Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-04 / 277. szám

DELM AGYAKORSZ AG .*e ED. Saerk«tctfltéffi Somogy) C2.Lem. Teleion: ZM3.^Kla«I«htTatel, kglotOnkOnr*14r «• teoylroda : Aradi uCea S. Telefon > 13-Ofl. — Nyomda t Uiw ! iprtf ucca 10. Telefon t XS-S4. Távtralt lerélclm > Oélmanyaromdo Seeged Vasárnap, 1932 dec. 4 Ara 24 fillér Vm. évfolyam, 277. a*. ELO PIKETCS> Havonta Helyben 3.20 VMéken é* BudapMton feUlftfldtfn »40 pengd - Bqye* «ám Ara hdiu«»­nap tft, va*ár> A* Ünnepnap 24 flll. Hlr­det«*ek felrélele fnvtfa tzerlnl. Meale­lenlta hét'f kivételivel nnnonla reggel Határon innen, határon tnl Minden gondolatunk ott strázsál, minden ag­godalmunk ott vibrál most Kolozsvár szentelt hagyományoktól gazdag terein: lesz-e folyta­tása annak a pusztításnak, amit az ostobaság és türelmetlenség nászából fogant gyűlölködés lökött tl utján s lesz-e több áldozata a ml fátumos fajtánkhoz tartozásnak? Bennünk fo­gyatkozás nélkül rezonál minden szó, amelyik megtorlást sürget s minden fogadkozás, ame­lyik a fenyegetés erejével áll oda s »nyújt feléje védő kart«, mégis azt hisszük, a sors­közösség bennünket többre kötelez, mint arra, hogy a megtörtént sérelem megtorlását köve­teljük s hogy fogadkozással enyhítsük a mások $ a magunk keservét. Nekünk nemzeti köte­lességünk az is, hogy az ehhez hasonló atro* dtások kirobbanásának is elejét vegyük. Aki ezeket a sorokat Írja, hosszú, nehéz le­vegőjű és nehéz eseményektől terhes éveket töltött el a kisebbségi magyarság között. S aki élt s nemcsak vendégként élt a kisebbségi magyarság soraiban, az ismeri csak a maga megváltoztathatatlan összefüggésében azt a köl­csönhatást, ami a határokon inneni s a határo­kon tuli események között van. Minden magyar politikusnak legalább egy évet kellene eltöl­teni a kisebbségi magyarság lövészárkaibon, hogy megszerezze azt a képességet, amivel fel lehet mérni határokon tuli hatását minden el­hangzott szónak és minden végbement cse­lekvésnek. Aki ezeket a sorokat irja. az látta ps vé^igS7envedte azoknak a beszédeknek ha­tását, amit évekkel ezelőtt éppen itt Szege­den a fehér asztal mellett mondott el a haza­fiul bánat s a véres határokkal elszakított te­rületek utáni könnyes vágy. A megcsonkult országban jól esik szines szavakba kiönteni a marcangoló fájdalmat s jól esik a szavak Pizsama is, mert enyhiti a vérző sebek fáj­dalmát, — s ki gondol arra, hogy jelentések "*nnek a határokon túlra s a jelentésekkel továbbított szavak felkorbácsolhatják az elsza­kadt magyarság nyugalmát. Volt Idő, amikor s magyar kormány törvénytervezetet készített « állami rend fokozottabb védelméről. Ebből. tervezetből Magyarországon soha nem lett örvény, de törvény lett belőle Romániában Jugoszláviában. Az »1 nem fogadott rend­Örvény javaslatát vették ott alapul s egy el ^m fogadott magyar törvényjavaslat szándé­kolt rendelkezéseiből fontak ostort a magyar 'sebbscg ellen. Volt Magyarországon kormány­ai- amelyik érveket halmozott fel a nyílt vá­ísztás mellett. Ezek a? érvek szerephez ju­l0'tak azután akkor is, amikor a jugoszláviai Ta.?var kisebbséghez tartozókat fosztották meg a titkos választójogtól. ^Nekünk, itthonélöknek minden szavunkban és ^nden cselekvésünkben arra kell gondolnunk, a határokon túlra is elhangoznak szavaink * « határokon tul is példákat szolgáltatunk fekvéseinkkel. Minden elhangzott szónak és ^inden véghezvitt cselekvésnek két arca van, «ként hangzik a határokon innen a szó és értelme var. a határokon tuljutó vissz­• "pnak. Nem elég az. ha elbusult fogadkozá­és dacos szavak állanak oda a határokon • ,en 8 határokon tul eló magyar testvérek vé­az is kell, mert a határokkal meg bontott magyar sors azt is követeli tő­it. hojry rriindcn szavunknak és minden cse­<f,Ves"nknsk példaadásával szolgáljuk a kl­bségl sorsba zuhant magyarságot. Jól fon­toljuk meg, hogy példát, bátorítást és Ösztön­zést keresnek minden megnyilatkozásunkban a magyar kisebbségi nemzetek mai urai. Ha ml türelmetlenek vagyunk a magunk nemzeti, vagy vallást kisebbségeivel szemben, ha türel­metlen szavak, vagy türelmetlen cselekvések, vagy megtorlatlan kilengések sértik itthon a magunk kisebbségeit, akkor a határokon tul élt5 elárvult magyar kisebbségek ural számára szolgáltatunk példát, bátorítást és argumentu­mot. Aki nemcsak dacos szavak fogadkozá­saiban, hanem lélekben é3 szándékban akarja szolgálni a kisebbségi magyarságot az elfojt­ja magában azokat a szavakat, amelyek a má­gyar kisebbségek ellen használva sebeket üt­nének és fájdalmakat okoznának s nem fog véghez vinni olyan cselekvést, amit, ha a ma­gyar kisebbségek ellen követnének el mai uraik nacionalista csatlósai, joggal lehetne és joggal kellene felháborodni mindenkinek, akt küzd a kultura haladásáért, a civilizáció uralmáért s az emberi jogok tiszteletbentartásáért. A magyar kisebbségek javára el kell követ­nünk mindent, de alig tudunk érdekükben töb­bet tenni, mint ha a magunk nemzeti, vallási kisebbségeinkkel szemben a megértésnek, a tü­relemnek messzevllájltó példáit teremtjük meg. Nekünk ugy kell a mi nemzieti és vallási ki­sebbségíinkkel bánni, mint ahogy akarjuk hogy a magyar kisebbségekkel bánjanak. Aki tü­relmetlenséggel, vagy gyűlölködéssel korbá­csolja az Itthon élő nemzeti, vagy vallási kl sebbségeket, az korbácsot fon és ösztönzési ad a magyar kisebbségek rabtartói számára az a magyar kisebbségek életét teszi még sú­lyosabbá és még keservesebbé s megfontolatlan szavaival, vagy botor cselekvéseivel a kisebbségi magyarság vállaira segít felrakni uj keresztet. Hoover elutasító választ ad az angol és francia Jegyzékre »Bármi lesz, Franciaország nem Hzet« (Budapesti tudósítónk lelefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Hoover elnök a kong­resszus keddi ülésén felolvasandó üzenetében válaszol a francia és angol jegyzékre és amint a kongresszus hangulatából előre látható, a vá­lasz elutasító lesz. Hoover véleménye szerint ez az üzenet fölöslegessé teszi az adós álla­moknak küldendő Írásos választ. Kongresszusi körökben nem veszik komolyan azokat a fran­cia fenyegetéseket, amelyek azt mondják, hogy Amerika elutasító magatartása után életbelépte­tik • Young-tervet és behajtják a németeken a teljes jóvátételi összeget. Genfből érkező jelentések szerint a genfi angol—francia tanácskozások meglepő formá­kat öltöttek. Egyes verzió szerint Herrlot csu­pán azért utazott Genfbe, hogy megbeszélj« az angolokkal a háborús tartozás fizetésének megtagadását. Francia körökben azt hangoztat­ják, hogy bármilyen legyen Is az amerikai vá­lasz, december 15-én Franciaország semmi kö­rülmények között nem fizet. Megalakult a Schlefcher-kormány Egy uf miniszter van a kabinetben — Belügyminiszter dr. Brachí (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Szombat este megalakult a Schleteher-kormány és Hindenburg elnök ki­nevezte az uj kormány tagjait. Uj ember a kormányban csak egy van: Syrup doktor, a Munkásbiztositó Intézet elnöke, aki közmunka­ügyi miniszter lett. A többi miniszter tagja volt a Papen-kormánynak Is, változás csupán annyi, hogy a belügyminiszter most Bracht doktor lett. Az uj kormány nagyszabású mun­kaprogrammal akar a nyilvánosság ^lé lépni és gyakorlatilag megoldható feladatokat tüz maga elé. A munkaterv kidolgozásába belevon­ják Luther doktort is. A kommunista párt parlamenti frakciója el­határozta. hogy a birodalmi gyűlés megnyitó ülésén bizalmatlansági indítványt terjeszt be az uj kormány ellen. A bukaresti magyar követ Tiíulescunál A budapesti román követ a külügyminisztériumban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bu­karestből jeleitik: A magyar—román konflik­tus Bukarestben elsimult. Bobrik bukaresti ma­gyar ügyvivő szombaton látogatást tett a kül­ügyminisztériumban, hogy visszaadja Tltulescu pénteki látogatását. A bukaresti lapok röviden foglalkoznak a kolozsvári eseményekkel és el­ítélik azokat. Budapestről jelentik: A román követ ma dél­előtt megjelent a külügyminisztériumban és szóvátette, hogy a tegnap esti tüntetés alkal­mával a tüntetők nemcsak hazafias dalokat énekeltek a román követség közelében, hanem a románokat sértő kiáltások Is elhangzottak. A külügyminiszter helyettese kijelentette a ro­mán követ előtt, hogy a rendőrhatóság az ügyet ki fogja vizsgálni s amennyiben a Vizs­gálat a román követ értesüléseit megerősítene, a magyar kormény előre is sajnálkozását fe­jezi ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom