi... Volt olyan ember, aki azt hitte, hogy Nagyszalonta, ahol Arany János született, ma Csehszlovákiához tartósak, azt hogy Kazinczy Ferenc szülőháza Bihar-megyében, Érsemlyén van, természetesen még nagyobb misztikum. Mindéből következik, hogy Magyarországot il­letőleg a közönség nálunk is tájékozatlan és tu­datlan. néhány politikai, színházi, vagy sport­sztár neve fel-felvillan ugyan előttünk, de Ma­gyarországról általában mi sem tudunk többet, minit Magyarország rólunk. Az oka ezeknek az állapotoknak kétségkívül az, hogy nekünk nincsen eszközünk és módunk ahhoz, hogy a magyar kulturélet egész teljességét ki­ismerjük. de Magyarországnak meg van a módja, lehetősége és szabadsága hozzá, hogy toi)D érdeklődéssel forduljon az utódállamok magyarsága felé. Mindenkor a politika kikap­csolásával. — Hogy a problémát, amiről a fentebb be­széltem, miként lehetne konkrét módon meg­oldani, miként és hol kellene ennek megoldá­sára szervezetet létesíteni tisztán tudományos, kulturális alapon arra választ adni nem tudok. Az utódállamok sajtójában többször merültek fel javaslatok, szó volt arról, hogy utódállam­heti magyar ténvezők politikamentes előadáso­kat tartsanak Magyarországon és esetleg for­zam: vaev: ditva, hangok merültek fel, hogy az utódálla­mok magyar sajtóját terjeszteni kellene Ma­gyarországon, felmerült már egy közös kultur­szervezet létesítésének a gondoT-nta is, de a ter­vek esek tervek maradtak és még az az indít­vány sem valósulhatott meg, amely Genfben hangzott el és Magyarország kikapcsolásával az utódálamok magyarságát akarta közös kul­turs70rvezetbe tömöriitemi. Valamit azonban tennie kell, talán meg lehetne valósítani az utódállamok magyarságának tudományos, iro­dalmi szervezeteinek a szövetségét és ebből indulhatna, majd ki minden kulturális törek­vés: ez mind probléma, amely éget, amely sür­gős, de amelynek megvalósításáért csak össze­fogva lehet küzdeni. Paül Jób. Ingatlanforgalom Szeged sz. kir. város területén 1933 január 14-től január 21-ig a következő ingatlanok cserél­tek gazdát: Deme Kálmámné és társa eladták Pap Ferenc és nejének Papok és Vágó dülőbeli 2 hold 479 négyszögöles rétjüket 607 P 77 fillérért. Savanya Jánosné eladta özv. Tanács János­nénak Csanádi-ucca 4. b) számú 175 négyszög­öles telkü házát 2500 pengőért Börcsök Illésné eladta Farkais János és nejé­nek Gsizikhalom dülőbeli 1353 négyszögöles szán­tójukat 1082 pengő 40 fillérért. Vincze Mihály eladta Suták Lajosnak ösze­szék dülőbeli 13Ö0 négyszögöles szántóját 600 pengőért. özv. Tóth Demeterné eladta Schubert Emil és nejének Keoskeméti-ucca 11. a) számú 202 négy­szögöles telkü házát 2500 pengőért. Tandari Istvánné eladta Farkas Ferenc és nejének Szénáskert dülőbeli 1014 négyszögöles szántóját 800 pengőért. Bezdán Jánosné eladta dr. Darvas Károíyné­nak Furusdülőbeli 1200 négyszögöles szántó és szőlőjét 600 pengőért. Dobó János és neje eladták Kiss Mihály és nejének Kecskeméti-ucca 9. b) számú 186 négy­szögöles házhelyüket 2500 pengőért. Dicső József eladta Horváth Mihály és nejé­nek Tari dülőbeli 641 négyszögöles szőlőjét 150 pengőért. Wiedermanil Szilveszter 'Ha<Wa özv. Csálki Ferenc és nejének Ostökös-ucca 12. számú 108 négyszögöles telkü házát 10.250 pengőért Farkas Tmre eladta Hajdú János és nejének Ladányi dülőbeli 377 négyszögöles szőlőjét 113 pengő 10 fillérért Bárkányi János eladta Bárkányi Szilveszter­nek Gajgonva dülőbeli 1 hold 282 négyszöglöles szántóját 150 pengőért. Tanács Mihálv és neje elaifták Paksrf Jőzsef és nejének öthatom dülőbeli 1210 négyszögöles szántóföldjüket 847 pengőért. Szélpál Imre és neie eladták Kőszó Ferencnek Bojárbnlom dülőbeli 62 négyszögöles szántójukat 55 pengő 80 fillérért. Battancs Lipót eladta Kósző Ferencnek Bo­iárhalom dülőbeli 1 hold 1272 négyszögöles szán­tóját 1436 pengőért. Császár Mihály eladta Molnár Ferencnek Krállel dülőbeli 2 hold szántóját 1000 pengőért. Rósa József és neje eladták Csamangó Vince és nejének Csiszikhalom dülőbeli 1 hold 508 négyszögöles szántójukat 2424 pengő 20 fillérért. Berkei« Oppand, Hungária gyógyszertári slb. mérlegek garantált Ja­vítása és szekrényes uj mérlegek olcsó árban. Boldogasszony sugánit 3, Privinazky-műhely. II Grand Hotel-film szereposztása 720 pályázat érkezett be 50 nyereményre Három hét előtt a re jtvénymegfe j tésnek egy ujabb fajtáját tettük közzé: szereposztást. A pályázatnak az volt a célja, hogy eldömt­sük, vajjom egy film szereposztása megfelel-e közönség várakozásának, illetőleg, hogy a film rendezőjének a felfogása találkozik-e a közön­ségével azon a ponton, hogy ki a legalkalma­sabb a darab vezetőszérepeimek eljátszására. A pályázat eredménye, hogy egyes kevés kivételtől eltekintve a közönség véleménye egyezik valóban megtörtént következő szerep­osztással. Gruzinszkaja — Gretta Garbó, Preysing vezérigazgató — Wallaee Beerv, Báró Gaigern — John Banrymore. Flaemmchen — John Grawford, Klmglein — Lionel Barrymore. Sajnos, a beérkezett 720 pályázat közül mindössze ötvenet áll módunkbatn honorálni. A megfejtők közül húszan egy-egy mozijegyet kapnak, amely a Grand Hotel szegedi előadá­sára lesz érvenyes. A jegyutalványokalt kiadó­hivatalunk adja ki és annakidején majd a mozi pénztára fogja beváltaim rendes jegyre arra az előadásra, amelyet a nyertes végig akar nézni. Ezenkívül 30 nagyított sztárfény­képet osztunk ki 30 megfejtő között Miután a helyesebb megfe jtők száma nagyobb, mint a nyereményeké, alább közöljük azok névsorát akiknek neveit kisorsoltuk: Mozijegyet nyertek: Egyed Miklós, Nyilas Pé­ter, Solymossy Lajos, Weisz Ella, Kaufmann Klára, Grüner György, TábLth Mária, Glücfc Ila, Szabadi Károly, Brunner Károlyné, Kecskeméti József, Cseréb Piroska, Papp Sándor, Kormos Mária, Kun Judit Tólh László, Czöndör László­mé, Szloboda Gitta, Halász Lilly, Teuertbaum Teréz. Sztárfényképet nyertek: Gönczi Éva, Trosztler Ibolya, Pintér János, László László, Schw&rtz Mór, Grosz Vera, Gál Lili, Gucker Gizi, Horváth Zsuzsa, Maytinszky László, Wolf Márton, Kauf­mann Klára, Déry Bözsi, Pósa Dezső, Halász Sándomé, özv. Böhm Sándorné, Zinik Antolné, Angelus Mihályné, ifj. Maytinszky Endre, Pot­tinger László, Kerepeczky Erzsébet, özv. öze Jánosné, Szecsődy István, Silbermann Gyula, Dé­nes Leóné, Faragó Margit, Kecskés János, Nagy Ferenc, Szörényi Anni, Kátay Antalné, Kuosora Erzsébet, Varga Etelka, Winternitz Imrémé, Bé­kési Béla, Zaviza Lili, Kovács Attila, Kéri Má­ria, Szabó Ilona, Lengyel Mária, Nagymihály La­jos, Nagy Ferenc, Tary Julianna, Menda Mihály, Szekeres András, Gutfreund Nelly, Pásztor Má­ria, Nemes Zoltán, Kalmár György, Acél Magda. A sztárfényképeket és a jegyutalványokat, melyekkel szemben a mozi a jegyet kiadja, a nyer­teseik hétfőtől kezdve vehetik át kiadóhivatalunk­ban. ÉRDEMES VÁSÁROLNI Boy-kabát - Télikabátok ^ Bőrkabát •>- Férfi-, fin- és gyermekrnhákat LEGOLCSÓBBAN FÖLDES IZSÓ KLAUZÁL TÉR I LS?íRANGU MÉRTIK UTÁNI SZ4BOSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom