Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-11 / 282. szám

„Szegednek Irányt kell szabnia az alföldi mozgalom számára ¿s gondoskodnia kell arról, hogy az Alföld problémái ne kérüljenek le a napirendről Llsztszálllí&s Budapestre — vasút és autó helyett — parasztkocsln ( A I>élmagyarop»zág munkatársától.) A Duna­fi«aközi Mezőgazdasági Kamara és az Országos Gazdi.szövetség vezetősége szombaton Szegeden tjrtérkodott. hogy megalakítsa a gazdaszövetség ,/egrdi fiókját. A kamara és a szövetség vezető­ségi ebből az alkalomból sajtómegbeszélést tar­tott, amelyen a szegedi sajtó munkásalt tájékoztat­ták az alföldi mozgalom célkitűzéseiről. Dr. Gesztelyl Nagy László, a Mezőgazdisági Kamara igazgatója foglalta össze először a ka­mara és a szövetség munkaprogramját és Ismer­trtte azokat a legközelebbi célokat, amelyeknek elérósséért az Alföld különböző szervezeteinek kö­munkát kell kezdeniük. Elmondotta, hogy eb­ben a munkában Szegedre vezető szerep vár. Hi­vatkozott arra, hogy gróf Klebelsberg Kuno volt n ehrt felelős államférfi, aki felfogta az Alföld­kérdés jelentőséget, aki programjába vette nz alföldi probléma megoldását és aki kulturális té­ren igen sokat telt ennek a problémának a meg­valósításáért. Kultúrpolitikájának köszönhető, hogy az analfabéták száma 42«.00t)-rel esőkkent. Álláspontja az volt, hogy az Alföld népének első­torban tudást kell adni, mert csak így ébredhet­nek bonne vágyak a magasabbrendü élet iránt. A legsürgősebben megoldandó kérdés az Alföld közlekedési problémája. A Mezőgazdasági Kamara Ismételt fölterjeszté­sekben kérte a kormányt, hogy abból a harminc­millió pengőből, amely évente útadó cimén fo­lyik be, amely tehát kifejezetten céladó, tényleg utat építtessen. Ha évente csak tizenötmillió pen­Rflt fordítana útépítésre a kormányzat, akkor ívenU «00 kilométer ut épülhetne föl, tehát tiz év alatt elérkezne az utprobléma a megoldáshoz. Súlyos sérelme az Alföldnek a vasnti-tarita politika h a relációk kérdése. A Máv közlekedési és ta­r.fapoütikája megfosztja az Alföld mezőgazdasá­gát a versenyképességtől. Olyan uj vasút! rend­Í*<T kiépítésére van sürgős szükség, amely nem bünteti az egyes orsrügrvszeket esak azért, mert távolabb esnok az export-piacoktól. Fontos kér­dés a tiszai hajózás Wrdév Is, amelyről a mi nászterel nők Szegeden fog nyilatkozni. A kérdés megoldása enyhíteni fog az Alföld mezőgazdasági terményeinek érté­kesítési nehézségein és megkönnyíti az alföldi út­hálózat kiépítését, mert csökkenti az útépítéshez uü'.ségcs kőanyag szállítási költségeit. Foglalkozott Gesztelyl Nerv László a Tisza— Puna-^atorna ríjri problémájával és megállapí­totta, hogy pbb.in az esetben, ha nem ériéktelen sriikségmunkákra költenék el évente azt a 12—15 millió pengőt, amellyel a munkanélküliségien kí­vánnak enyhíteni, hanem ebből a pénzből a rsa­lerna földmunkáit végeztetnék el, akkor tiz év alalt készen állana a csatorna. — A Dun-*—'Tisza-csatorna ellen rendszerint ROYAL NKGY5ZGU.GD3 BUDIIPF^T VII. Erzsébet-körű? 45-47. UVUHI r.UI Sürgönyeim: .ROVALOTEI.". Olcó árak karácsonyra éí A téli szezonban. r hídecr-ine­leg folyó­vízzel el­látott, újonnan renovált szobával napi .1 étkezéssel | lec»14hb 3 napi igéaybovótol esetén napi P Egyheti ig'nyheví'.ol esetén 7 napra p w w .töl Borrnvnlrt 10°/,-Ckl mrgvÁlihaló. Rövidebb tartózkodásra n legnagyobb kész­ültek szolgálunk lien olcsó cznba^ra*tkal, S *®JV lei.es p nslóra vonatkozó árajánlattal. arra szoktak hivatkozni — mondotta Gesztelyi Nagv László —, hogy ennek a csatornának nem lenne jövedelme és Így nem térítené meg a befek­tetett tökének még a kamatait sem. Arról megfe­ledkeznek, hogy az útépítés sem rentábilis vállal­kozás, de a budapesti hidaktól sem várhatják a befektetendő tőke kamatainak megtérítéséit — Szegednek irányt kell szabnia az alföldi moz­galom számára — mondotta végül —, össze kell fognia az erőket és gondoskodnia kell arról, hogy az Alföld problémái ne kerüljenek le sem a po­litikai, sem a kőzeazdaságt érdeklődés napirend­jéről. Dr. Kogntowitz Károly egyetemi tanár a köz­lekedési problémákat ismertette felszólalásában és elmondotta annak a vásárhelyi malomnak az esetét, amely bérautókon szállította föl Buda­pestre a lisztet. A vasút nem tűrte ezt, mert van valami olyan rendelkezés, hogy a malmok esak saját autóikon fuvarozhatják harminc kilométe­res körzeten tuli távolságokra őrleményeiket. Hiába tiltakozott azonban a vasat, arra nem tud­ta rákényszeríteni az érdekelt vásárhelyi mal­mot, hogy a lisztet a drága vasúton szállítsa. A mrlom most már nem szállít lisztet bérautón, de nem szállít vasúton «em, hanem lófogatn par&sztkocsikon viteti föl áruját Pestre, mert még igy 1« olcsóbban Jön ki, mintha vasúton szállítana. A'vasút lehetetlen tarifapolitikája te­hát visszaidézi azokat az állapotokat, amelyekről 130 évvel ezelőtt Vedres István olvan felháboro­dott hangon ir. Kogutowitz professzor fölhívta az alföldi ér­dekeltségek figyelmét az nj tiszai hidak építésének' szüksékességére, majd megállapította, hogy az eddigi kormányzatok sohasem kérdezték meg a vidéket, mire van szüksége. Az alföldi mozgalom célja nem az, hogy válaszfalakat emel­jen az Alföld és az ország más részel közé, mert egyetemes nemzeti érdek, hogv az Alföld kijus­son jelenlegi lehetetlen helyzetéből, érdéke ez Burf ipestnek is, de érdeke Dunántulnak ls. Kamoesav Gábor, a Szegedi Gazdasági Egye­sület elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a Duna-Tisza-csatorna Jelentősége nemcsak a közlekedési vonatkozásban domborodik ki, ha­nem abban ls. hojy ez a csatorna hatalmas ki­terjedésű területek" öntözését teszi lehetővé. Doránszky Károly fon'.osnak tartja az Alföld fásításának kérdésit, mert az erdő fokozza a ta­laj termékenységét Az erdősítés azonban nem lehet öncélú, éppen ezért kívánatos, hogy nz öt­ven-hatvanéves erdők területe ismét mezőgazda­sági megmunkálás alá kerüljön. Dr. Beeker Vendel tanitók<*pzőintézetl Igaz­gató felhívta az alföldi érdekeltségek figyelmét arra. hogy az alföldi mozgalom kész szervezetet találhat a tanyai tanítóságban. Hogy ez a szer­vezet minél alaposabban és eredményesebben fölhasználható legyen, szükséges, hogy a tanító­képzés előkészítse a tanítókat a rájuk váró mun­kára. tfnpen ezért a tanítóképzésnek is reformra van szüksége ax Alföldön. Ibrlg Károly, a gazdaszövetség Igazgat ója. Is­mertette a gazdaszövetség szervezetét. A szövet­ség célja az, hogy a gazdaköröket összefogja és kiépítse belőlük azt a sejtrendszert, amelyen ke­resztül sokkal eredményesebben indulhat meg a munka. Kiss Károly tanfelügvelő gróf Klebelsberg Kunó rélkitür/sairől emlékezett meg és fölhivta az alföldi szervezetek vezetőinek figyelmét arra a mozgalomra, amelyet Klebelsberg közvetlenül halála előtt indított meg. Elmondotta a tanfel­ügyelő. hogy ez a mozgalom ..Magyar Téka" né­ven fejlődik tovább és igyekszik elérni a Klebels­berg által kitűzött cél*: hogy komoly szervezetet teremtsen az uj magyar irók és Írások fölkaro­lására. T>ér Gyula szólalt fel míg és a tanyai nép lel­ki művelésének szükségességére hívta föl a fi­gyelmet. A Duna—Tiszakőzi Mezőgazdaság! Kamara és a Gazda szőve <ég szombaton délelőtt értekezle're hívta össze a városháza tanácstermében a sze­gedi gazdasági egvesületeket, gazdaköröket és olvasóköröket hogv megteremtse a gazdaszövet­rNAGYSZABÁSÚ KARÁCSONYI VÁSÁRT december hó 1-én kezdtem meg. Eladásra kerülnek hasznos, praktikus ajándék­tárgynk, harisnyák, kötöttáruk gyermekek " felnőttek részére rendkívül olcsó árban, hogy öröme legyen annak, aki kapja, do az is örüljön, aki adja Luszüg Imre Széchenyi tér 2. Karácsonyi occassio december 1-tf/l december 24-ig és ez idő alalt minden cikkből 5% engedményt adok. 11 ség szegedi szervezetét. A megbeszélésen a meg­hívott egyesülotek elnökei jelentek meg. A mező­gazdasági kamarát dr. Gesztelyi Nagy László igazgató. Szabó Lsjos főtitkár, a Gazdaszövet­séget Thrla: Károly igazgató, a Szegedi Gazdasági Egyesületet Fodor Jenő képviselte, aki elnökölt a megbeszélésen. A megbeszélésen kimondották a szövetség szegedi fiókjának a megalakítását. SZEKELY VILMA NÖI DIVATTERME Gizella Kr 3. QICSÓ n MODERN Vasárnap délelőtt: revíziós nagygyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A tár­sadalmi epyesületek vasárnap reviziós nagy­gyűlést tartanak. A nagygyűlés programja a következő: délelőtt 10 órakor ünnepi szentmise a fogadalmi templomban, fél 11 órakor az If­júsági és társadalmi egyesületek zászlóik alatt gyülekeznek a Templom-téren. 11 óra előtt Indul a menet a Templom-térről a Gizella­téren, Zrínyi-uccán, Dugonles.téren, Kárász­uccán a városháza elé. Rossz idő es:tén a nagygyűlést a városháza közgyűlési termében tartják. A gyűlést az egyetemi énekkar nyitja meg a Magyar Hiszekeggyel. Az ünneoi beszédet Eckhardt Tibor országgyűlési kéovlsclő tartja, az ifjúság nevében Szász Károly budapesti egyetemi hallgató mond beszédet. A nagy­gyűlés után az egyetem aulájában a DEFHE jubiláris díszközgyűlését tartják meg. Csuk STAUFFER sajtot kérjen I Lichímann-clpők leszállított árban, más gyártmányok a szokott kltünö minőségben nagyon olcsó árban <T Belvárosi Cipfiüzlet Széchenyi tér. Városi bérház RendkfvUl olcsó afdndékot Karácsonyra bizalommal vásárolfjat REICH Kelemen-ucca 11. ITS I Szeged legrégibb ékszerüzlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom