Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-20 / 16. szám

L ZO Ezért a felelősségei nem vállalom. Csikágó­ban tartottam egy nacionalista magyar beszé­det az egyik ünnepségen, amely Himnusszal kezdődött'és azzal végződött. De még egyet mondanék ebben a tárgyban és nagyen köszönöm az elnök urnák, hogy olyan lOrelmesen meghallgat en­gem. Én ugy éitesültem 1922-ben bűnügyemben ki­rendelt védőmtől, Róth Béla dr.-tol, akit nem is ismertem és aki a leglelkiismeretesebben képviselte ügyemet és ezért neki erről a hely­ről mondok köszönetet, hogy bizonyítéka van arra, hogy a cikket nem én irtam. Mondottam, hogy nekem lesznek Csikágóban barátaim, akik ezt igazolni fogják. Ha szükség van rá, barátaim nevét meg is mondhatom most is. — A következő vádiratban — mondja az elnök — i ötrendbell nemzetgyalázás bűn­tettével vádolja önt az ügyészség. Itt van a Kaliforniai Magyarság 1921. február 1-i száma, amelybe ön cikket irt „Miért jöttem Amerikába?" cím­mel. Mielőtt az elnök megkérdezné Hock János­tól, hogy ő irta-e a cikket, Hock határozott hangon ezeket mondja: — Én irtam ezt a cikket! Elnök: No és mi a védekezése a váddal szemben? — Nincs védekezésem, mert nem tudom mi a vád. Az elnök ezután az amerikai lapokból to­vábbi szemlvényeket olvas fel arról, hogy mi­lyen nagy óvációval fogadták Hock Jánost Amerikában, mire Hock megjegyzi, fejét bó­logatva: — Igaz ez kérem, ugy fogadtak engem, ahogy ott meg van irva. Az elnök ezután ismerteti Károlyi Mihály nyílt levelét, amelyben az amerikai magyar­ság szeretetébe ajanlja Hock Jánost. Majd Hock előadásáról ismertet egy másik cikket, amely szerint a köztársaságot propa­gálta Amerikában. Hock János ezután a cikk után röviden megmagyarázza, hogy Amerikában a gyűlé­seken a köztársasági államforma mellett" kel­lett hogy szóljon, mert hiszen az Amerikában letelepedett magyar­ság természetesen lelkes híve a köz­társaságnak. Amennyiben ó a Habsburgok restaurálásáról beszélt volna az amerikai magyaroknak, való­színű, hogy nem hallgatták volna meg beszé­dét faképnél hagyták volna. Egyébkent nem tudja elképzelni, hogy miért ne lett volna joga külföldön a köztársasági államforma mellett beszélni? Töreky elnök: Hiszen ehhez joga volt. Erről nincs is szó itt Elhiszem azt, hogy az ön beszédeit nagy gvö­nyörüséggel hallgatták, de azt hiszem, ha ön az ön istenáldotta tehetségét másra használ­ta volna fel, más irányban, ugy talán többet használhatott volna hazájának. Hock János: Soha nem vétkeztem hazám ellen. Most egy ujabb vádpontra tér át Töreky el­nök: eszerint Hock János erkölcsileg támo­gatta a Párisban székelő Emberi Jogokat Vé­dő Magyar Liga akcióját. Hock: Kérem, itt teljesen ártatlan vagyok. Ez egy olyan konfekciós vádja az ügyészség­nek. előbb volt meg a ruha, aztán testet ke­restek belé. Ez egy lelkiismeretlen vád, amely ellentmond önmagának. Töreky elnök most félbeszakítja a tárgya­lást s kihirdeti, hogy 5 órakor folytatják. Délután 5 órakor folytatták a tárgyalást Dr. Traeger László ügyészségi alelnök be­csatolta a Bécsi Magyar Újság öt példányát, hogy az abban megjelent cikkekkel igazolja a nangját és törekvéseit annak az újságnak, amelybe Hock János inkriminált cikkeinek egy részét irta. Nagy Vince hosszabb índitványt tett a bi­zonyítás kiegészítésére, kérve Vass János nyu­galmazott miniszter és Buza Barna kihallga­tását annak igazolására, hogy amikor Károivi Mihály a proletárdiktatúra kikiáltása után felhívta őket hogy ne gördítsenek akadályt a kommunista rezsim elé, Hock szembefordult Károlyival. A bíróság rövid tanácskozás után a bizo­nyítás kiegészítésére vonatkozólag benyúj­tott indítványt elutasította. Ezután a vád- és védbeszédre tértek át Dr. Traeger László ügyész hosszasan vá­zolta a külföldre menekült forradalmi politi­kusok munkáját. A bécsi központból rendsze­res rágalmazási hadjáratot indítottak Ma­gyarország ellen s Hock beleilleszkedett ebije a. munkásságba. Vádolom Hock Jánost — mondotta az ügyész — 11 rendbeli nemzetrá­galmazás bűntettével. Egyénileg lehet balsor­sa, kora és múltja miatt sajnálatra méltó, de tettei miatt felelnie kell. Nagy Vince este fél 8-kor kezdte meg védő­beszédét Az amerikai lapokban megjelent cikkekre vonatkozólag fejtegette, hogy az amerikai lapoknál szokásos, hogy cikkeket vásárolnak s azok hitelességét nem ellenőr­zik. Hivatkozott Sándor Pálra és Kosztolányi Dezsőre etekintetben. Az interparlamentáris konferencia nem hivatalos jellegű és minden hatalom nélküli fórum, amelynek tul nagy súlyt tulajdonítani tévedés lenne. Felemlítet­te, hogy Hock a nyugatmagyarországi nép­szavazás ideién Magyarország mellett agitált. Felmentést kért az összes vádpontok alól, még pedig nemcsak büncselekménv hiánya, ha­nem formai okok alapján is elévülés címén. Az utolsó szó jogóit Fél 9-kor Hock János mondta el végszó jo­gán védekezését. Egy évi Pontban 11 órakor hirdette ki Töreky Gé­za tanácselnök a törvényszék ítéletét, amely bűnösnek mondotta ki Hock Jánost az 1921 évi III. tc.-be ütköző bűn­tettben és a 92. szakasz alkalmazásá­val 1 évi börtönre és 10 évi hivatal­vesztésre ítélte. A vizsgálati fogsággal 7 napot kitöltöttnek vett. Az Ítéletnek az egyházi hatósággal való közlését is elrendelte a bíróság. A bíróság Hock Jánost 10 esetben felmentette a vád alól és csak az interparlamentáris unió elé terjesztett memorandum ügyében ta­lálta bűnösnek. A legtöbb ügyben az elévülést állapította meg a biróság. Ezután Nagy Vince védő indítványára a — Mielőtt e terem ajtaját átléptem — kezd­te beszédét az utolsó szó jogán Hock János —, buzgó fohásszal fordultam Uramhoz, hogy az ő példája adjon erőt hogy az itt átélendő szenvedéseket és esetleges megaláztatásokat elviselhessem. Ti — fordult a birák felé —, akik most eldöntitek sorsomat az igazság mér­legében, lássátok meg lelki újjászületésemet... Kijelentem, hogy a régi Hock János, a politi­kus meghalt bennem véglegesen, csak az Ur megalázott szolgája maradt meg porhüvelyé­ben, akinek nincs más kötelessége, mint hát­ralevő éveit a hazának, embertársainak szen­telni. Azt mondottam magamban, hogy a leg­főbb biró már Kélt fölöttem, rám nézve kö­zömbös, hogy mit mond ki az emberi biróság. Ezután részletesen foglalkozott az 1918-as eseményekkel: — Ha én akkor, az én mérséklő irányzatom­mal az élen nem állok és a harctérről hazatérő tömegeket le nem csillapítom: detronizálással, földigérette!, itt kő-kövön nem marad. Lik­vidálni kellett a háborút, amelynek^ vállalói megszöktek és nem merték likvidálni. — Hazajöttem felajánlani erőmet. Magas helyről hallottam ezt a szót: Egyesüljetek! Hát abból áll az egyesülés, hogy amikor ha­zajön bizakodva egy 74 éves ember, akkor el­fogják és börtönre vetik, hát abból áll, hogy az én erőmet nem fogadják el. — Isten színe előtt hivatkozom a lelkiisme­retemre — fejezte be beszédét —, hogy hazám ellen soha sem vétkeztem. Azután a biróság visszavonult Ítélethoza­talra. börtön bíróság Hock Jánost szabadlábra helyezte. Az ítélet ellen Hock János is, az ügyész is fellebbezett. Amikor Töreky bejelentette, hogy a biróság szabadlábra helyezi Hock Jánost és ezzel a tár­gyalást befejezettnek nyilvánította, a tárgya, lőterem közönsége, amely feszült csendben hallgatta végig az egész tárgyalást, egy ember, ként emelkedett fel a helyéről és élienzéspe vette körül Hock Jánost. Töreky néhány pércig mozdulatlanul nézte a lelkes tüntetést. — De kérem... — szólt a közönség felé, majd hirtelen elhagyta a tárgyalótermet. Hock Jánost ezután lekísérték a fogdába, ahonnan egy félóra múlva védője kíséretében eltávozott. Habsburg Ottó két hete Berlinben van Berlin, január 19. Habsburg Ottó királyfi kél hét óta Berlinben tartózkodik. Pereira báró palotájában szállott meg és házigazdája azt mondta a kérdezősködő hirlapiróknak, hogy vendége kizárólag tanulmányi célokból tareóz­kodik Berlinben. Készül a nemzetközi jogi dok­torátusra. Mint a löweni egyetemen, itt is Bar MOZI Belvárosi Pénteken ANNHMARIH (fiz ezred menyasszonya) Széchenyi Pénteken ZSUZSANNA A FÜRDŐBEN Körző Szünet' Pénteken UllCla herceg néven hallgatja az egyetem! előadáso­kat. Berlinből jelentik: A berlini ut célja távol­ról sem az, hogy Habsburg Ottó főherceg a berlini egyetemen előadásokat hallgasson, hanem kizárólag azért ment Berlinbe, hogy a német főváros látnivalóival megismerkedjék. Nagyon érdekes az a Londonból érkezett hír, hogy a londoni estilapok részletesen fog. lalkoznak a berlini látogatással, megírják, hogy már két hét óta tartózkodik a német főváros, ban s messzemenő következtetéseket fűznek hozzá. A külföld, ugy látszik, akármennyire tagadják is az érdekeltek; politikai Vonatkozá­sokat szimatol. Bécsben a csütörtök este politikai szenzációja lett ez a hir. A késő esti lapok első oldalon irnak a dologról. Egyes lapok azt irják, hogv Schusnigg Igazságügyminiszter berlini utazása összefüggésbe hozható Ottó berlini tartózkodó, sáoal. Több lap azt is Írja, hogy Dollfus kancel­lár Münchenben volt, ahol találkozott Schusnig­gal. A kancellári iroda cáfolatot adott ki, amelyben az áll. hogy) a kancellár már napok óta Bécsben időzik és Schusniggal nem találko­zott Münchenben, már csak azért sem, mert a miniszter nem is járt a bajor fővárosban. Schusnigg egyébként előadást tartott Berlin, ben és előadásának ideje már a múlt hónap­ban meg volt határozva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom