Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-27 / 22. szám

SZEGED. SzerueszlOség: Somogyi ucca XX. I.em Teleton: 23.33. ^ KledAhlvatal. UtHctnakOnyvMr és (enylroda Aradi ucca ». Telefon: 13—OO. - Nyomda : LBw Lipót licpo 1». Teleton : 26-34 TAvIrntl ét levélcím - néimanyarom&g ^uegcd Péntek, 1933 január 27 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 22. §2. Technokrácia Egy athéni vagy római molnár durva kö­veivel naponta legfeljebb kétszáz vagy há­romszáz kiló közepes minőségű lisztet tu­dott őrölni. A technika legteljesebb vívmá­nyaival felszerelt amerikai malmokban egy munkásra nepi hat millió kiló előállított liszt esik. Egy római cipész öt és fél nap állított elő egy pár cipőt. Rómában a cipé­szek céhének 7250 tagja volt Augusztus császár idejében. Ugyanennyi munkás egy modern cipőgyárban öt és fél nap alatt 595 ezer pár cipőt tud készíteni. Száz esztendő előtt az Egyesült Államokban az egy mun­kásra eső évi nyersvastermelés 25 tonnára rúgott. Ma az egy munkásra eső átlagos évi termelés 25.000 tonna. Egy teljes üzemben levő modern hengerüzemben alig lehet látni embert. A gépek automatikusan mindent elvégeznek. Az izzólámpaiparban ma egy ember, illetőleg az általa kezelt gép ugyan­annyi körtét állit elő, mint 1914-ben 9000 óra alatt. Ez a technokrácia: A lényeget már évtize­dek óta ismerjük, csak a kifejezés uj. A ki­fejezés Amerikából származott át Európába. A kifejezés tetszetős és világszerte felkap­ták annak a folyamatnak a megjelölésére, amely a gépek folyton fokozódó teljesítőké­pessége mellett egymásután szorítja kí a munkáskezeket az ipari üzemekből és teszi feleslegessé az ember munkáját. Bármennyi­re mutatták azonban az empirikus tapaszta­latok a gépek folyton fokozódó elhatalmaso­dását, igazán döbbenetes módon csak most kezdenek ráeszmélni a technokrácia igazi jelentőségére, mikor a Columbia-egyetem gazdaságkutató intézete közzétette az 1830. évig visszamenő vizsgálatainak eredményét és számszerű Iemérhetőséggel igazolta az iparokban, sőt a mezőgazdaságban, a keres­kedelmi szakmák és irodai munkálatok egész sorozatában, hogy mit jelent a munkának ál­landóan növekvő mechanizálódása ugy a termelés, mint a termelésben közvetlenül ér­dekeltek szempontjából. A technokrácia egész sor égető problé­mát hozott magával, amelyekre mindezideig csak azért nem eszméltünk rá, mert a háború folyamán millió és millió férfi a lövészárkok­ban nézett egymással farkasszemet, a háború után pedig a zavaros közállapotokra, majd pedig a folyton jobban elmélyülő gazdasági válságra lehetett tolni az ódiumát, ha millió és millió dolgozni tudó és dolgozni akaró ember nem jnútott munkához. Ma azonban hovatovább derengeni kezd annak felisme­rése, hogy a depressziónak felfelé ivelő kon­junktúrára való átváltozása sem tudja meg­oldani a technokrácia kérdését. A világnak számottevő ipari államaiban harmincöt millió munkás áll ma munka nélkül, nem is szá­mítva a szellemi munkásokat, irodai és ke­reskedelmi alkalmazottakat. A Columbia­egyetem vizsgálódásainak számszerűleg is alátámasztott eredményei azt a feltevést va­lószínűsítik, hogy ennek a rengeteg munkás­hadseregnek nagy része még a legjobb kon­junktúra esetén sem mehet vissza a gyárba, a műhelybe. Csak a gépeket kell fokozottabb tempóban megindítani. Az ember helyét el­foglalta a gép. Ez a technokrácia egyik eredménye. A másik eredmény egy nagy kérdőjel. Be va­ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken éí BudapealenS-on. kUlMIdKn ft*40 pengd - Foyes »«Am Ara hftlhH«­nnn lO, vatAr« «» llnnepoap 2-« tlll. Hir­detések felvétele tarifa «x<-r1r»». Meote­lenl" hAtiA ufvételéve» nnnon'n re«ine »IMM mi Mim» «iwiu. ijumu. JimwiJM gyünk rendezkedve irtózatos mennyiségek termelésére, de nem tudjuk, hogy kinek. Közgazdasági nyelven szólva, nem tudjuk, ki lesz a fogyasztója annak a rengeteg liszt­nek, cipőnek, vasércnek és izzólámpának, amelyet a gépek produkálnak? Torzító tü­körrel sem lehetne ugyanis groteszkebb ké­pet rajzolni modern társadalmunkról, mint mikor látjuk, hogy egyik oldalon tobzódik az éhség és nincstelenség, a másik oldalon pe­dig tengerbe szórják a kávét, elégetik a gya­potot, denaturálják a búzát és elpusztítják a vágásra érett sertéseket, hogy tehermente­sítsék a piacot. Csakugyan erre haladunk és csakugyan a szervezett értékpusztítás volna a közgazdasági bölcseség csimborasszója? Akár akarjuk,, akár nem, a technokráciá­nak le kell vonnunk a következéseit. Ez a következés pedig nem lehet a gépek szét­rombolása. Ez a gyógyszer már 1767-ben, mikor a feldühödt takácsok összetörték Hargreaves szövőszékét, hatástalannak bi­zonyult. Az összes gépeket ugyanis össze­törni nem lehet és aki megtartja a gépét, hallatlan előnyben lesz a többiek felett. Ma­rad tehát a tervgazdálkodás, a munkaidő le­szállítása és a munkaévek számának csök­kentése. Egy uj gazdasági berendezkedésnek kell jönni, amellyel az öregek értelmetlenül állanak szemben, a középkorúak aggódással néznek elébe, az egészen fiatalok pedig, vagy talán azok, akik majd őket követik, nehéz válságok árán fognak megvalósitani. Mert nehéz lesz megoldani, hogy az egyéni iniciativa megtartása mellett előre megszab­ják a termelés rendjét, egyensúlyba hozzák az ínséget és anyagpazarlást, a gép mellett újra helyet szorítsanak az emberek és az osztó igazság szellemében biztosítsák min­denkinek a munkát és megélhetést. A francia kamara bizalmat szavazott a kormánynak és megkezdte a szanálási javaslatok tárgyalását (Budapesti tudósítónk telefoni el ejtése.') Pá risból jelentik: A kamara csütörtökön kezdte meg a kormány szanálási javaslatának tárgya­Iá' áf. A vita nagy izgalmak köpött folyt A hely­zet egyelőre bizonytalan. Paul Bonconr mi­niszterelnök tárgyalásokat kezdett a négy el­lenzéki párt vezéreivel egy kompromisszumos megegyezés ügyében, de nem lehet tudni, hogy ezek a tárgyalások sikerrel járnak-e. Csütörtök estig eredményt nem sikerült elérni. A javaslat beterjesztése után Flandin volt pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a izaná­lási programot adják visiza a pénzügyi bizott­ságnak. Cheron pénzügyminiszter ellenezte a javaslatot és felvetette a bizalmi kérdóst, amelynél a kormány többséget kapott. A ka­mara 368 szavazattal 205 ellenében elvetette Flandin javaslatát, majd megkezdődött a sza­nálási program általános vitája. Szélsőfobboldali kormány alakulásáról beszélnek Németországban Hitler, Görlng vagy Papen a hancellárfelöli (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: Politikai körökben csütörtök este az a hir terjedt el, hogy a szélsőjobbol­dali prezideális kormány megalakulása köz­vetlenül a küszöbön áll. A hírek szerint azuj kormány a német nemzeti pártra és a nemzeti szocialista pártra támaszkodva, illetve ezek együttműködésével alakulna meg. Kormány­listák is szerepelnek már a forgalomban. Egyes verziók szerint a kancellár Hitler lesz, míg mások ugy tudják, hogv Hitler a kancel­lárságot Göringnek, a birodalmi gyűlés nem­zeti szocialista elnökének engedné át. So­kan tudni vélik, hogy az uj Kancellár Papén volt kancellár lesz. Mindezen híresztelésekkel szemben a kormányhoz közelálló körök a teljes tartózkodás álláspontjára helyezkednek. Be­avatott helyen kijelentették, hogy Hindenburg semmi szín alatt nem járulna hozzá egy szél­sőjobboldali kormány megalakulásához Kilenc halottja és tizenegy sebesültje van a (eloszlatott drezdai kommunista gyűlésnek Nagy viharok a szász parlamentben ütlegelésekkel és kltllt&sokkal Drezda, január 26. Drezdában tegnap egy kommunista gyűlés feloszlatása alkalmával a rendőrség a tamadólag fellépő kommunisták ellen fegyvert használt. Kilenc ember meghalt, 11 megsebesült. A szász parlamentben az esemény hatása alatt ma heves jelenetek játszódtak "le. A bel­ügyminiszter az ülésen részletesen ismertette a lefolytatott vizsgálat eredményét s elmond­ta, hogv az egyik kommunista szónok a gyű­lés hallgatóságát erőszakos tettekre hivta fel. Az ügyeletes rendőrtisztviselő erre elrendelte a gyűlés feloszlatását és a terem kiürítését A rendőrség a kiürítés alkalmával nem használ­ta gumibotjait, hanem csak kordont vonva, lassan kezdte kiszorítani a teremből a gyűlés kommunista résztvevőit. Közben a karzatról székeket és más tárgyakat kezdtek dobálni a rendőrökre, majd revolverlövés dördült el. A rendőrök észrevették, hogy az egvik oszlop mögül a karzaton egy ember revolverrel cé­loz rájuk. Erre a rendőrök odalőttek. A leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom