Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-18 / 14. szám

helyett figyelje és őrizze meg holnapi hirdetésem Áraim minden eddigit felülmúlnak. Soha.ilyen olcsón cégtáblás BOROS MIKSI cég Széchenyi tér 15. m- Áras kirakataimat el ne mulassza megtekinteni I -sra 99 Gombos: Nincs első és másodrendű állampolgár az országban** ,Boíor volna az a politikus, aki félre akarná folni a kereskedőoszlélyí" Budapest, január 17. Kedden délután nyitot­ták meg a kereskedelmi akadémia tanfolyamát. A megnyitó ünnepen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök is. Fabinyi Tihamér kereske­delmi miniszter és Szily Kálmán kultuszállam­titkár kíséretében. Gömbös válaszolt az üdvözlésre és ezeket mondotta: — Nincs első- és másodrendű polgár az or­szágban, egyformán szükség van mindenkire a nemzeti munka szempontjából. Sőt, minél élénkebb egy ország gazdasági élete, annál in­kább szükséges, hogy tudásban és erkölcsben elsőrangú állampolgárok legyenek azok, akik foglalkoznak a kereskedelemmel. Botor volna az a politikus, aki félre akarná tolni a keres­kedőosztályt Én leszek az első, aki az elisme­rés pálmáját viszem ennek a társadalmi réteg­nek, ha látom, hogy teljes egészében beleékelő­dik a nemzeti társadalom munkájába és részt vesz abban a politikai akcióban, amely a kor­mánynak főfeladata és a nehéz helyzetből ki­jutást célozza. — Amikor Hegedűs Lóránd felkeresett a ke­leti tanfolyam gondolatával, a legmelegebb örömmel üdvözöltem ezt, mert a kelet felé ve­zet a magyar jövő egyik utja és egyenesen arra utal bennünket földrajzi elhelyezkedésünk. Ha a térképre nézünk, azt látjuk, hogy Magyar­ország a Balkán koronája, áz ut rajtunk ke-> resztül vezet keletre. Igen jó az angol és a fran­cia nyelvtudás, de helyes, ha sokan elsajátít­ják a szerb, bolgár, török és román nyelvet, hiszen tudjuk, milyen fontos ezeknél a népek­nél, hogy a saját nyelvükön érintkezzünk ve­lük. A keleti tanfolyam gondolatát politikai koncepciómba logikailag beleilleszthetőnek tartom és a kormány minden erejével a tanfo­lyam mögött fog állani. Az a nemzet, amely ke­serves időben egv helyben topog és nem mer elindulni valamely iranyban, elveszett. Ha a maga helyén mindenki nekilendül és egy óva-i tos "lépési tesz a magyar éjszakában, hiszem, hogy a ködös, fátyolos atmoszféra helyett vilá-! gos, napfényes atmoszféra következik, amely-i ben mindenki, termelő és kereskedő egyfor-i mán megtalálja a maga számítását és akkor boldog és erős lesz a magyar. TATAI szalonsz&i (etósbrlfteff hoftszbrlhel! lündobnrü RoHr Buőapesfi KOKSZ r Jutányos árban é* elsőrendű minőségben VERTES Teleion 19-58. Boldogasszony sugárul 17. Szentesi értesülés Csongrádmegye uj területi beosztásáról (Szeged vármegye és a Tiszazug ) (A Délmagyarország munkatársától) A „Szen­tesi Hirlap" aanely Csongrád-megye két minisz­terképviselőjével közeli kapcsolatot tart fenn, érdekes cikket közöl az uj megyei beosztások tervéről. Mivel ez a kérdés Szegedet erősen érin­ti, a cikkből közöljük az alábbi szemelvényeket: — Az a reform nagyon közelről 'érinti Csong­rád vármegyét és Szentes városát, mert megva­lósítja a mi régi kívánságunkat, — hogy Tisza­zugot Kunszentmártonnal együtt. Csongrád vár­megyéhez csatolják. A tervezet szerint Szolnok vármegye tiszai alsó járása Kunszentmártoninál együtt Csongrád vármegye területéhez kerül és ezzel kapcsolatban Szentes megkapja a megye­székhelyt megillető közintézményeket, elsősor­ban a törvényszéki kirendeltséget, az adóhivatali központot és a tanfelügyelőséget. Ugyanekkor területet kapnánk Pest vármegyéből, még pedig Kiskunfélegyházát és környékét, de szó van ar­ról is, hogy Orosházát Gádorossal együtt Csong­rád vármegyéhez csatolják. — Ugyanakkor, amikor Kunszentmártoni és Tiszazug lakossága a Csongrád vármegyéhez való átcsatolás mellett van, Csanád vármegye felemeli tiltakozó »savát az ellen, hogy a megye területéből bármilyen kis részt is elvegyenek Csongrád. vármegye javára. Hogy milyen terü­letről van szó, nem tudjuk. — Csanád vármegye törvényhatósági bizott­sága a múlt héten tartott közgyűlésén egy indít­vány kapcsán foglalkozott a kormánynak ezzel a tervezetével nagy viharok közepette. A tör­vényhatósájgi bizottság elhatározta, hogy felír a kormányhoz és arra kéri, hogy mielőtt ebben a kérdésben döntene, hallgassa meg a törvényha­tóságok véleményét — Ami Kiskunfélegyháza és környékének ide­rsatolását illeti, e tekintetben még nem ismeretes Pest vármegye állásfoglalása. — A másik nagy kérdés, ami ezzel kapcsolat­ban felmerül, hogy mi lesz Szegeddel. Szeged bi­zonyára nem nézi tétlenül az ilyen irányú terü­leti átcsoportosítást és felhasználja az alkalmat, hogy Szeged vármegye tervét újból napirendre hozza. Illetékes helyen ugy vélekednek, hogy amennyiben Csongrád vármegye megkapja Tisza­zugot és az emiitett többi területeket, alisrha gör­dít akadályt a szegedi törekvések elé. Ilyen irá­nyú megegyezésről már két évvel ezelőtt is szó volt, néhai Klebelsberg Kuno gróf akkori szegedi országgyűlési képviselő állt a mozgalom élén, ő volt szószólója Szeged vármegye tervének. Ak­koriban rengeteg akadálya volt a terv keresz­tülvitelének, ma azonban — igy vélekednek az illetékes tényezők —, nem tartózik a lehetetlen­ségek sorába. Szeged vármegye. Csongrád vármegyének, de legfőképen Szentes­nek nagy érdekei fűződnek ennek a tervnek a megvalósításához — fejeződik be a cikk. Az uj megyeterületi beosztás, talán hozzájuttatja Szentest a megyeszékhelyt megillető, de eddig nélkülözött közintézményekhez és felszabadulva Szeged nyomása alól, elindulhat a biztos fejlődés utján. Szeged zenei élete Szeged zenei életének ötven esztendejéről va­sárnap cikk jelent meg a Délmagyarországban. A cikk irója a háború előtti Szeged zenei életét tárgyalta hosszasan, a háború utáni Szeged zenéi életét, csak vázlatosan érintette. Pedig az ötven évből épen az utolsó tizenöt volt az, ami­kor Szeged zenei élete jelentős fejlődésnek in­dult és Szegeden elsőrendű zenei események zajlottak le. A fejlődés három irányú volt. Megalakult a Szegedi Filharmonikus Egyesület, ezekre az évekre esik a kamarazenetársaságok tevékeny működése, végül ezekben az években egymást érték a kimagasló operaelőadások. 1918-ban, közvetlenül a háború befejezése után megalakult a Zenepártolók Társasága, amelynek dr. Kun Izidor volt a kezdeményező­je. Ez a társaság rövidéletű volt és 1919-ben Fichtner Sándorral együtt dr. Kun megalapí­totta a Szegedi Filharmonikus Egyesületet, amelyet olyan nagy érdeklődéssel fogadott Sze­ged közönsége, hogy az első hangverseny előtt öt nappal már minden jegy elkelt. A filharmó­nia dr. Kun és Fichtner vezetése alatt egyre erősödött; 1922 augusztusában a 25. jubiláris koncertet adta. A filharmónia hangverseny­mesterei dr. Belle Ferenc, a zenede kiváló ta­nára és Gábor Arnoldné, mindenütt elismert és jeles szegedi zenepedagógus voltak, fik szere­peltek ebben az időszakban először a filharmo­nikus koncertek szólistáiként is. Szereplésüket a sajtó meleg elismeréssel méltatta. 1925 októberében a filharmónia elérkezett századik koncertjéhez. Dr. Belle Ferenc, dr. dr. Baranvi János, Gábor Arnoldné, Fe­hér Gizella, Cholnoki Margit voltak a jubileu­mig a szegedi szólisták. Ezután — mint még emlékezetes —, visszaesés következett be és a filharmonikus hangversenyeket csak a közel­múltban hívta újból életre vitéz dr. Shvoy Kál­mán altábornagy lelkes kulturszeretete. A húszas években alakult meg az első sze­gedi vonósnégyes ís. Tagjai voltak Gábor Ar­noldné (I. hegedű), Rainnér József (II. hegedű), Kömig Péter (mélyhegedű), dr. Kun Izidor (gor­donka). A társaság számos koncertet adott. Ké­sőbb Rainnert Szepes László váltotta fel, König Pétert pedig dr. Bőhm József. A társaság egyik koncertjén az első hegedűs szerepét Mambrinyi Gyula, a kiváló zeneakadémiai tanár töltötte be. Amikor pedig zongoraötössé bővült a társaság, Fehér Gizella és Sauerwald Géza voltak a pia­nisták. Volt Szegednek egy másik vonósnégyese is: a Belle—Perényi—Klier—Telbisz-kvartett, amely azonban csak rövid ideig működött. Vé­gül a szegedi kamarazeneéletben jelentős sike­rekre tekinthet vissza a néhány évvel ezelőtt alakult Belle—Perényi—Erdélyi—Biedl—Kol­lár-társaság, amely azonban, sajnos, most nem működik. Nagy fellendülést mutatott ezekben az évek-i ben a színházi operakultura. Almássy szin­igazgató kezdte a nagysikerű operaelőadások rendezését. Az operaegyüttes főerőssége ekkor dr. Ocskay Kornél és felesége, Hilbert Janka voltak. Andor Zsigmond igazgatása alatt fé-i nyes operaelőadások voltak Szegeden, több eren deti operabemutatót is rendezett. Mascagni „Kis Marat"-ját, Giordano „Szibériáját" mutatta be Andor Zsigmond országos siker jegyében. Eb-i ben az időben került színre Szegeden a „Far­sangi lakodalom" is. Itt járt a bécsi opera együttese, a szegedi színpadon énekelt Slezák, Feinhals, Schwarz Vera, Jadlowker, Némethi Mária, Bpsilides Mária, Székelvhidy Ferenc, stb. Egész ciklust dirigált akkor Szegeden Flei­scher Antal. Végül pedig a mult évben Szegeden vendégszerepelt a budapesti Operaház, amikor a zenekar, a művészi és műszaki személyzet különvonaton jött Szegedre és pompás előadá­sokban került színre a Turandot, a Tenor és a Manón. Ezek azok az adatok, amelyekről nem lehet megfeledkezni akkor, ha Szeged zenei életéről megemlékezünk. Z. T. Jtdóárveréssk Gerliczy báró hegyfalu! kastélyában Hegyfalu, január 17. Gerliczy Félix báró öt­ezer pengős adótartozása ügyében a hegyfalui kastélyra kitűzött árverést december 27-én, miután a báró jogi képviselője kétezer pengőt törlesztett, elhalasztottak. Az ujabb árverésre sok érdeklődő érkezeit Hegyfaluba, de ujabb törlesztés miatt az árverés ismét elmaradt. Áp­rilis 11-ikére azonban ujabb árverés van ki­tűzve s ez esetben 57 ezer pengős adótartozás esedékes. A báró két leánytestvérének követelé­se ügyében is megérkezett az árverés ki»üz£«e iránti kérelem. A báró felesége, három leánya, fia és édes­anyja egyébként elköltöztek a szoros zár alá vett kastélyból. Egyelőre Bécsbe utaztak. ¡Meqinft ©ScséSalb lett! Pollák Testvéreknél.! Ha REKEPTvagy MEGHŰLT GERGELY-féle KAKUKFÜ CUKORKÁT szopogasson. - Ize kUiinö! Halása biztos! A készitflnél: GERGELY gyógyszerésznél kapható Kosauig Calos-sugdrut és Nagykörút sarok. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom