Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 6. szám

t. s rflvafflrus, a mészSro«, a fűszeres és a többiek. Ugyanez volt kétségtelenül másoknak az ese'e is. Ez érezteti magát a boltok és műhelyek forgalmában. Elvékonyodnak a tápláló erecskék és meggyengül a gazdasági élet szervezete, amelyet talpra kellene állítani. Sajnos, ez csak konstatálása a fizetéscsökkentések hatásának, anélkül, hogy ellene orvosszert tudnék ajánlani. Magam is elismerem, hogy ott, ahol nincs, adni nem lehet. Éppen ezért tragikusan súlyos a helyzetünk. Az állam, a közületek kénytelenek lefaragni, fizetéseket leszállítani, alkalmazottakat elbocsájtanl, viszont minden ilyen kényszerű és elkerülhetetlen intézkedés csak mélyiti és súlyosbítja a válságot. Olyan ez, mint a fordított infláció. Ahogy az inflációnak egyik lökését követi a másik, minden jövedelemcsökkenés a további jövedelemcsökkenések egész sorát vonja maga után. Minden jövedelemcsökkenés lassító hatással van a pénz forgási sebességére. Ugyanaz a pénzmennyiség lassabban vándorol egyik kézből a másikba. Közgazdasági nyelven ennek az állapotnak pangás a neve. E sorok irása közben kerül a kezembe egy előkelő bécsi folyóiratnak az újévi száma. Áz első, nagybetűs cikk cime: »Aufbanen!« A gondolatmenete tudományos műszavakkal tarkázva, ugyanaz, mint az enyém. Abban is megegyezik az én Írásommal, hogy igazi megoldást a cimen kivül nem tud ajánlani. Van azonban egy nagyon érdekes és nagyon megszívlelendő megjegyzése Ami történt a leépítés terén, azt vegyük a kényszerhelyzet egyik megnyilvánulása gyanánt tudomásul. De a leépítéseket csak igazi kényszerűségből csináljuk és az egyik leépítés sohase szolgáljon jogcímül, vagy igazo lásal a másik leépítésre. Az én esetemre vonatkoztatva: senki se hivatkozzék arra, hogy mert nekem kevesebb van, mint voltv másnak is kevesebbje legyen. Ez az, amit személyes kérdésben. de másnk érdekében el akartam mondani. Végezetül még egy angol mesét. Régente az angol humoristák a skótokat szokták a fukarság és az Íreket az ostobaság illusztrálásánál felhasználni. Mellesleg megjegyzem, az utóbbit teljesen jogtalanul. Egy ilyen ir tárgyú ¿idoma szerint az angol elmegy ir szomszédjának földje mellett és látja, hogy a szomszéd n^gy gödröt ás. Megkérdi tőle: — Mit ásol szomszéd? — A földemet elékteleníti ez a fene nagy szikla. Gödröt ások neki, hogy beletemessem. — És mit csinálsz a földdel, amit kiásol, szomszéd? — Akkora gödröt ások. hogy a föld is beleférjen. — De ha a sziklát beletemeted a gödörbe, a földnek nem lesz helye, szomszéd. — Akkor még nagyobb gödröt ások. ... Aki egy kicsit gondolkodik, megértheti, hogy ez a kis adoma miért jellemzi jobban a helyzetet sok bölcs közgazdasági tanulmánynál. B. B. Ez a három jel már átment a köztudatba. Bristol Budapest 12 P-ért ad naponta nagyon jó szobát elsőrangú ellátással. A vendég mindsn kényelmét megtalálja. Délután és este tánc. 6 A bárban intim hangulatos esték. COLUMBIA CIPŐI! Garantált mlnBséjrü kézlmunk» 11 Clpflk, hó- 6a s&rolpök javítása szakszerűen és olcsón. , Eleganciában a legszebb ! MlnO; égben a legfőbb! Árban a legolcsóbb! Gyári lerakat: ARADI IICCA 6. SZAN, ALTH KAROLY a Délmagyarország lapkiadón tul. ts K. u. K. Infanteriregiment No. 28 (Breslau, Berlin, Prága.) Prága, karácsony. Karácsony előtt nyolc napra társasutazást hirdettek Az utazás iránya Breslau, Berlin, Dresda, Prága volt. Pontosan megérkeztünk Breslauha, ahol ünnepélyes fogadtatás és a magnézium fények folytonos robbanásai mellett mindönki a részére kijelölt szállodába vonult. Vacsora után a magyar vendégek tiszteletére Breslau városa hangversenyt adott Nagy Frigyes egykori kastélyában, hol a közreműködő művészek korhű jelmezekben léptek fel. Ezt hangversenyt azután meg is háláltuk „amúgy magyarosan". „Nem várjuk meg a végét" — hallottam útitársaim megjegyzését. És tényleg nem vártuk meg. Az első zeneszám elhangzása után a terem fele-közönsége ünnepélyesen elvonult a „breslani éjjeli élet" tanulmányozására. Pedig Breslau több figyelmet és főleg udvariasságot érdemelt volna. Idegenforgalmi hivatala, mely a város főtisztviselőjének vezetése alatt áll: mintaszerűen van megszervezve, telve az idegenek iránti lekötelezően kedves udvariassággal. Másnap este Berlinbe érkeztünk, ahol „ml négyszázan magyarok" már nem mentünk újdonságszámba. Pár perc alatt felszívódtunk a milliós város lakossága közé. Az előírásos „StandrundFíihrt" lebonyolítása után, melynek során röptében megnézük a város nevezetességeit, mindenki saját ügyes-bajos dolgait intézte eL Magam — őszintén szólva — egy kérdésre adandó feleletért jöttem Berlinbe. Ez a kérdésem az volt, hogy „mit tartanák Berlin egészségügyének intézői a Szegeden, a nyár folyamán dult Helne-Medin betegség kórokozóján! és hogy Szeged speciális viszonyai nem segitiL-e elő a betegséget? Tudni kell ugyanis, hogy a nyár folyamán Berlinben is dult ez a rettenetes gyermekbetegség. Megfelelő helyekről történt beajánl ások után. aránylag rövid idő alatt, Seligsohn professzor, Berlin város laboratóriumának vezetője előtt állottam, aki a legszívélyesebb módon tájékoztatott véleményéről. Hogy mit mondott: azt egy külön beszámoló számára óhajtanám fentartani, amikor egy másik hasonlóan nagy yáros tekintélyére ií hivatkozhatom. Azonban, ha nem Is adok számot most a professzor által mondottakról, bizonyos külsőségeket már ezúttal sem hallgathatok el. A Fischerstrasse 23. szám alatt, közvetlenül a Spree mellett épült a berlini városi laboratórium. Szerényen, füstösen, mint Berlin városának annyi középülete, áll a Spree partján a laboratórium. Leihetetlen elfogódottság nélkül átlépni annak küszöbét. Az épület előcsarnokában fiatal, életnagyságú leány aktja félig hátradőlt állapotban nyugszik: szimbólumaként az ezernyi kísértésnek, amely egy milliós városban a fiatal leányokra leselkedik. A laboratórium belső helyiségeit üveges vasajtó zárja el a külvilágtól, amelyet csak kellő igazolás után nyitnak meg. Laikusoknak, mint nekem magamnak is, szokatlan a környezet, ahol Seligsohn professzor munkálkodik. Retorták, lombikok százai, ezrei, gőz, különös illatok. Berlin népjóléti és gyermekgondozó hivatalái han tett látogatásom után, ahol a város szociális intézményeire vonatkozó ismertetéseket szereztem be, véget is ért rövidesen a berlini tanulmányút Pár órai dresdai tartózkodás után estére Práerába érkeztünk. A Venczel-tér. Prága városának amúgy is legforgalmasabb és népesebb térsége, ahol ember-ember hátán tolong, karácsony előtt lévén a hangulat: ha lphet, még forgalmasabb és népesebb volt, mint máskor. Prágai tartózkodásunkat csupán egy délelőttre terveztük. Ezt az időt is szerettem volna felhasználni arra, hogy a város szociális berendezéseiről tájékozódjam. Itt játszott azután kezemre a véletlen. Amit esetleg napokig tartó utánjárással sem tudlam volna megoldani, pár perc alatt megoldást nyert. Vértes Miksa kormány főtanácsosi1 ak, aki szintén a magyar kirándulók közé tartozott, tnlélkorója volt egy Spindler Vencel nevezetű r ral. Spindler ur, — mint pár perc alatt kit1 dott —, az abban az időben Szegeden állomásozott cs. és kir. 28. gyalogezredben szolgált. Aránylag rövid ideig tartó szegedi tartózkodását nemcsak arra használta fel, hogy a kiskundorozsmai Borbély-család egyik leánytagját vette nőül, de tökéletesen megtanult magyarul, még hozzá igazi „szőgediesen". Spindler Vencel egyébként a prágai népjóléti hivatal főtitkára. Spindler orral megbarátkozni már ezek után igen rövid ideig tartott Másnapra hivatalában kerestem fel, amikor már megszerezte volt dr. Zenkl Péter, a központi társadalmi biztosító vezérigazgatójának engedélyét, Prága egyes népjóléti intézményeinek megtekintésére. Dr. Zenkl a prágai népjóléti hivatal vezetője. Mint mondják: pompás ember. Alárendeltjei rajongással beszélnek róla. Tervszerű, céltudatos munkálkodásának köszönheti Prága mintaszerű szociális berendezéseit. Egyébként maga is beszél magyarul és Petőfi egyes költeményeit cseh nyelvre fordította. Spindler ur fáradhatlan, lelkes vezetőmmé szegődött és a város egyes szociális intézményeinek szakszerű bemutatásával feledbe* tetlen tanulságokat nyújtott. E helyütt legyen szabad megemlékeznem a „Masarvkory Domony" (Masaryk otthonai) netffl szociális Intézményről, amely e minőségében BM egész világon egyedül álló Dr. Zenkl előterjesztésére és tervel alapján 1926-ban egyhangúlag határozta el Prága városa ez otthonok létesítését. Az építkezés 1926 július 1-én kezdődött meg és 1929 május 13-án már az első ápoltak otthonra találtak a város ez Intézményéiben. Az otthon nagyságának jellemzésére álljanak itt a következő számadatok. A „Masajyk otthonok" által igénybe vett terület nagysága 194.150 m". Az otthonok esetleges további terjeszkedésére még 11.6.448 m» terület áH rendelkezésre. A beépített terület 28.842 m«. Az építkezések költségvetése 105 millió k. volt: ,,Az összeg nagy volt" — hangsúlyozta az indokolás — mindenesetre azonban csekély, ha meggondoljuk, hogy mi ez Intézmény célja. Az otthonoknak az a rendeltetése, hogy csillapítsák a fájdalmakat és szenvedéseket, erősítsék a meggyengült szervezeteket, hogy felkeltsék az életkedvet a csüggedőkben és hogy visszaadják azok hitét, akik nagy nyomorúságukban a társadalom segitő készségében kételkedtek. A köztársaság tízéves évfordulójának emlékére nyerték a* otthonok 1928-ban Masaryk nevét. Tulajdonképen még mindig adósa vagyok ez ismertetés cimével. Miért választottam annak címéül a „cs. és kir. 28. gyaloo-n-^" ein^és-5'? Sokan emlékeznek — wgy gondolom — Szegeden még arra, hogy vagy másféléven át ez a prágai háziezred székelt az akkori 46-os laktanyákban Ne tagadjuk, nem sok barátsággal találkozott az ezred Szegeden, fis csodálatos. Ahány tagjával a volt 28. ezrednek Prágában csak találkoztam, mind egy bizonyos meghatódottsággal emlékezik Szegedre. Szegeden nem is tndják, mily sok barátja van a városnak Prágában. Ahány intézménvben csak jártam, mindenütt találkoztam volt 28 katonával Es mindegyiknek felragyogott az arca, mikor Szegedet említettem. A legkedvesebb élmény ezzel kapcsolatban azonban akkor ért, amikor a Masaryk otthonokból a város által rendelkezésre bocsájtott autóban visszatérőben voltunk. Az autóban foglalt helyet dr. J. Sebek egyetemi magántanár is, aki az otthonok idegbeteg osztályát vezeti. Az autóban mutatkoztunk be egymásnak. Amikor meghallotta, hogy magyar vagyok, azt mondotta, 6 is volt már hosszabb ideig Magyarországon. Meg is tanult egy szép nótát. El is mondta rögtön, kicsit szlávosan, de mondta: „Nem tudok én néked csak virágot adni, Nem tndok én másra, csak reád gondolni.-" Ezen azután mindannyian jót nevettünk. Majd csend lett. Az autó suhant lefelé a városba. Az uccák, terek telve fenyőfákkal. És mi hárman, emberek arra gondoltunk: mikor válik valóra a szeretet, béke, megértés, megbocsájtás isteni gondolata... Dr. Landesberg Jenft.