Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-26 / 21. szám

SZEGEI). S«erKcszlOtég: Somogyi UCCB ¿•Z. I.cm. Teleion: 23-33.^Klodrthlvnlol, HOlctankUnyvtAr legylrodn - Aradi ciccn 8. Telefon: 13-OÖ. ^ Nyomda : LBw LlpO: ucca 19. Telefon s 26-34. TAvlratl 6t levélcím • nélmooyaromAg ««eged Paprikavédelem A szegedi paprikapiac újra Heves vitatkozásoknak és izgalmas tárgyalásoknak lett a színhelye. A szegedi paprikakereskedelmet Jelentős változás elé akarják állítani s most ennek a változásnak esélyeit latolgatják az érdekeltek, természetesen az érdekeiknek megfelelően. Más a termelő érdeke, más a kereskedőé s főként más, ha csak a belföldön dolgozik s más, ha külföldre szállít, de más a fogyasztó érdeke is. E zűrzavaros érdekellentétek halmazában nekünk a közérdeket kell szemünk előtt tartani s meg kell világitanunk azokat a szempontokat, amelyek minden foglalkozási ág számára juttatnának valamit a közérdek érvényesüléséből. A kialakulatlan terv szerint részvénytársaság, vagy szövetkezet formájában paprikaközpont alakulna s ez a központ a mai ár kétszeresén venné ét a paprikát a termelőtől s a mai ár négyszeresén juttatná azt a kereskedőknek. Ez az alakulás eevelőre — tíz évre szólna. Mi, természetesen, minden olyan megoldási módot helyeslünk, amelyik más foglalkozási ág feláldozása nélkül a termelőknek biztosítaná munkájuk ellenértékét s több keresethez és nagyobb bevételhez juttatván a termelőket, emelné azok vásárlóképességét, igényeit és életszinvonalát. Az első aggodalmunk azonban az, hogy tíz évre szabad-e még a mai árak kétszerese mellett is lekötni a paprika árát? Elvégre nincs még annak tiz éve, hogy 6—7 pengőt fizettek azért az áruért, aminek ma 60 fillér az ára. A termelő, aki ma a hatvan filléres árak mellett kénytelen tönkremenni, joggal bízhatik abban, hogy újra eljöhet a paprika konjunktúrája, amikor legalább részben behozhatja a mai idők példátlanul alacsony árainak rombolásával elszenvedett! veszteségé1!:. Nincs ma olyan kereskedő, aki merne paprikát eladni tiz éven keresztül történő szállításra akár a mai árak kétszereséért sem. De akkor a termelőt sem szabad arra kényszeríteni, hogy tiz évre előre megállapított áron adja el termését. Egyébként is, a termelésnek és értékesítésnek mai mélypontján nem lehet ennyire mélyreható módon beavatkozni az árak alakulásába. De nem lehet olyan szervezet felállításához sem megnyugvással hozzájárulni, amelyik évenkint harmadfél millió pengővel azért akarja a belföldi piacon mesterségesen emelni a paprika árát, hogy a felesleges paprikát megsemmisítse, vagy ingyen szétszórja. Ingyen áruval nem lehet propagandát végezni, mert az a fogyasztó, aki ingyen jut áruhoz, azért az áruért nem ad szívesen pénzt, a paprika megsemmisítésének terve pedig számunkra nagyon kalandosnak látszik, ha komolyan gondolnak rá. A braziliai kávé példája nem — importcikk s bár termelési felesleg mutatkozik a paprikában, olyan tömegáru mégsem nyomja a piacot, — főként, ha a mai árakat is tekintjük, — hogy árkokat töltsünk el, vagy gépeket fütsünk paprikával. Amikor a hatvanfilléres ár mellett az exportőr még husz filléres refakciához jut, akkor nincs szükség arra, hogy ellenőrizhetetlenül ingyen paprika, — persze csak annak ingyen áru, aki kapja, mert a fogyasztó megfizet érte, a magyar inségmunkások is megfizetik annak a paprikának árát, amit az amerikai és svájci milliomos hoteltulajdonosok között ingyen Csütörtök, 1933 Január 26 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 21. §2. osztogatnának szét, — a paprikapropaganda ügyét szolgálja. Ha negyvenfilléres ár mellett nem tudnak eredményes propagandát elvégezni, akkor az ingyen paprikával sem tudnak eredményesebbet, mert akkor nem a paprikában van a hiba, hanem a propagandában. A terv szerint, miután a termelt paprika mennyisége 400 vagon, amiből 110 vagon exportálható és 220 vagont vesz fel a belföldi fogyasztás, mintegy 70 vagon paprikát kellene évenkint feltüzelni, vagy ingyen szétosztani. Amikor a nemzetközi kereskedelem egyre inkább halad a kompenzációs ügyletek felé, szabad-e arra gondolni, hogy 70 vagon paprikát megsemmisítsünk, amiért ha valutát nem is, de árucikkeket lehetne behozni ebbe az országba s azzal is könnyíteni lehetne a valutaszegénységen. Szabad-e az árak mélypontján olyan reformra gondolni, ami a minőséget rs mélyponton tartaná, mert limitált áruk mellett kétségtelenül a minősítés legalsó határát keresné a termelő Budapest, január 25. A képviselőház szerdai ülésén először a Ház tisztikarát választották meg. A két alelnöki tisztségnél Bessenyei Zénóra 83, Czcttler Jenőre 87, Ilegymegi Kiss Pálra 38 és gróf Almásy Lajosra 1 'szavazat esett. Háznagygyá Putnoki Móricot választották meg. Jegyzők lettek: Brandt Vilmos, Diniek ödön, Esztergályos János, Frey Vilmos, Herczegh Béla, Héjj Imre, Pakots József, Patacsi Dénes, Petrovics György, és Takách Géza, változás csak annyiban történt, hogy Grieger Miklós helyett most Dinich ödönt választották meg. ELŐFIZETÉSI; Havonta helyben 3.20 vidéken éa Budapesten 3-00. kUllHUWn e-40 pengd - Boyé« tzém Ara heikHr,nan IS, vasár» és ünnepnap 1111. Hlrdefések »elvéiele tarifa sierlnl. MeoleIpnl'í hétM ir'vételével naponla regi« és feldolgozó fsj Segíteni kell a termelőn és segíteni kell a kereskedőn. A paprika mai hatvanfilléres árában 16 fillér őrlési dij, 15 fillér munkabér, 4 fillér minősítési dij és 2 fillér szárítási költség foglaltatik, tehát mintegy husz filléren kell osztozkodni termelőnek, feldolgozónak és forgalombahozónak. Ezek a számadatok magukban véve meggyőzően bizonyítják, hogy a segítség elkerülhetetlen: De a segítség ne legyen uj üzlet a romokon. Mi nem foglalunk állást sem a felmerült terv ellen, sem a felmerült terv mellett, mi csak azok érdekeinek védelmét hangsúlyozzuk, akik eddig a paprika termelésével, feldolgozásával és forgalombahozásával végezték tisztes s kenyeret adó polgári munkájukat. Ezt a tevékenységet s ezt a kenyeret akarjuk mi megvédeni a városnak s a város polgárságának egy jelentős osztálya érdekében akár egy életrevaló terr támogatásával, akár egy helytelen terv megvalósítása elleni küzdelemmel. I—IIIHIII II——ÍM—LTTTTTR . Ezután került sor a különböző bizottsági ta gok megválasztására, majd megalakultak az egyes bizottságok. Közben élénk vita támadt az einöknek ama indítványa felett, hogy az uj ülésszakban a képviselőház üléseit délután tartsák. A többség a délutáni ülések meliett foglalt állást. A kormány tagjai íöbb lörvényíavaslaloí nyújtottak be. Keresztes-Fiacher Ferenc belügyGenfi jelentés a magyar pénzügyi /I fiiépszöveiisóg pénzE&yi hiztnisöga a költségvetésről és aa 50 millió pengős transzfer-kölcsőnről Genf, január 25. A Budapesti Értesítő közli: A nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága ma este tette közzé jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. Á jelentés főbb megállapításai a következőkben foglalhatók össze: 1. Leszögezi a jelentés, hogy a nehézségbe j'utott közép- és keleteurópai államok bajaiért elsősorban és főként a világgazdasági helyzet felelős és hogy a bajok végleges megszüntetése csak akkor lesz lehetséges, ha a világgo-,: ' okokat szüntetik meg. 2. Bár nem megy bele a jelentés a költségvetési előirányzat, részletes bírálatába, nagyjában és egészében alátámasztja az előirányzatot és helyesli a magyar kormány ebbeli politikáját. 3. Elismeri a jelentés, hogv bármily erélyes rendszabállyal sem lehet a kiadás ápasztása és a bevétel fokozása utján az államháztartást a folyó évben teljesen rendbehozni és ezért a bizottság azt a nézetét fejezi ki, hogv nem állana ellentétben a külföldi hitelezők érdekeivel, ha a pengőalapba befizetendő öszszegekből legfeljebb 50 millió pengét a költségvetés hiányainak fedezésére kincstári jegy ellenében^ igénybe vennének. 4. A külföldi hitelek tekintetében ajánlja a jelentés a magyar kormánynak, hogy egyetértésben a külföldi hitelezőkkel, keresse az adós országokban szükségkép felmerülő kér-; dések megoldását Másrészt a jelentés a kül^ földi hitelezők felé is olyan megállapításokat tartalmaz, amelvek a kormány és a külföldi hitelezők közt folytatandó tárgyalások eredményességét előmozdíthatják. 5. Megállapítja a jelentés, hogy pasztán költségvetési intézkedéssel a helyzetet orvosolni nem lehet Magyarországnak a termelőképességét kell fokozni, ezért a piacok biztosifását helyezi előtérbe és állást foglal a kliringegvezmény ellen, de helyeslően említi meg az uj kompenzációs költségtérítési rendszer bevezetését/ Foglalkozik a jelentés a termelés pénzügyi terheinek csökkentésével is és különösen a bankszervezet olcsóbbá tételét és egyszerüsitését ajánlja. ^em les« sem infláció0 sem dievalváció, — monrtoíta a pénzügyminiszter a képviselőház szerdai ülésén — »Erőszakos intézkedéseket nem vagyok hajlandó lenni** Interpelláció a borházak hátrányától,, Easkay Dénes szerepéről, a munkanélküliségről, a kiJakolíalásokról és a fázisrendszerről — »A. svájci borházon 825 ezer frank veszett el«