Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-15 / 12. szám

M. 15 Versenyen kívüli árak! Most szerezheti be rendkiviil elesén a még szükséges téli holmialt és már készölödtink a farsanyi áruk beszerzésire. •JJ 55 IT&tPA • m'ndenfé'o szinti és minfiségü csipkenOlSySit I @SaCI C * ke mék, ékszerut&nzatu gombok és csattok, keztytik, se yem fehérnemtiek és a vi^ághirü GFB harisnyák az összes színárnyalatban. ar IIMBII AHA • Fraek- és másféle ingek, gallérok, nyakkenUraK l65ZcrtS a dök, keztyűk, zoknik, kalapok stb. Mindenből a legszebbet, legjobbat, nagyon olcmón Pollik Testvéreknél. Széchenyi-tér Szeged zeneélete a legutóbbi ötven esztendőben A Szegedi Fészek Klub „Szeged ötven éve" kiállításának alkalmából meg kell emlékezni Szeged zenei életéről is. A rekonstrukció idejében Szegeden fejlett zeneélet volt. Már a nagy viz idejében is volt Szegeden zenede, amely akkor magánkézben volt. Dalárdák is működték és pedik a Szegedi Dalárda és a Polgári Daládra. A szegedi színházban akkor polgári zenészek zenekara működött Mindezen zenei tényezők működése a kornak megfelelő nivóju volt és a város zenei érdeklődését ki is elégítette. A rekonstrukció utáni első években, a 80-as évek elején a zenede városi kezelésbe került. Szögedi Endre igazgatása alatt elsőrendű tanári kara volt melynek tagjai: Danbrawszky Viktor, Menner János, Főkövi Lajos, Moór Manó, fái Fáy Zoltán, Thalerné, Szommer Endre voltak. Az iskolának akkoriban körülbelül 150 növendéke volt, akik közül később dr. Huszka Jenő, Fleischer Antal, Koller, Arany János stb. a magyar zenei élet kiválóságai kerültek ki. Az iskola tanárai a kamarazene müvelésével, az első vonósnégyes és triótársaság megalakításával a szegedd zenei élet vezetői voltak. Az első vonósnégyesnek Daubrawszky Viktor, Szommer Endre, Erdélyi Náci és Fáy Zoltán voltak a tagjai. Helybeli és vidéki hangversenyeiket a közönség mindig nagy tetszéssel fogadta. A hangversenyeken közremüköditék még a szegedi társadalom vezető rétegeinek muzsikális tagjai is, mint például Zsótór Sarolta. Az első trió bemutató hangversenye 1884-ben a Szegedi Dalárdának a felsővárosi kaszinóban tartott hangversenyén volt, Thalerné, Daubrawszkv és Szommer részvételével. Akkor még sem páholyok. sem bársonyűléses zsöllyék nem volt, a közönség gvalulatlan deszkapadokon hallgatta végig a hangversenyeket. A színházi zenekar karmesterei ez időben Müller Ottó, majd Barna Izsó voltak. Ezzel a színházi zenekarral egyesülve, a zeneiskola tanárai 1885-ben megalakították az első szimfónikus zenékart, melynek első karnagya fái Fáy Zoltán volt. Ez a zenekar már mint szervezett egyesület működött és a hangversenyék sorozatát rendezte. Székács Gyula zongoraművész, zeneszerző ezévekben szintén fontos szerepet játszott a város zenei életében. Később Meák Gyula, aki gyógyszerész volt, nemcsak mint mecénás zenebarát, hanem mint kitűnő gordonkajátékos és zongorista, az időkben ellanyhult zenei életet látva, lelkesen, kitartó buzgalommal ujabb vonósnégvest teremtett meg, melynek tagiai Maák, Szikora, Szopod! és Szommer voltak. Szikora távozása után Niedermeyer Antal lépett be a négyesbe. Ettől kezdve évek hosszú során át Meák volt a szegedi zenei élet spirituiszrektora. De a város társadalmában családok körében is fellendült a zene kultusza. A Lichtenberg. Prossnitz, Szivesv, Reitzer, Krausz, Patzauer stb. családok körében hetenkint zenei esték voltak, amelyeken főleg a zenede tanárai szerepeltek. Ugyanezen időben a szegedi lapokat a magyar irodalom későbbi nagy büszkeségei: Gárdonyi, Pósa, Tömörkény, Thurv Zoltán, Lipcsei Adám, Békefi Antal, Sebők Zsigmond szerkesztették. akik a régi Hungáriában alakult művészasztalnál fedezték és karolták fel az akkor felbukkant híres szegedi nótafát: Dankö Pistát. Ebben az időben alapítottam „Vidéki Zeneközlöny" cimen a nemcsak akkori időben, de máig is egyedül létezett vidéki magyar zenei lapot, amely a magyar zenéért szállt sikra. Azért az eszméért, amelyért a pesti Royalban, egy zeneművészeti kongresszus alkalmából tartott felolvasásom után leverték a fejemről a cilindert, mert azt mertem hirdetni, hogy a magyar zenei életet meg kell tisztítani az idegen elemektől és hogy csak magyar zeneiskolát végzett, magyar honosok lehessenek magyar zeneiskolák tanárai. Az előbb említett szegedi kvartettből kivált a Felsőtanyára plébánossá kinevezett Niedermeyer, így a kvartett trióvá alakult, amely Meák, Zucker és Szommer tagjaival a kamarazene müvelését továbbvitte és a vidéken is sikeres hangversenyeket rendezett Későbben Zucker helyett Eckert Elek, a Meák halála után Muntyán Miklós lettek a trió tagjai. Szögedi Endre halála után König Péter lett a zenede igazgatója. A megüresedett tanári helyekre Zucker Simon és Fiedler Walter kerülték. A zeneiskola König vezetése alatt uj szellemben, uj irányban indult uj virágzásnak De nemcsak a zeneiskola, hanem Szeged egész zenei élete. Közben Wőber Ottó katonai karmester, buzgó hangversenyrendező utóda: Fichtner Sándorral élén a filharmonikus egyesület is uj életre kelt és aztán a filharmónikus egyesület hangversenyei a szegedi zenei élet irányvezetői lettek. Ennek a nagyteljesítményű zenei fellendülésnek egyik főszervezője dr. Kun Izidor, a Harmónia hangversenyiroda kiváló vezetője, akinek hangversenyei a szegedi zenei élet európai nivójáit biztosítják. A zenede tanárainak ujabb generációjában dr. Bárányi János, Jónásné Bárányi Lili ezidőszerint a zenede tanári karának König Péter igazgatósága alatt a tagjai, dr. Belle Ferenc, Szántóné Ladányi Mária, Schwartz Erzsébet Zimerné, működtek. Az egyházi zene terén Szögedi Endre, Niedermeyer Antal, Naszádv József, König Péter, Csornák Elemér, Antos Kálmán működtek. Sregedi hangversenyező művészek az utóbbi időkben: dr. Bárányi János zongoraművész, Jónásné Bárányi Lili zongoraművésznő. Szarka László gordonkaművész, dr. Belle Ferenc hegedűművész, N. Miksa Ilona, Cholnoky Margit hangversenyénekesnők tűntek fel. Ami a színháznak a város zeneéleíébe való bekapcsolódását illeti, meg kell állapítani, hogy a rekonstrukció után első három évtizedben a színház a zeneirodalom legkiválóbb alkotásait elsőrendű interpretálásban hozta színre, amit az utóbbi két évtizedben nemcsak hogy nem tapasztaltunk, de sajnos, hatalmas dekadenciáról kell beszámolnunk. Andor Zsigmond igazgató erőfeszítéseit el kell ismernünk e téren, de azóta semmi sem történt. Mintha csak a szegedi színházból száműzve volna minden, ami komoly zenei kultúrához tartozik. A dalárdák szorgalmasan dolgoztak és sok szép dijat hoztak haza. Meg is szaporodtak szépen. ma már hat-hét dalárda működik Szegeden. A dalárdák karnagya: Szögedi, Szommer, Niedermeyer, Menner, König a régiek közül, az ujabbak: Csornák Elemér. Magyar Rezső, Árokszállásy János, Klazsik Lehel. HofFmann Endre, Antos Kálmán, dr. Horváth Endre, Szögi Endre, Komareik Imre, Zámbó Károlv stb. működnek, a nemrég elhalt Klazsik kivételével. Végül meg kell emlékeznünk, Dankó Pista után a szegedi hires cigányprimásókról: Erdélyi Náciról és Kálmánról, Onodiról, Urbánról, Fehér Poldiról, Vajda Jancsiról, Murka Gáspárról is, mint akik a magyar népdalnak és a magyar sirvavigadásnak mesterei voltak. összevetve a multat a jelennel és elgondolkodva a jövőn, felállítható a szegedi zenei élet horoszkópja: zenepalota, a szimfónikusok anyagi támogatása, zenekar, a városi színháznak a zenekultúra szolgálatába való njbóli beállítása nélkül nincs fejlődés. Ezekre sürgős szűkség van. gz. E. I UIXMJI boraink eladására bevezetett utazói keresünk fuialék és útiköltség hozzájárulás ellenében. Nagy Tesívérek szőlőbirtokosok Tállya. (Tokaj Hegyalja.) BS. Megkezdte működését a jugosziáv-magyar gazdasági kamara szegedi osztálya (A Déimagijarország munkatársától.) Mint ismeretes, Kallay Tibor volt pénzügyminiszter, a jugoszláv-magyiar gazdasági kamara elnökéinek jelenlétében alakult meg a kamara szegedi asztál}«. A megalakulás óta eltelt idő alatt a kamara vezetősége beható tárgyalásokat folytatott illetékes körökkel, amelyek az export és importlehetőségek kiépítésére és igy a város gazdasági életének fellendítésére irányultak. A tárgyalások biztató mederbein folynak és a kamara szegedi osztályának szervezése annyira előrehaladt, hogy az osztály mw' már megkezdheti működését. A szegedi vezetőség az ügyben tagéretkezletet hivott össze, amelyen Wimmer Fülöp elnök vázolta azt a nagyszabású programot, melynek megvalósítása érdekében a kamara szegedi osztálya dolgozni fog. Közölte, hogy az exportőröknek mindenben a legnagyobb segítségére kíván lenni a kamara és remény van arra, hogy a közbenjárás eredményes is lesz, mert Kálíay Tibor határozott Ígéretet kapott arra, hogy a két ország gazdasági együttműködése érdekében a legmesszebbmenő támogatást nyújtja ugy a magyar, mint a jugoszláv kormány. A csereügyletek lebonyolítása, illetőleg megkönnyítése érdekében felajánlja szolgálatait a kamara az érdekelt cégeknek és kéri, hogy konkrét kívánságaikkal keressék fel a szegedi osztályt A vasúti és hajózási összeköttetés megjavítása érdekében is kezdeményező lépéseket tesz az osztály, hasonlóképen a vízumkényszer enyhítését és a határátlépések enyhítését is kérni fogja. A közeledést ugy is elő kívánja mozdítani a kamara, hogy összeköttetést keres a becskereki, újvidéki és eszéki kereskedelmi és iparkamarákkal, valamint a szabadkai érdekképviseleti szervekkel és tárgyalásra hívja meg ezeket a testületeket, hogy a gazdasági együttműködés lehetőségeit megbeszéljék. Az elnöki előterjesztés után Pálfl József dr'lelyetets polgármester, Tonelli Sándor dr. Adier Rezső, May Gyula, Varga Mihály, Hoffer Jenő, Csányi Mátyás dr. Gönczy Jenő, Lendvai Sándor, Hoffmann Ferenc és még többen szó'Itak fel, azt hangoztatva, hogy Szeged speciális gazdasági érdekei szükségessé teszik a kamara fenntartását és müködésésnek kiépítését. A kamara szegedi osztálya a Lloyd Társulat székházában működik; hivatalos órák naponta délután 3—4-ig. Legkedvesebb ajándék egy különleges, sa/dt találmányú redönyzárót tolltartó. Gyáríja: WIRTH és RENGEY Szeged, Széchenyi tér 5. sz.