Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-04 / 3. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi liccn 22. l.em. Teleion: 2303.^Kli>dóhlvatal, ItölcsOnkílnyríAr és legylroda • Aradi ncco S. Telefon: 15-00. - Nyomda : l-Hw Lipót liccn 19. Telefon : Zfl-54. TAvIrafl és levélcím • Délmaqyarnnzág Szeged Szerda, 1933 Január 4 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 3. sz. ELÖ FIZETÉS'- Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-00, klllfffldOn ft-40 pengd Enyes szám Ara hétkHz» nap 1®, vasár» és ünnepnap 241111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megle­Irnlk hCttrt Elvételével nannnla reggel Bor és kenyér A városi háztartás biztonsága nem csekély mértékben függ a városi fogyasztási adóktól, alig van igazságtalanabb és antiszociálisabb adónem, mint a fogyasztási adóé, de — a pénznek nincs szaga s a városi költségvetés egyensúlyát sokkal jobban szolgálja a városi pénztárakba befolyó pénznek mennyisége, mint szaga. Most azonban nem is az illattal van hiba, hanem éppen a mennyiséggel, a fogyasz­tási adók sokkal kisebb összegben folytak be az elmúlt évben, mint amilyen összegekben azokat »előirányozták«. Az első pillanatban nem lehet megitélni, hogy miben van a hiba, az »előirányzásc-ban^e, vagy a lerovásban? Mert ha szabad törvényszerűséget látni a más vo­natkozásokban észlelt jelenségekben, akkor ezt kell hinni, hogy ezen a téren sem a leglelki­ismeretesebben történt az előirányzás s talán ezen a téren is túlzottan nagy összegeket jelöltek meg bevételi téte'ekként csak azért, hogy a költségvetésnek biztosítsák leg­alább látszatát, legalább külsőségét a reali­tásnak. Hogy egyedül a borfogyasztási adónál 80.000 pengőt tesz ki az elmaradt bevétel, abban még csak letet valami vigasztaló momentumot is találni. Elvégre kormányrendelet fosztotta meg a várost ennek az adóbevételnek felétől. Most már: minél kisebb a bevétele a városnak, annál kevesebb kár éri a várost a bortogyasz­tási adó leszállítása folytán. Amikor ez a ren­delet a nyilvánosságra került, a város vezetői feljajdultak, mondván: nem tudják pótolni a hiányt, a városnak 700.000 pengő bevéele van évenkint a borfogyasztási adóból s mert a kor­mány felére szállította le az adókulcsot, 350.000 pengő kár éri ezen a címen a várost. A vesz­teségnek egyrésze most — megtérül, a bor­fogyasztási adó ugyanis nem 700.000, hanem csupán 620.000 pengő bevételt biztosított s így a város nem 350.000, hanem csupán 310.000 pengőt veszít a borfogyasztási adó leszállí­tása folytán. Negyvenezer pengővel kevesebb tehát a város károsodása annál az összegnél, amit ezen a címen számbavettek s akik csak számokkal dolgoznak, most azokban még meg­elégedést is kelthet ez a — pyrrhuszi ered­mény. Még egypár ilyen eredmény, még egypár ilyen pénzügyi siker, azután már »fér­fiasan és nyíltan« bevallhatjuk azt, amit eddig titkolni szerettünk volna. S amikor ezek az adatok újra aktuálissá teszik, megint csak felvetődik a kérdés: ki­nek használt a borfogyasztási adó leszállítása? A termelőnek nem használt, mert a bor ára egy fillérrel sem emelkedett a borfogyasztási adó ötvenszázalékos mérséklése nyomán. A fo­gyasztónak nem használ, mert a bor ára egy fillérrel sem lett olcsóbb annak folytán, hogy a borfogyasztási adó kisebb lett. Ds ha a bor a termelőnél nem lett drágább s a fo­gyasztónál nem lett olcsóbb, akkor kinek van haszna abból, hogy azt a. 300—350.000 pen­gőt, amit a város a borfogyasztási adón el­veszít, a fogyasztóknak és termelőknek s azok­nak is, akik sem nem termelnek, sem nem fogyasztanak bort, a kártékony, a termelő­munkát büntető s a büntetéssel a termelő­munkát akadályozó pótadó emelésével kell pó­tolniok? Az imént azt mondottuk, hogy a fo­gyasztási adók a legigazságtalanabb és leg­antiszociálisabb adók. A borfogyasztási adó s USB általában a szeszes italokra kivetett minden közvetett és közvetlen adó kivételt jelent. Mi mindig azon az állásponton voltunk s azon az állásponton vagyunk most is, hogy az éle­tet drágító s a kis exisztenciákat viszonyla­gosan súlyosabban sújtó fogyasztási adók rend­szerét le l e1! rombolni. Da amij egy kiló kenyér árában a fogyasztó tizennyolc fillér közterhet fizet, amíg a »mindennapi kenyér« egy kiló­jának Srában tizennyolc fillér adót kell meg­fizetni a fogyasztónak, addig sem szerencsés­nek, sem indokoltnak nem tartjuk a sorrend­nek azt a megállapítását, amelyik a kenyérre kivetett köz e "hek nagyságát változatlanul fe -n­tart'a, de a torra kive e t adót a felére mér­sékli. S annál kevésbé tartjuk ezt a sorren­déi szerencsésnek és Indokoltnak, mert egy kiló kenyérnek és egy liter bornak adója kö­rülbelül ugyanazt az összeget teszi ki s akár­milyen luxuscikk lett is a kenyér s akármeny­nyire is a fényűző élet kritériuma lesz las­sankint a kenyérfogyasztás, a bor mégis nél­külözhetőbbnek látszik a kenyérnél. A helyes várospolitika azt követelné meg, hogy a pótadó rendszerét adjuk át a mult emlékeinek s igazságosabb, szociálisabb és kor­szerűbb közteherviselési rendszerre térjünk át. S ehelyett azt látjuk, hogy újra a pótadó emelkedik s újra a pótadóemelés szívja el azokat a morzsákat, amelyek talán még vala­mennyire tudnák táplálni a vállalkozói kedvet s a munkakezdeményezést. a kínai falon belül Háromnapos öldöklő harc a mandzsúriai határon — Ellentmondó Jelentések San-Hel-Kvan sorsáról — A hl^ nal kormány értesítette a Népszövetséget a Japán tá­madásról London, január S. Pekingi hirek szerint a ja­pánok ma reggel San-Hal-Kvian körül 19 ágyút és hét repülőgépet vetettek harcba, 15 ezer főnyi japán csapat áll a kínai nagyfalon belül, vagyis Kina területén. A japánok tovább folytatják San­Hai-Kvian ellen Indított támadásukat. A város közvetlen közelében horgonyzó japán hajók a szá­razföldi hadsereggel és a repülőgépekkel egye­sülve, állandó pergőtüz alatt tartják a várost, amelyet 5000 főnyi kinai védelmez. Egyes jelentések szerint nyolc japán hadihajó Kiang-Van-Tautól 10 mérföldnyire délnyugatra horgonyt vetett. Japán források szerint a legutób­bi támadásban 4000 főnyi lovasság és gyalogság vett részt. A kinai kormány értesítette a Népszövetséget a japán támadásokról, de hlr szerint a helyzet végleges tisztázása előtt nem intéz tiltakozó fel­szólítást Japánhoz. Nankingban óriási Izgalom uralkodik. Általá­ban attól tartanak, hogy az összeütközés a leg­súlyosabb bonyodalmakra vezethet Ho-Sn-Hou tábornoknak a San-Hai-Kviani kí­nai csapatok parancsnokának távirata szerint a védőcsapatok viaszaverték a japánokat, miután a japán tüzérség a repülőgépek támogatásával egyórás küzdelemben a város falán rést ütött. A japánok visszavonulása után a kinai helyőrség uj támadásra vár és kiépíti védelmi állásait. (Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) Pe­kingből jelentik: A kina—mandzsúriai határon már három napja tart az öldöklő harc a Japánok és a kínaiak között. A harctéri jelenté­sek meglehetősen ellentmondóak. Tokiói jelentés szerint a japán haderők elfoglalták San-Hai-Kvain városát, mig a pekingi jelentés szerint a japánok minden támadása megMusnlt a kínaiak ellenállá­sán és a város a kínaiak kezén van. A kinai je­lentés is beismeri azonban, hogy a Japán tüzérség szétrombolta a város fa­lainak egy részét, de a Japán gyalogság a legerélyesebb tüzérségi támogatással sem tudta áttörni a kínaiak védel­mi vonalait Kánya Kálmán less; a Külügyminiszter? Honvédelmi miniszterré Lázár Andort, Igazságilgymlniszterré Fabinyi lifiaméri, kereskedelmi miniszterré Kozma Miklóst kombinálfák (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Po­litikai körökben elterjedt hirek szerint a Göm­bös-kormányban és a magyar diplomáciában jelentős változások állnak küszöbön, amelyek Puky Endre külügyminiszternek a közigazga­tási bíróság elnökévé való kinevezése után fognak megtörténni. Wlasits Gyula báró, a közigazgatási birósáp elnöke nyugdíjba vonu­lása után a hét végen, vagy a jövő hét elején fog megtörténni Puky Endrének a közigazga­tási bíróság elnökévé való kinevezése. Utód­ja a külügyminiszteri székben az elterjedt hi­rek szerint Kánya Kálmán meghatalmazott miniszter, Magyarország ber­lini követe lesz. Politikai körökben ugy tud­ják, Hogy Kányát a berlini követség élén Ma­sirevits Szilárd prágai követ váltja fel, prágai követnek pedig Bárdoss Lászlót, a londoni ma­gyar követség ügyvivőjét nevezik ki Beszélnek politikai körökben a kormány összetételében beálló egyéb változásokról is. A hirek szerint Gömbös miniszterelnök kor­mányelnöki elfoglaltságára való tekintettel a honvédelmi tárca betöltését látja szükséges­nek. Az uj honvédelmi minisztert Lázár An­dor igazságügyminiszter személyében kombi­nálják, akit a hirek szerint az igazságügyi tárca vezetésében Fabinvi Tihamér kereske­delmi miniszter váltana fel. Ezek a változások lehetővé tennék — mond-

Next

/
Oldalképek
Tartalom