Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-18 / 14. szám

helyett figyelje és őrizze meg holnapi hirdetésem Áraim minden eddigit felülmúlnak. Soha.ilyen olcsón cégtáblás BOROS MIKSI cég Széchenyi tér 15. m- Áras kirakataimat el ne mulassza megtekinteni I -sra 99 Gombos: Nincs első és másodrendű állampolgár az országban** ,Boíor volna az a politikus, aki félre akarná folni a kereskedőoszlélyí" Budapest, január 17. Kedden délután nyitották meg a kereskedelmi akadémia tanfolyamát. A megnyitó ünnepen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök is. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter és Szily Kálmán kultuszállamtitkár kíséretében. Gömbös válaszolt az üdvözlésre és ezeket mondotta: — Nincs első- és másodrendű polgár az országban, egyformán szükség van mindenkire a nemzeti munka szempontjából. Sőt, minél élénkebb egy ország gazdasági élete, annál inkább szükséges, hogy tudásban és erkölcsben elsőrangú állampolgárok legyenek azok, akik foglalkoznak a kereskedelemmel. Botor volna az a politikus, aki félre akarná tolni a kereskedőosztályt Én leszek az első, aki az elismerés pálmáját viszem ennek a társadalmi rétegnek, ha látom, hogy teljes egészében beleékelődik a nemzeti társadalom munkájába és részt vesz abban a politikai akcióban, amely a kormánynak főfeladata és a nehéz helyzetből kijutást célozza. — Amikor Hegedűs Lóránd felkeresett a keleti tanfolyam gondolatával, a legmelegebb örömmel üdvözöltem ezt, mert a kelet felé vezet a magyar jövő egyik utja és egyenesen arra utal bennünket földrajzi elhelyezkedésünk. Ha a térképre nézünk, azt látjuk, hogy Magyarország a Balkán koronája, áz ut rajtunk ke-> resztül vezet keletre. Igen jó az angol és a francia nyelvtudás, de helyes, ha sokan elsajátítják a szerb, bolgár, török és román nyelvet, hiszen tudjuk, milyen fontos ezeknél a népeknél, hogy a saját nyelvükön érintkezzünk velük. A keleti tanfolyam gondolatát politikai koncepciómba logikailag beleilleszthetőnek tartom és a kormány minden erejével a tanfolyam mögött fog állani. Az a nemzet, amely keserves időben egv helyben topog és nem mer elindulni valamely iranyban, elveszett. Ha a maga helyén mindenki nekilendül és egy óva-i tos "lépési tesz a magyar éjszakában, hiszem, hogy a ködös, fátyolos atmoszféra helyett vilá-! gos, napfényes atmoszféra következik, amely-i ben mindenki, termelő és kereskedő egyfor-i mán megtalálja a maga számítását és akkor boldog és erős lesz a magyar. TATAI szalonsz&i (etósbrlfteff hoftszbrlhel! lündobnrü RoHr Buőapesfi KOKSZ r Jutányos árban é* elsőrendű minőségben VERTES Teleion 19-58. Boldogasszony sugárul 17. Szentesi értesülés Csongrádmegye uj területi beosztásáról (Szeged vármegye és a Tiszazug ) (A Délmagyarország munkatársától) A „Szentesi Hirlap" aanely Csongrád-megye két miniszterképviselőjével közeli kapcsolatot tart fenn, érdekes cikket közöl az uj megyei beosztások tervéről. Mivel ez a kérdés Szegedet erősen érinti, a cikkből közöljük az alábbi szemelvényeket: — Az a reform nagyon közelről 'érinti Csongrád vármegyét és Szentes városát, mert megvalósítja a mi régi kívánságunkat, — hogy Tiszazugot Kunszentmártonnal együtt. Csongrád vármegyéhez csatolják. A tervezet szerint Szolnok vármegye tiszai alsó járása Kunszentmártoninál együtt Csongrád vármegye területéhez kerül és ezzel kapcsolatban Szentes megkapja a megyeszékhelyt megillető közintézményeket, elsősorban a törvényszéki kirendeltséget, az adóhivatali központot és a tanfelügyelőséget. Ugyanekkor területet kapnánk Pest vármegyéből, még pedig Kiskunfélegyházát és környékét, de szó van arról is, hogy Orosházát Gádorossal együtt Csongrád vármegyéhez csatolják. — Ugyanakkor, amikor Kunszentmártoni és Tiszazug lakossága a Csongrád vármegyéhez való átcsatolás mellett van, Csanád vármegye felemeli tiltakozó »savát az ellen, hogy a megye területéből bármilyen kis részt is elvegyenek Csongrád. vármegye javára. Hogy milyen területről van szó, nem tudjuk. — Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága a múlt héten tartott közgyűlésén egy indítvány kapcsán foglalkozott a kormánynak ezzel a tervezetével nagy viharok közepette. A törvényhatósájgi bizottság elhatározta, hogy felír a kormányhoz és arra kéri, hogy mielőtt ebben a kérdésben döntene, hallgassa meg a törvényhatóságok véleményét — Ami Kiskunfélegyháza és környékének idersatolását illeti, e tekintetben még nem ismeretes Pest vármegye állásfoglalása. — A másik nagy kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül, hogy mi lesz Szegeddel. Szeged bizonyára nem nézi tétlenül az ilyen irányú területi átcsoportosítást és felhasználja az alkalmat, hogy Szeged vármegye tervét újból napirendre hozza. Illetékes helyen ugy vélekednek, hogy amennyiben Csongrád vármegye megkapja Tiszazugot és az emiitett többi területeket, alisrha gördít akadályt a szegedi törekvések elé. Ilyen irányú megegyezésről már két évvel ezelőtt is szó volt, néhai Klebelsberg Kuno gróf akkori szegedi országgyűlési képviselő állt a mozgalom élén, ő volt szószólója Szeged vármegye tervének. Akkoriban rengeteg akadálya volt a terv keresztülvitelének, ma azonban — igy vélekednek az illetékes tényezők —, nem tartózik a lehetetlenségek sorába. Szeged vármegye. Csongrád vármegyének, de legfőképen Szentesnek nagy érdekei fűződnek ennek a tervnek a megvalósításához — fejeződik be a cikk. Az uj megyeterületi beosztás, talán hozzájuttatja Szentest a megyeszékhelyt megillető, de eddig nélkülözött közintézményekhez és felszabadulva Szeged nyomása alól, elindulhat a biztos fejlődés utján. Szeged zenei élete Szeged zenei életének ötven esztendejéről vasárnap cikk jelent meg a Délmagyarországban. A cikk irója a háború előtti Szeged zenei életét tárgyalta hosszasan, a háború utáni Szeged zenéi életét, csak vázlatosan érintette. Pedig az ötven évből épen az utolsó tizenöt volt az, amikor Szeged zenei élete jelentős fejlődésnek indult és Szegeden elsőrendű zenei események zajlottak le. A fejlődés három irányú volt. Megalakult a Szegedi Filharmonikus Egyesület, ezekre az évekre esik a kamarazenetársaságok tevékeny működése, végül ezekben az években egymást érték a kimagasló operaelőadások. 1918-ban, közvetlenül a háború befejezése után megalakult a Zenepártolók Társasága, amelynek dr. Kun Izidor volt a kezdeményezője. Ez a társaság rövidéletű volt és 1919-ben Fichtner Sándorral együtt dr. Kun megalapította a Szegedi Filharmonikus Egyesületet, amelyet olyan nagy érdeklődéssel fogadott Szeged közönsége, hogy az első hangverseny előtt öt nappal már minden jegy elkelt. A filharmónia dr. Kun és Fichtner vezetése alatt egyre erősödött; 1922 augusztusában a 25. jubiláris koncertet adta. A filharmónia hangversenymesterei dr. Belle Ferenc, a zenede kiváló tanára és Gábor Arnoldné, mindenütt elismert és jeles szegedi zenepedagógus voltak, fik szerepeltek ebben az időszakban először a filharmonikus koncertek szólistáiként is. Szereplésüket a sajtó meleg elismeréssel méltatta. 1925 októberében a filharmónia elérkezett századik koncertjéhez. Dr. Belle Ferenc, dr. dr. Baranvi János, Gábor Arnoldné, Fehér Gizella, Cholnoki Margit voltak a jubileumig a szegedi szólisták. Ezután — mint még emlékezetes —, visszaesés következett be és a filharmonikus hangversenyeket csak a közelmúltban hívta újból életre vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy lelkes kulturszeretete. A húszas években alakult meg az első szegedi vonósnégyes ís. Tagjai voltak Gábor Arnoldné (I. hegedű), Rainnér József (II. hegedű), Kömig Péter (mélyhegedű), dr. Kun Izidor (gordonka). A társaság számos koncertet adott. Később Rainnert Szepes László váltotta fel, König Pétert pedig dr. Bőhm József. A társaság egyik koncertjén az első hegedűs szerepét Mambrinyi Gyula, a kiváló zeneakadémiai tanár töltötte be. Amikor pedig zongoraötössé bővült a társaság, Fehér Gizella és Sauerwald Géza voltak a pianisták. Volt Szegednek egy másik vonósnégyese is: a Belle—Perényi—Klier—Telbisz-kvartett, amely azonban csak rövid ideig működött. Végül a szegedi kamarazeneéletben jelentős sikerekre tekinthet vissza a néhány évvel ezelőtt alakult Belle—Perényi—Erdélyi—Biedl—Kollár-társaság, amely azonban, sajnos, most nem működik. Nagy fellendülést mutatott ezekben az évek-i ben a színházi operakultura. Almássy szinigazgató kezdte a nagysikerű operaelőadások rendezését. Az operaegyüttes főerőssége ekkor dr. Ocskay Kornél és felesége, Hilbert Janka voltak. Andor Zsigmond igazgatása alatt fé-i nyes operaelőadások voltak Szegeden, több eren deti operabemutatót is rendezett. Mascagni „Kis Marat"-ját, Giordano „Szibériáját" mutatta be Andor Zsigmond országos siker jegyében. Eb-i ben az időben került színre Szegeden a „Farsangi lakodalom" is. Itt járt a bécsi opera együttese, a szegedi színpadon énekelt Slezák, Feinhals, Schwarz Vera, Jadlowker, Némethi Mária, Bpsilides Mária, Székelvhidy Ferenc, stb. Egész ciklust dirigált akkor Szegeden Fleischer Antal. Végül pedig a mult évben Szegeden vendégszerepelt a budapesti Operaház, amikor a zenekar, a művészi és műszaki személyzet különvonaton jött Szegedre és pompás előadásokban került színre a Turandot, a Tenor és a Manón. Ezek azok az adatok, amelyekről nem lehet megfeledkezni akkor, ha Szeged zenei életéről megemlékezünk. Z. T. Jtdóárveréssk Gerliczy báró hegyfalu! kastélyában Hegyfalu, január 17. Gerliczy Félix báró ötezer pengős adótartozása ügyében a hegyfalui kastélyra kitűzött árverést december 27-én, miután a báró jogi képviselője kétezer pengőt törlesztett, elhalasztottak. Az ujabb árverésre sok érdeklődő érkezeit Hegyfaluba, de ujabb törlesztés miatt az árverés ismét elmaradt. Április 11-ikére azonban ujabb árverés van kitűzve s ez esetben 57 ezer pengős adótartozás esedékes. A báró két leánytestvérének követelése ügyében is megérkezett az árverés ki»üz£«e iránti kérelem. A báró felesége, három leánya, fia és édesanyja egyébként elköltöztek a szoros zár alá vett kastélyból. Egyelőre Bécsbe utaztak. ¡Meqinft ©ScséSalb lett! Pollák Testvéreknél.! Ha REKEPTvagy MEGHŰLT GERGELY-féle KAKUKFÜ CUKORKÁT szopogasson. - Ize kUiinö! Halása biztos! A készitflnél: GERGELY gyógyszerésznél kapható Kosauig Calos-sugdrut és Nagykörút sarok. 12