Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-19 / 15. szám

Prága népjóléti berendezkedése Prága, január. Dr. Zenkl Péter, akiről múltkori cikkemben már említést tettem, mint Prága népjóléti ügyeinek vezetője, mond beszámolót a város népjóléti berendezkedéseiről. Részint a beszámolóból, részint saját tapasztalataimból merítem az alább elmondandókat. A cseh-szlovák köztársaság 1918 október 28-án — mint Zenkl dr. beszámolója mondja — „300 éves szolgaság után — létesült újból". Az újjáalakítás előtt Prága város területe 21 négyzetkilométer volt, nyolc városrészből állt és lakosainak száma 250.000 volt. 1920 február 6-án hozott törvény értelmében az eddigi városrészekhez 37 szomszédos községet csatoltak. Prága jelenlegi területe ezáltal 172 négyzetkilométer lett, lakosainak létszáma a 700.000-et is meghaladja. A város most 19 kerületre oszlik. Az egyes községek, amelyek ma Prága részeit alkotják, a fejlődés különböző fokozatain mentek keresztül. Lakosai különböző néprétegből és társadalmi osztályból tevődték össze s igy a törvényes kötelezettségek betöltése céljából teljesen eltérő készséggel rendelkeztek. Ez a megállapítás vonatkozik a különböző szociális feladatok ellátására is. A város mai részeit alkotó községek egyike-másika teljes mértékben alkalmas volt a népjólétet szolgáló intézmények, berendezkedések létesítésére és fenntartására, míg a községek másik része nem tudta ellátni a szociális feladatokat. A szociális feladatoknak egymástól eltérően történt ellátása különösképpen akkor vált nyilvánvalóakká, amikor a Prága jelenlegi részeit alkotó községek egységes közigazgatásban egyesültek. A oseh-szlovák köztársaság fennállásának aránylag rövid ideje alatt a szociális törvények egész sorozata látott napvilágot. Ezek célja az volt, hogy a társadalom egyes osztályának és rétegének szociális ellátottságát biztosítsák, illetve szabályozzák. Egy, az 1924 évben hozott törvény, gondoskodik a munkavállalók és ezek hozzátartozóinak betegség, baleset és aggkori gyengeség folyián előállott keresetképtelenség esetére járó létfenntartási összeg kiutalásáról, özvegyi, árva segélyről, esetleg kiházasitási segélyről is. 1925-ben hoztak egy törvényt az önálló keresetüzők biztosításáról. Ezt a törvényt azonban még nem hajtották végre. A magasabb állású magántisztviselők nyugdíjbiztosítási ügyét 1929 évben hozott törvény újból szabályozta. Több törvény biztosítja az állami alkalmazottak jólétét szolgáló üdülőhelyek létesítését. A köztisztviselők betegség esetére szóló biztosítását egy az 1925 évben hozott törvény fektette megbízható alapokra. A hadirokkantak és ezek családtagjainak ellátását 1920-ban hozott törvény biztosítja. A munkanélküliség esetére szóló segély kiutalásáról 1925-ben hozott törvény intézkedik. Ha a törvények és rendeletek utján életrehi•ott intézkedések kevesbítették is azok számát, akik a községek segélyezésére voltak utalva, még mindig jelentős marad azok száma, akik a társadalom gondoskodását nem nélkülözhetik. A községek csatlakozása szükségessé tette a síoc.iális feladatok ellátásának egységesítését. Ezen a téren a vezető tényezők a megelőzésre és az individualizálásra helyezték a fősúlyt. A szegényeknek juttatott segélyösszegek lényegesen felemeltettek, az intézeti gondoskodás előtérbe léoett. Prága a munkásosztály terheinek könnyítése céljából a gyermekgondozók egész sorát létesitetle, ahol a gyermekek napközben ellátást és felügyeletet nyernek. A város gondoskodik arról, hogy a szükségért szenvedő iskolásgyermekek élelemmel és jó tejjel láttassanak el és hogy szabadidejüket gyermekjátszó helyeken töltsék el. Szünidőben a város küldi vidékre nyaralni a gyermekeket, gondoskodik iskolakönvvek és szerek, valamint neveltetési költségeikről is. A város rut.Azza fel az elhagyott, árvaságra jutott gyermekeket és helyezi el az arra szorulókat nevelőszülőnél. Átmeneti otthont is létesített az elhagyott, e'árvult gyermekek részére, akik addig tartózkodnak az intézetben, mig sorsukról döntés nem történik. A gyermekek jólétét szolgálja a város által lítesitett és fenntartott árvaház, tanoncotthon és ). velő intézet, ahol az erkölcsileg züllött gyermekek nyernek elhelyezést. A város szociális gondoskodását tanúsítják a különböző tanácsadó szervek, amelveket a város azért létesített, hogv az odafordulok megfelelő tanáccsal láttassanak el. A lakosság, különösen a szegényebb néposztályok egészségügyét szolgálják a város által létesített és fenntartóit fogászati ambulatóriumok, gyermeküdülőhelyek, a beteg gyermekek részére épített otthon és szabadtéri iskola. A város gondoskodik arröl, fiogy a Beteg gyermekeit különböző kórházakban, szanatóriumokban és gyógyintézetben helyeztessenek el, hogy a gyermekek különböző gyógymódokat és tengeri fürdőket vehessenek igénybe. A város tartja fenn a különböző helyeken létesített munkanélküli hivatalokat és otthont az állást kereső nők részére. A tél folyamán a város különböző helyein melegedő szobák létesültek és a város gondoskodik arról is, hogy a munkaképességükben csökkentek bizonyos munkacsoportokba nyerjenek beosztást. Nemrégiben létesítette a város teljesen aj és modern éjjeli menedékhelyét, amely 700 személy befogadására alkalmas. Emellett nem mulasztotta e>l a város egészsége« lakóházak eg$sz sorának Gpttését. fa arra szorulókat a város látja el segéllyel és ápolással és juttatja őket, ha szükséges, megfelelő gyógyintézetbe. Nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a város mennyi összeget fordított a szegények segélyezésére. A legutolsó összeállítás szerint Prága város 6648 felnőit és 1651 gyermek állandó segélyezéséről gondoskodott. Az ezek segélyezésére fordított egyévi összeg 6,629.425 cseh koronát tett ki. Az gy hőra eső támogatás és nevelési járulék 30 cseh koronától 300 cseh koronáig emelkedett. A szegények részére juttatott segélyősszeg átlagosan 63.06 cseh korona volt. Dr. Landeaberg Jen*. ^"MMyMWMMMyyMMMMMMMW¥MMWMMUM!?M'MmilIMMW¥g F KÜLFÖLDNEK POSTYEN, MflCYURMIIK SZEGED Ha reumás, tegyen kisérletet a szegedi városi fürdőben egyetlen Iszapkezelési kúrával. Iszapgönavfilés közfis teremben 10 perces kádfürdővel P 1*50 5-ös füzetjegy „ 6.80 10-es „ „ 12*80 Pótjegy a gőzfürdő használatára. 40 fill. Iszapgöngvfilés külön tőikében 10 perces kádfürdővel P 2r— 5-ös füzetjegy „ 9"— 10-es „ „ 17*— Külön pakolás, nedves vagy száraz 30 fill. Kiszolgálási dij nincs. i Az iszappakolás a világhfrO kolopi RÍDIUMOS iszappal történik Nvitva férf,ak részére: vasárnap, kedden, rsülOrlSkOn és szombaton. _ _ 7 nők részére: hétfőn, szerdán és pénteken. _ Vakmerő betörés a Rom-uccában (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este vakmerő betörés történt a Roín-ucca 6. számú ház egyik lakásában. Itt lakik Geitz Antal, aki kedden este teljesen egyedül tartózkodott otthon. Nyolc és kilenc óra tájban lakását gondosan bezárta és átment a szomszédhoz. Azonban a szomszédékriá 1 nem tartózkodott sokáig, egy félóra múlva hazaindult. A lakása előtt meglepetéssel tapasztalta, hogy ajtaja tárva-nyitva van. Besietett a szobába, ahol egy idegen férfit talált, amint épen a szekrényben turkált. Geitz rákiáltott az ismeretlenre, mire az szó nélkül menekülésre fogta a dolgot. Átugrált az útjában álló bútorokon és az ajtó felé tartott. Itt azonban Geitz elkapta. A betörő egy erős rántással kitépte magát a karjaiból és kifutott az nccára. Geitz Antal kiáltozva szaladt utána. A segélykiáltásokra sokan vetették magukat a menekülő betörő nyomába, de elfogni nem sikerült. Értesítették a rendőrséget, mely Geitz Antal személyi eirása alapján megindította a nyomozást a vakmerő betörő kézrekerilésére. Megállapították, hogy a betörőnek sikerült magával vinnie Geitz csekélyebb értékű ékszereit, ezeken kivül mintegy 30 pengő készpénzt. Válság elöli a városok téli inségakciófa Hitelforrást leérnek a városok a kormánytól az Ínségakció folytatásához (A Délmagyarország munkatársától.) A városokra az insé-jakció sokkal súlyosabb terheket ró, mint amilyenre számítottak a tél elején. A kormánytól várt segítség nem volt elegendő, az inségadóból várt jövedelem szintén alulmaradt a várakozáson. A legtöbb városban komoly válság fenyegeti az inségakciót, több helyen az a veszedelem fenyeget, hogy a hatóság kénytelen lesz a munkanélküliek foglalkoztatását még az inségszezon vége előtt befejezni, mert a fedezet lényegesen korábban kimerül. Mivel a városok polgársága ujabb áldozatokra aligha képes, a városok most statisztikai adatokat állítanak össze és ezek alapján fogják közbelépésre birni a kormányt, Illetve igyekeznek elérni azt, hogy a kormány az inségakció lebonyoli'ása terén segítségére siessen az autonómiáknak leginkább azért, hogy nyújtson módot nekik a szükséges fedezet elő. teremtésére, de ne ujabb adók kivetésének el. rendelésével, hanem valamely hitelforrás meg. nyitásával. Amennyiben ez sürgősen sikerül, akkor számítani lehet arra, hogy az inségakciót a városok végrehajtják. A kérdés megoldása annál sürgősebb, mert tulajdonképen most állott be a szigorú tél és ezzel a nélkülözés még elviselhetetlenebb lesz. Felrobbantotta magát egy spandaui egyetemi tanár Berlin, január 18. Spandauban, a Hohenzollern-körut 118. számú háromemeletes épületében ma éjjel dr. Schulte Werner egyetemi magántanárnak lakásában gázrobbanás történt, amely a lakás konyháját a szomszédlakás für. dőszobájátöl elválasztó mintegy 15 centiméter vastag falat teljesen benyomta. A 35 éves magántanárt súlyosan sérült állapotban találták és rövidesen beszállították a kórházba, ahol rövidesen meghalt. Kétségtelenül megállapítottak, hogy dr. Schulte öngyilkos szándékhal nyitotta ki a gáz. csapokat és azután meggyújtotta a gázt. Előbb azonban még mindenféle könnyebben robbanó anyagot helyezett el maga körül. Már a mult évben is többször hangoztatta öngyilkossági szándékát, de sohasem tudták kiveftni belőle, hogy milyen okok késztetik erre. Dr. Schultenak, mint mondják, nem voltak anyagi bajai. A robbanás a harmadik emeleti lakás ablak, 'éjeit is kivágta az uccára. A tűzoltóknak a beszakadt falon keresztül kellett a lakásba hatolniok. mert az ajtó be volt zárva. A súlyosan sérült magántanárt csak életük kockáztatásával tudták a tűzoltók kimenteni, mert a berendezés egyrésze már tüzet fogott