Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-12 / 9. szám

t<?k a Kamrába, Is velük" menteE, a gyerekek tőle nem is maradlak volna el. Börcsökné szembefordul Riegernével és meggyőző hangon mondja: — De mi nem voltunk ott keresztkomal Dr. Fekete védő kérdésére elmondja a tanu, hogy Pipás férfimunkát végzett, kocsis volt, kapált, kaszált és nagyokat ivott. — Hát magukkal, leányokkal, hogy viselkedett? — Ezt a kérdést nem engedem feszegetni — vág közbe az elnök. — A maga véleménye szerint ki akasztotta fel az apját? — kérdezte ezután a védő. — Ezt nem tudom megmondani. Általános szembesítés következik ezután. A két tanút szembesitik Horvátbtal, Császárral, Riegernével, a vádlottakat is egymással. „Rossz apód van.. Ifi. Dobák Antal a következő tanu, aki a gyilkosság ideién 12 éves volt, szintén ott volt a" gyilkosságnál. A fiu azonban gyengén emlékszik az ügyre. A gyilkosság után beszéltek arról a testvérek között, hogy Pipás akasztotta fel az apjukat. Dobák Teréz szintén végignézte, mint 9 éves kislány a gyilkosságot. Ez a tanu azonban konok és kijelenti, hogy nem tudja még azt sem, hogy volt-e náluk azon az éjszakán valaki. — Én csak annyit tudok, hogy a Pipás Pista bácsi egyszer azt mondta nekem: — Neked rossz apád van, jó volna-e, ha nem volna apád? A szomszédok Ezzel be is fejeződött a család tagjainak kihallgatása, következtek a szomszédok. Németh Mihály azt vallotta, hogy Dobákné rossz hirii asszony volt, akit két férfi sem igen tudott volna eltartani, megevett, megivott mindent. Egy ízben Pipás nevetve mondta neki, hogy Dobákné egy akó bort igért, ha a férjét elteszi láb alól. — Nem is igaz, nem is beszéltem vele! — jegyzi peg a vallomásra Pipás. — Milyen ember volt a Pipás — kérdezi Fekete védő. — Olyan ember volt, hogy csízmában, kalapban, nyáron sapkában járt... — Tud-e arról, hogy egyizben rendőr is akart lenni? — Nem tudok. Szekeres Antal azt vallotta, hogy Dobák jó ember volt, de a felesége amolyan hejehujás asszony. Dobák nem engedte, hogy két kézzel szórja a pénzt. Ezért haragudott rá a felesége. Neki gyanús volt Dobák halála, szóvá is tette a dolgot Dobákné előtt, aki azt felelte, hogy ilyent ne beszéljen, mert feljelenti érte. Szélpál fflésne is azt vallja, hogy jó ember volt Dobák Antal. Selymes Mihály, akinél utolsó estéjét töltötte Dobák, nem vett észre a készülő dologból semmit, Dobákné nem volt ideges. A szünetben a fotográfusok megkérik Pipást, hogy álljon a gép elé. Pipás feláll a padról, leveti nagykendőjét, eligazítja fejkendőjét és ugy áll a lencse elé... Aki elárulta Dobákné! Vér József a következő tanu, Dobákné veje, ő volt az, aki veszekedés közben kikiabálta Dobák meggyilkolását. Azt vallja, hogy neki a gyilkosságot felesége és anyósa mesélte el. Vérné kijelenti, hogy férje vallomása nem felel meg a valóságnak, mert az anyja nem mesélt a dologról. — Nézze — szól az elnök Vérnéhez. Igyekezzen a valót megmondani. Az ne befolyásolja magát itt, hogy magáról az a hir járja, hogy a maga fejében született meg az apjuk meggyilkolásának a terve, bogv maga eszelte ki az egész dolgot. Maga haragudott az apjára, mert a legények nem járhattak el a házhoz. — Én azért nem haragudtam, mert ha akartam legényekkel beszélgetni, elmentem Pipás házához és ott találkoztam velők. Vecsernyés Ferenené Horváth János vadházastársa, Császár József testvére azt vallotta, hogy le akarta beszélni a férfiakat a gyilkosságról, de azok nem hallgattak rá. A gyilkosság után a férfiak azt mondták neki, hogy ne merjen beszélni a dologról, mert akkor rögtönös akasztás lesz... — Beszélt-e magának arról a férje — kérdezi az elnök —, hogy a vörös uralom alatt ő vörös hóhér volt? — Mondott valami ilyesfélét. — Ha mondtam ezt — áll föl Horváth —, de csak azért, hogy ne beszéljen, hogy féljen tőlem... A Börcsök-flgy A többi tanu a Börcsök-gyilkosságról beszélt Börcsök Imre, Börcsök Imréné, Sárkány Lajos, Mulati Illés, azt vallja, hogy Bprcsök István italos, duhaj ember volt, aki bántalmazta a feleségét, gyermekeit. Ezzel a tanúkihallgatások befejeződtek, a bia. 1 St róság valamennyi tanát megeskette vallomására. Az elnök ezután Börcsök Istvánnét szólította maga elé és fiára, Börcsök Imrére vonatkozólag kérdezgette. A fiu ugyanis a bűncselekmény elkövetésekor kiskorú volt és így a törvény értelmében a szüleit meg kell kérdezni a gyerek életére, körülményeire nézve. Tragikus véletlen, hogy az anya, akinek véleményt kell mondani a fiáról, szintén ott ül a vádlottak padján.. . azzal vádolva, hogy a fiát is berántotta a dologba.. . — Áldott jó gyerek, nagyon jó fiu — ismételgette Bőrcsökné sirva. Pszihoanalitikusf Most következne az e'^eorvo&i s..a:.é töi vélemény előterjesztése. De még mielőtt erre sor kerülne, feláll dr. Fekete, Pipás Pista vé dője és a kővetkező indítványt teszi: — Kérem ellenőrző szakértőként megidézni és kihallgatni dr. Feldmann Sándort, az ismert pszlhoanalitikust, akinek az lenne a feladata, hogy ennek az ügynek szekszuálrsziholoPipis Pista az orvosszakérfők Az orvosszakértők véleményét dr. Ács Sándor terjesztette elő. Kijelentette, hogy a vádlottakat többször, alaposan megvizsgálták, őket teljesen épelméjüeknek találták, akiket akaratelhatározásukban semmi sem gátolt. — Egy dolog van, amit külön meg kell említeni — mondta a szakértő — és ez Rieger Pálné ügye. Ez a nő állítása szerint 25 éve férfiruhában jár. Erre nézve azt adta elő, hogy férfimunkát vállalt, hogy eltarthassa családját. A szakértők kerestek ebben szexuális vonatkozást. Pipás Pista kijelentette, hogy nagyobb gusztusa volt a nőkhöz, a férfiakkal szemben. Az bizonyosan más színezetet is ad a dolognak. Lehetséges, itt csak minden feltevés, hiszen az átöltözés, a transvestitió bizo nyos perverziókban szenvedők szokása, akik sem nem férfiak, sem nem nők, illetőleg egyik nemhez sem tartoznak százszázalékig. Lehet, hogy ennek az átöltözésnek vannak szexuális vonatkozozásai, de ezek ebben az ügyben nem játszanak szerepet. Ez annyira távol esik a jelenlegi ügytől, hogy mi ennek a vizsgálatában nem is mélyedtünk el. A jelen esetben egészen más ok motiválja a bűncselekményt, mint egy szexuális bűnügynél. Ezért céltalan egy modern lélekkutatót, Freund egyik követőjét meghallgatni. Dr. Fekete védő azt kérdezi a szakértőtől, hogy megvizsgálták-e Pipást abból a szempontból, hogy történt-e rajta valami elváltozás. Dr. Szarvas ügyész feláll: Ugy látom, hogy a védő ur olyan területre téved, hogy kérem megtiltani a további kérdések feltételét. — Nem kívánom a védőt korlátozni kérde30 kOnyvet cserélhet havi egy pengőért a DÉLMAGYARORSZÁG kölr sUnkifnyvtárában a Bodenl-M melleit Mérnökiskola gépgyártás és elektrotechnika, repttlőgépkésziiés és antomobllépltés részére. Prospektus ingyen I M.7 Olcsóbb a fej-láb kg.-kint 54 fillérért kapható a PICK szalámigyárban és a Tisza Lafos körül 83. sz. alatti elárusító helyen. glal és szekszuálpatológial részét teljesen feltárják. Ez a bűnügy véleményem szerint nem jogi kérdés, hanem orvostudományi, ezeket a kérdéseket, Pipás Pistát illetöleo, csak orvosok dönthetik el a modern tudomány segitségével Dr. Szarvas János ügyész, mint elkésettet és szükségtelent, mellőzni kéri az inditványt, a biróság a kérelmet el i Sutasitja. férfi ruhája megvüágitásában zési jogában, — szól az elnök. — Ki méltóztattak-e deríteni — kérdezi a védő —, hogy miért pipázott Pipás Pista? — Lehet, hogy tényleg a »süly« miatt,' ahogy mondja. De az is lehet, hogy mint nem százszázalékig nő, vonzódott a pipához. — Ez aberráció, ami megnyilatkozik nála, lehetett-e befolyással a bűnözési hajlamára? — Erre nézve semmi adatunk nincs. — Nem gondolják a szakértők, hogy itt tulajdonképen nem bérgyilkosság történt? — Ez olyan kérdés, hogy erre nem is felelek. Lehetetlen, hogy ez megálljon, válaszol a szakértő. A védelem ezután több tanu kihallgatását kérte, igy többek között Bauer Ede detektivcsoportvezetőét, aki az egész ügyet kiderítette. A biróság a tanuk megnézését elutasította. A bizonyítási eljárás ezzel befejeződött. Csütörtökön a perbeszédekre kerül a sor. A gettói vülamosvonal kiépitése Indítvány a legközelebbi közgyűlésre (A Délmagyarország munkatársától.) Iritz Béla törvényhatósági bizottsági tag inditványt nyújtott be a legközelebbi közgyűlés napirendjére a gedói villamosvonal kiépitése ügyében. Az indítvány a következőket mondja: „A nehéz gazdasági viszonyok folytán előállott munkanélküliség nemcsak az államot és a városokat, hanem a magánosokat, különösen a tőkeerősebb vállalatokat arra kötelezi, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek. Énből az elvből is, de a polgárság közlekedési érdekeinek kielégítése céljából is indítványozom, hogy a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaságot kötelezze a város arra, hogy a közgyűlési határozatban elrendelt gedói villamosvonal kiépítését haladéktalanul kezdje meg és azt a lehető legrövidebb idő alatt befejezve a forgalomnak adja át. A vállalatot a területhasználati szerződés és az engedélyokirat kötelezte az ujszegedi villamosvonal megépítésére és üzemben tartására. A város a vállalatot nem mentette fel kötelezettségei alól, hanem az ujszegedi vonal üzemének beszüntetéséhez csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha a vállalat az ujszegedi vonal helyett a város más részén hasonló hosszúságú vonalat épít. Az ujszegedi villamosjárat helyett a közgyűlés jogerős határozatával a gedói vonalnak az algyői vámházig való kiépítését rendelte. A vállalat azonban az uj vonal megépítését elodázta, szerződésbeli kötelezettségét nem teljesítette és igy mintegy 1300 méter hosszúságú vonallal kevesebbet tart fenn, mint amennyit a szerződés szerint kötelessége lenné fenntartani. Most, amikor az éhező, nyomorgó emberek ezrei sóvárognak munkaalkalmak után, hatványozottabb kötelessége a vállalatnak, hogy a szociális szempontból is fontos munkálatokat haladéktalanul kezdje meg."