Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-17 / 13. szám

i. 17 A poslas halálos lifíszerencséflensége a törvényszék előli Kárlériiési pör a háztulajdonos, bflnper a házmester ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Egy esztendővel ezelőtt, dr. Székely Tibor egyetemi tanai tulajdonát képező, PaJlavicini-ucoa 5. számú ház liftje halálos szerencsétlenséget okozott. Tóth Gyula postakézbesitő 1932. január 22-én délelőtt leveleket vitt a bérházba és liften ment fel a harmadik emeletre. Kiszállás közben a lift elindult és halálra lapította. A halálos szerencsétlenség után felesége, aki három gyermekkel maradt özvegyen, kártérítési pert indított dr. Székely Tibor ellen és azt kérte a biróságtól, hogy állapítson meg részére, illetve gyermekei részére havi 30 pengős tartásdijfiit. A napokban hirdetett a kártérítési perben ítéletet dr. Kelemen törvényszéki bíró. A törvényszék megállapította, hogy a professzorral szemben a tárgyi felelősség szabályai fennforognak és igu a professzor kártérítési kötelezettsége fennáll. A házmester ugyanis, akinek a bftet kezelnie kellett, az ő alkalmazottja volt. Ennek ellenére a bíróság elutasította az özvegyet keresetével azzal az indokolással, hogy az özvegy férje halála után a fizetés felet nyugdíjként megkapja a postától, havi 45 pengőt ugyancsak a lakpénz fele is jár neki, kár tehát az özvegyet és gyermekeit nem érte, mert férje ennél többet ugyan költött il-. letve költhetett családjára, tekintettel arra, hogy a fizetése másik felét a saját céljaira kellett fordítania. A bíróság megállapította azt is, hogy a házmester nemcsak hogy nem akadályozta meg art, hogy a postás a liftet használja, hanem azt elő is segítette. Az özvegy az ítéletet megfellebbezte. Ugyancsak ebben az ügyben tartott bftnüevi főtárgyalást hétfőn a szegedi törvénysék Vildtanácsa. A házfelügyelő: Mikla András került a vádlottak padjára gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádoltan. Á gondatlanságot azáltal követte el, hogy elnézte a postásnak a lift használatát, megengedte, hogif egyedül járjon vele, holott jól tudta, hogy <i liftnél üzemzavarok vannak. A házfelügyelő a hétfői tárgyaláson tagadta a bűnösségét. Kijelentette, hogy a postásnak nem adott liftkulcsot, azt a postás maga szerezte valahonnan. Egyizben látta, amikor Tóth kinyitotta a Liftet. Ekkor megtiltotta neki, hogy használja a lifté!. De Tóth más alkalommal is liften járt és ezért ő ismételten figyelmeztette. A bíróság igen sok tanút hallgatott ld, főleg a ház lakóit, akik igazolták, hogy a postás liften járt és kiséret nélkül. A tanuk azt is vallották, hogy a liftnél többször előfordult at üzemzavar, emiatt a liftet állandóan javítgatták. A bíróság végül is a házfelügyelőt az ellen« emelt vád alól, bűncselekmény hiányában felmentette. A bíróság ugyanis a liftszabályrendeletből megállapította, hogy a házmesternek nem kötelessége minden utast felkísérni. A rendőrség éppen a szerencsétlenségből ki-, folyólag rendelte el a mult év decemberében, hogy köteles a liftes az utassal együtt menni. A názmester tehát csak akkor követelt volna el gondatlanságot ha kötelessége lett volna kísérnie az utasokait Az ügyész fellebbezett. jofcat A magyar nemzet Jövedelme a rossz gazÜaságpoJitik* miatt a felére csökkent, az állami jövedelmek nagyrószét a külföldi kölcsönök kamatai emésztik fel és ezeknek a kamatoknak a csökkentését nem lehet kívánni a külföldi érdekeltségek itteni képviselőitől, akik uralkodnak politikán, közgazdaságon egyaránt. Hiába jön itt a legjobb szándékkal is akárki, mindig bele fog ütközni az ellentálló erőkbe. A nyilt szavazás rendszerének parlamentjében sincs meg a szükséges erő. Foglalkozott ezután Peyer a választójog kérdésével és Gömbös miniszterelnök kijelentéseivel, amelyek ugyan már terminusra ígérik a titkosság törvénybeiktatását, de azért nem alkalmasak a megnyugtatásra, mert különböző fenntartásokkal kívánja biztosítani a titkosság bevezetése esetén is a jelenlegi rendszer állandóságát. Netr csak a titkosságon, hanem az egyenlőségen is van a hangsúly, mert hiába választanak majd 120 képviselőt titkosan az uj parlamentbe, ha nyolcvanat a kormány szekerét toló érdekeltségek küldenek be. A kínevezett képviselőik sohasem érzik azt a felelősséget, amelyet a választott képviselőnek éreznie kell. A helyzet egyetlen komoly orvossága az általános, titkos és egyenlő választójog törvénybeiktatás«, a jelenlegi parlament feloszlatása és az nj választások haladéktalan ki Írása lenne. Ez az uj parlament, amely már tényleg a népakaratot képviselné, megalkothatná a fontos és sürgős reformokat, nj földbirtoktörvényt hozhatna, végrehajthatná a hitbizományi reformot. — A magyar népet én többre értékelem — fejezte be bestédét Peyer Károly —, mint az uralkodó rendszer, mert ém ennek a higgadt, meigfontolt népnek a kezébe nyugodtan le merném tenni saját sorsának intézését. Dr. Győrky Imre volt a kővetkező szónok. Foglalkozott Gömbös Gyula miniszterelnök székesfehérvári beszédével és megállapította, hogy az nem jelent még demokráciát, ha a püspök egy asztalnál ül a kisgazdával. Addig nem lehet demokráciáról beszélni, amig nincs Általános titkos választójog, amig a kormány a háliorus idők esflkevényeként fenntartott kivétele« hatalom alapján hoz rendelkezésieket, amig nincs sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog, amig egyenlőtlen a közteherviselés. A háború után minden ország népe jogot és kulturát kapott. Becsapták a hazatért katonákat a földosztás Ígéretével, a hadirokkantak és a hadiárvák jogos igényeit mind a mai napig nem elégítették ki. — A miniszterelnök azzal jött. hogy két programja van. Az egyik a távolabbi, a másik a közelebbi ós ezt a közelebbit sofort megvalósítja. A gvorsvonati intézkedésből akadozó vicinális lett, három és fél hónapja kormányoz Gömbös, de egész ténykedése uj adók kivetésében és a régi adók behajtásának megszigorításában merült ki. Szombaton már nem Ígért sofort programot Székesfehérváron, hanem már csak türelmet és bizalmat kért az országtól. Ezzel a rendszerrel szemben ma már senkinek sincs bizalma. Mindaddig amig Gömbös az egységespártra hazirozza kormányzati rendszerét, hiábavaló minden. Györki ezután a kispolgárokhoz, a kisiparosokhoz és a kiskereskedőkhöz szólott, felszólította őket a szociáldemokrata párthoz való csatlakozásra. A nagygyűlést dr. Valentíny Ágoston pártelnök zárta be néhány szóval. A beszámolón résztvett szociáldemokrata képviselők délután visszautaztak Budapestre. Kéthlv Anna hétfőn utazott vissza, délelőtt látogatást tett a Csongrádl-sugáruti iskolában, ahol Gáspár tanító bemutatta számtantanltási rendszerét. «••«•••••nMMaHMnia ¿Is olvasó rovata Tisztelt Szerkeszt"8ég! Nagyon lekötelezne a t. Szerkesztőség számos családot, ha közérdekből alábbi soraimnak helyt adni srives. kedne. A szemeteskocsik az utóbbi iiőben nagyon rendetlenül járnak, egyszer nagyon korán, egyszer nagyon kés^n jönnek. De nagyon gyakori a személwáltozás a kocsisok és a kocsikísérők között és amig a házbslíek a belső szobában vannak elfoglalva, alig hallhatják a gyér csengetést. A szemét a legtöbb házban ilyen módon visszamarad, ami közegészségileg felette káros. Ajánlatos volna a nagyobb rend. Tisztelettel: (Aláírás). n szegedi villamos ötven éve A város belterületén létesítendő közúti vaspálya megépítése tárgyában Szeged város közönsége Paget A. Ede vállalkozóval 1881 junius 25-én kötött szerződést. A szerződés értelmében a vállalkozó 50 évre kizárólagossági joggal engedélyt nyert az alföldi vasúti indóház és a os. és kir. osztrák államvasút indóháza között vezetendő vonal, valamint még három alárendeltebb szárnyvonal építésére A közlekedésügyi s közmunkaügyi minisztérium engedélyokirata alapján megépült vonalakon 1884 július 1-én indult meg a forgalom. A vasútnak 10 darab személyszállító lóvonatu kocsija, 2 mozdonya és 4 darab fékes nyitott teherkocsija volt. A „hajtóerőt" 20 ló szolgáltatta. A fővonalon 8 kocsi járt és naponta összesen egyirányban 79 menetet, a szeszgyári szárnyvonalon 1 kocsi naponta 8 menetet teljesiteitt. A személyforgalmi teljesítmény egy év alatt .255.000 kocsikilométer volt. A vasúti személyzet naponta 14—16 órai szolgálatot teljesített. Egy kalauz havi fizetése 30 forint volt. A pálya 32.5 kilogrammos vassínekből épült. A befektetett tőke 450.000 forint volt. A vasút az első csonka esztendőben kereken 111.000, majd pedig az 1885., tehát első teljes üzemi évben kereken 209.000 utast szállított és 33.000 tonna árut mozgatott. A vasút az első években szerényen, de fokozatosan emelkedő forgalmat ért el, ngyhogy az 1894. üzletévben 560.000 az utasok száma. Ennek megfelelően az üzem fejlődött és 1898 május 1-től kezdve a fővonalon már 19 kocsi közlekedett és a lóállomány 39 darab volt. Üzletileg a vállalat nem prosperált és az 1890 március 25.-i közgyűlésén 50 százalékos lebélyegzés révén alaptőkéjét 225.000 forintra kellett leszállítani. A rossz talajviszonyok miatt a vassíneket már 1890. és 1892. év között megfelelő rendszerű acélsínekkel kelleit kicserélni. A vállalat kezdeményezésére hosszas tárbgyalások után 1907. január 18.án nyert engedélyokirat alapján a vasút vonalai meghővültek és a lóvasutat villamosüzemre alakították át. 1908 október 1 és 31.-én a villamos forgalom 25 darab motorkocsival és 14 darab pótkocsival indult meg. Az áramot a vasút saját áramfejlesztő telepén állította elő. A megépített vágányok teljes hossza 27 kilométer volt. A villamosvasút az első évben 2,958.329 utast szállított és 970.388 kocsikilométert teljesített. Az áruforgalom 23.000 tonna volt. A vállalatba 4,040.000 aranykorona volt beépítve. A részvényeket egy belga társaság jegyezte 1909-ben az ujszegedi vonal is megépült. A háború előtti utolsó esztendőben a vasút járműállományát 8 motorkocsi és 6 pótkocsi beszerzésével 53-ra emelte fel. Ennek megfelelően a gépházat is kibővítette. A beruházások ujabb 960 ezer aranykoronáit emésztettek tel. A vasút ekkor 1,478.499 kocsikilométert teljesített és 4,392.770 utast szállított A háborns évek alatt a forgalom rendkívüli mértékben megnövekedett, agy, hogy az 1918. esztendőben 11,180.575 az utasok száma. A teherforgalom, minthogy kellő számú egyéb vonóeszköz a városban nem állott rendelkezésre, 84.000 haszontonnára növekedett. A háború alatt a vasút díjmentesen 300.000 sebesült katonát szállított a férsaság pedig 500.000 korona hadikölcsönt jegyzett. Az összeomlás és megszállás, majd pedig az ennek nyomán előállott kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében a vasút forgalma egy nagybeteg lázgörbéjéhez hasonló nyngtolati Ingadozást mutat. Arnlg például 1920-ban a 6,030.000 a szállított utasok száma, addig az 1923. évben ez a szám 1,785.773-ra csökkent. A kedvezőtlen viszonyok miatt az idegen tőkés csoport teljesen kivonult és 1926 január 1-én a részvénytöbbséget a Villamos Trust (Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára, Budapest) vette át. Az uj nagyrészvényes a leromlott pálya rekonstrukcióját azonnal megkezdte és a felsŐfUzspartí vonalat átépítve, 1926 november 1-én személyforgalomra rendezte be. Az ezzel járó költségeik a mai napig 800.000 pengőn felüli összeget emésztettek fel. A vasút forgalma 192&-ben 4,223.000 utasra nőtt és azóta ismét rohamosan esik, úgyhogy 1932-ben csak 2,355.001 volt az utasok száma. A teljesítmény pályakll ómét ereink ént 166.000 ntas (Pozsonyban 783^000. Miskolcon 320,000 utas). A vasút évente kb 120 családnak biztosit megélhetést és munkabérekben, valamint vásárolt anyagokban a s«egedi piacnak körülbelül 300nno penstfit hittat. Korányi Jen* MHRfkané'VríW tüntetés a Mapesf! városháza előtt Budapest, janáur 16. Ma délelőtt a városháza Károlyi-köruti frontia körül mintegy 2-300 főnyi tömeg gyülekezett és »munkát, kenyeret« kiáltással tüntetni kezdett. A rendőrség készenlétben volt, mert bizalmas értesl'és érkezett a késiülő tüntetésről. A tüntető tömeg a rendőrrég felszólítására nem oszlott szét, mire a rendőrök kardlappal oszlatták szét őket {