Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-12 / 9. szám

t<?k a Kamrába, Is velük" menteE, a gyerekek tőle nem is maradlak volna el. Börcsökné szembefordul Riegernével és meg­győző hangon mondja: — De mi nem voltunk ott keresztkomal Dr. Fekete védő kérdésére elmondja a tanu, hogy Pipás férfimunkát végzett, kocsis volt, kapált, kaszált és nagyokat ivott. — Hát magukkal, leányokkal, hogy viselke­dett? — Ezt a kérdést nem engedem feszegetni — vág közbe az elnök. — A maga véleménye szerint ki akasztotta fel az apját? — kérdezte ezután a védő. — Ezt nem tudom megmondani. Általános szembesítés következik ezután. A két tanút szembesitik Horvátbtal, Császárral, Riegernével, a vádlottakat is egymással. „Rossz apód van.. Ifi. Dobák Antal a következő tanu, aki a gyilkosság ideién 12 éves volt, szintén ott volt a" gyilkosságnál. A fiu azonban gyengén em­lékszik az ügyre. A gyilkosság után beszéltek arról a testvérek között, hogy Pipás akasztotta fel az apjukat. Dobák Teréz szintén végignézte, mint 9 éves kislány a gyilkosságot. Ez a tanu azonban ko­nok és kijelenti, hogy nem tudja még azt sem, hogy volt-e náluk azon az éjszakán valaki. — Én csak annyit tudok, hogy a Pipás Pista bácsi egyszer azt mondta nekem: — Neked rossz apád van, jó volna-e, ha nem volna apád? A szomszédok Ezzel be is fejeződött a család tagjainak ki­hallgatása, következtek a szomszédok. Németh Mihály azt vallotta, hogy Dobákné rossz hirii asszony volt, akit két férfi sem igen tudott volna eltartani, megevett, megivott min­dent. Egy ízben Pipás nevetve mondta neki, hogy Dobákné egy akó bort igért, ha a férjét elteszi láb alól. — Nem is igaz, nem is beszéltem vele! — jegyzi peg a vallomásra Pipás. — Milyen ember volt a Pipás — kérdezi Fe­kete védő. — Olyan ember volt, hogy csízmában, kalap­ban, nyáron sapkában járt... — Tud-e arról, hogy egyizben rendőr is akart lenni? — Nem tudok. Szekeres Antal azt vallotta, hogy Dobák jó ember volt, de a felesége amolyan hejehujás asszony. Dobák nem engedte, hogy két kézzel szórja a pénzt. Ezért haragudott rá a felesége. Neki gyanús volt Dobák halála, szóvá is tette a dolgot Dobákné előtt, aki azt felelte, hogy ilyent ne beszéljen, mert feljelenti érte. Szélpál fflésne is azt vallja, hogy jó ember volt Dobák Antal. Selymes Mihály, akinél utolsó estéjét töltöt­te Dobák, nem vett észre a készülő dologból semmit, Dobákné nem volt ideges. A szünetben a fotográfusok megkérik Pipást, hogy álljon a gép elé. Pipás feláll a padról, le­veti nagykendőjét, eligazítja fejkendőjét és ugy áll a lencse elé... Aki elárulta Dobákné! Vér József a következő tanu, Dobákné ve­je, ő volt az, aki veszekedés közben kikiabál­ta Dobák meggyilkolását. Azt vallja, hogy ne­ki a gyilkosságot felesége és anyósa mesélte el. Vérné kijelenti, hogy férje vallomása nem felel meg a valóságnak, mert az anyja nem mesélt a dologról. — Nézze — szól az elnök Vérnéhez. Igyekez­zen a valót megmondani. Az ne befolyásolja magát itt, hogy magáról az a hir járja, hogy a maga fejében született meg az apjuk meg­gyilkolásának a terve, bogv maga eszelte ki az egész dolgot. Maga haragudott az apjára, mert a legények nem járhattak el a házhoz. — Én azért nem haragudtam, mert ha akar­tam legényekkel beszélgetni, elmentem Pipás házához és ott találkoztam velők. Vecsernyés Ferenené Horváth János vadhá­zastársa, Császár József testvére azt vallotta, hogy le akarta beszélni a férfiakat a gyilkos­ságról, de azok nem hallgattak rá. A gyilkos­ság után a férfiak azt mondták neki, hogy ne merjen beszélni a dologról, mert akkor rögtö­nös akasztás lesz... — Beszélt-e magának arról a férje — kér­dezi az elnök —, hogy a vörös uralom alatt ő vörös hóhér volt? — Mondott valami ilyesfélét. — Ha mondtam ezt — áll föl Horváth —, de csak azért, hogy ne beszéljen, hogy féljen tőlem... A Börcsök-flgy A többi tanu a Börcsök-gyilkosságról be­szélt Börcsök Imre, Börcsök Imréné, Sárkány La­jos, Mulati Illés, azt vallja, hogy Bprcsök Ist­ván italos, duhaj ember volt, aki bántalmazta a feleségét, gyermekeit. Ezzel a tanúkihallgatások befejeződtek, a bi­a. 1 St róság valamennyi tanát megeskette vallomá­sára. Az elnök ezután Börcsök Istvánnét szólította maga elé és fiára, Börcsök Imrére vonatko­zólag kérdezgette. A fiu ugyanis a bűncselek­mény elkövetésekor kiskorú volt és így a tör­vény értelmében a szüleit meg kell kérdezni a gyerek életére, körülményeire nézve. Tra­gikus véletlen, hogy az anya, akinek véleményt kell mondani a fiáról, szintén ott ül a vádlot­tak padján.. . azzal vádolva, hogy a fiát is berántotta a dologba.. . — Áldott jó gyerek, nagyon jó fiu — ismé­telgette Bőrcsökné sirva. Pszihoanalitikusf Most következne az e'^eorvo&i s..a:.é töi vé­lemény előterjesztése. De még mielőtt erre sor kerülne, feláll dr. Fekete, Pipás Pista vé dője és a kővetkező indítványt teszi: — Kérem ellenőrző szakértőként megidézni és kihallgatni dr. Feldmann Sándort, az is­mert pszlhoanalitikust, akinek az lenne a fel­adata, hogy ennek az ügynek szekszuálrsziholo­Pipis Pista az orvosszakérfők Az orvosszakértők véleményét dr. Ács Sán­dor terjesztette elő. Kijelentette, hogy a vád­lottakat többször, alaposan megvizsgálták, őket teljesen épelméjüeknek találták, akiket akarat­elhatározásukban semmi sem gátolt. — Egy dolog van, amit külön meg kell em­líteni — mondta a szakértő — és ez Rieger Pálné ügye. Ez a nő állítása szerint 25 éve férfiruhában jár. Erre nézve azt adta elő, hogy férfimunkát vállalt, hogy eltarthassa csa­ládját. A szakértők kerestek ebben szexuális vonatkozást. Pipás Pista kijelentette, hogy na­gyobb gusztusa volt a nőkhöz, a férfiakkal szemben. Az bizonyosan más színezetet is ad a dolognak. Lehetséges, itt csak minden felte­vés, hiszen az átöltözés, a transvestitió bizo nyos perverziókban szenvedők szokása, akik sem nem férfiak, sem nem nők, illetőleg egyik nemhez sem tartoznak százszázalékig. Lehet, hogy ennek az átöltözésnek vannak szexuális vonatkozozásai, de ezek ebben az ügyben nem játszanak szerepet. Ez annyira távol esik a je­lenlegi ügytől, hogy mi ennek a vizsgálatában nem is mélyedtünk el. A jelen esetben egészen más ok motiválja a bűncselekményt, mint egy szexuális bűnügynél. Ezért céltalan egy modern lélekkutatót, Freund egyik követőjét meghall­gatni. Dr. Fekete védő azt kérdezi a szakértőtől, hogy megvizsgálták-e Pipást abból a szem­pontból, hogy történt-e rajta valami elválto­zás. Dr. Szarvas ügyész feláll: Ugy látom, hogy a védő ur olyan területre téved, hogy kérem megtiltani a további kérdések feltételét. — Nem kívánom a védőt korlátozni kérde­30 kOnyvet cserélhet havi egy pengőért a DÉLMAGYARORSZÁG kölr sUnkifnyvtárában a Bodenl-M melleit Mérnökiskola gépgyártás és elektrotechnika, repttlőgépkésziiés és antomobllépltés részére. Prospektus ingyen I M.7 Olcsóbb a fej-láb kg.-kint 54 fillérért kapható a PICK szalámigyárban és a Tisza Lafos körül 83. sz. alatti elárusító helyen. glal és szekszuálpatológial részét teljesen fel­tárják. Ez a bűnügy véleményem szerint nem jogi kérdés, hanem orvostudományi, ezeket a kérdéseket, Pipás Pistát illetöleo, csak orvosok dönthetik el a modern tudomány segitségével Dr. Szarvas János ügyész, mint elkésettet és szükségtelent, mellőzni kéri az inditványt, a biróság a kérelmet el i Sutasitja. férfi ruhája megvüágitásában zési jogában, — szól az elnök. — Ki méltóztattak-e deríteni — kérdezi a védő —, hogy miért pipázott Pipás Pista? — Lehet, hogy tényleg a »süly« miatt,' ahogy mondja. De az is lehet, hogy mint nem száz­százalékig nő, vonzódott a pipához. — Ez aberráció, ami megnyilatkozik nála, lehetett-e befolyással a bűnözési hajlamára? — Erre nézve semmi adatunk nincs. — Nem gondolják a szakértők, hogy itt tulaj­donképen nem bérgyilkosság történt? — Ez olyan kérdés, hogy erre nem is felelek. Lehetetlen, hogy ez megálljon, válaszol a szak­értő. A védelem ezután több tanu kihallgatását kérte, igy többek között Bauer Ede detektiv­csoportvezetőét, aki az egész ügyet kiderítette. A biróság a tanuk megnézését elutasította. A bizonyítási eljárás ezzel befejeződött. Csü­törtökön a perbeszédekre kerül a sor. A gettói vülamosvonal kiépitése Indítvány a legközelebbi közgyűlésre (A Délmagyarország munkatársától.) Iritz Béla törvényhatósági bizottsági tag inditványt nyújtott be a legközelebbi közgyűlés napirend­jére a gedói villamosvonal kiépitése ügyében. Az indítvány a következőket mondja: „A nehéz gazdasági viszonyok folytán elő­állott munkanélküliség nemcsak az államot és a városokat, hanem a magánosokat, különösen a tőkeerősebb vállalatokat arra kötelezi, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek. Én­ből az elvből is, de a polgárság közlekedési ér­dekeinek kielégítése céljából is indítványozom, hogy a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytár­saságot kötelezze a város arra, hogy a közgyű­lési határozatban elrendelt gedói villamosvonal kiépítését haladéktalanul kezdje meg és azt a lehető legrövidebb idő alatt befejezve a forga­lomnak adja át. A vállalatot a területhaszná­lati szerződés és az engedélyokirat kötelezte az ujszegedi villamosvonal megépítésére és üzem­ben tartására. A város a vállalatot nem men­tette fel kötelezettségei alól, hanem az ujsze­gedi vonal üzemének beszüntetéséhez csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha a vállalat az ujszegedi vonal helyett a város más részén ha­sonló hosszúságú vonalat épít. Az ujszegedi villamosjárat helyett a közgyűlés jogerős ha­tározatával a gedói vonalnak az algyői vám­házig való kiépítését rendelte. A vállalat azon­ban az uj vonal megépítését elodázta, szerző­désbeli kötelezettségét nem teljesítette és igy mintegy 1300 méter hosszúságú vonallal keve­sebbet tart fenn, mint amennyit a szerződés szerint kötelessége lenné fenntartani. Most, amikor az éhező, nyomorgó emberek ezrei só­várognak munkaalkalmak után, hatványozot­tabb kötelessége a vállalatnak, hogy a szociális szempontból is fontos munkálatokat haladék­talanul kezdje meg."

Next

/
Oldalképek
Tartalom