Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-03 / 276. szám

Ui. Szakasits Árpád előadása a Munkásotthonban (A Délmag varország munkatársától.) Sza­kisits Árpád „A tömegekről és vezetőikről a társadalmi harcokban" cimmcl tartott pénte­ken este előadást a Munkásotthonban. — Mintha az egész világ egyetlen hatalmas laboratóriumból állna — mondotta. Szilárdnak hitt Intézmények omlottak össze, erkölcsi és politikai eszmék gomolyognak nagy zűrza­varban. megdönthetetlennek hitt termelési rendszer repedezik: mindezeknek a nyomában pedig hatalmas népmozgalmak teremtődnek. Mintha csak a népvándorlás kora ismétlődne meg. Az okok is ugyanazok, mint évezredei­kel ezelőtt. Uj megélhetési lehetőségeket, ui földeket kerestek akkor is. Az éhség mozgatta a népeket, mint most. Csak akkor uj országo­kat kerestek a népek, most uj pártokat... Most .1 pártokból vándorolnak a partokba... Ezután azt fejtegette Szakasits, hogy a ré­cebbi időkben csak az egyén számított, a tö­meget „hordának" aposztrofálták és rossz esz­mék hordozójának. Ezt a balhitet dönti meg íz a szocialista megállapítás, hogv a tömeg nem horda és nem romboló eszmék hordozója, ve­lőik viszont nem htToszok. A törne«» kollek­tív, benne az égvén feloldódik. Foglalkozott f/ulán a tömeg lélektanával, amelynek a ki­alakulásában — mint mondotta —, a gazda­sági tényezők a legfontosabbak. — A tömegek a maguk kebeléből teremtik meg a saját vezetőiket — mondotta tovább. A vezető sohasem lehet más, mint a tömegek tö­rekvéseinek, óhajtásainak a legpontosabb és legegységesebb kifejezője. — A nagy történelmi mozgalmak vezetőit a Ifimegek tükörnek tekintették, amelyben ma­ciikat ismerték fel. A tömeg azt emeli maga lölé, akiben megérzi önmagát; ellenkező eset­l'en ellene fordul. A vezetőknek a tömeg akara­tát kell cselekvéssé formálni. Érdekesen fejtegette ezután Szakasits, hogv hogyan tudnak a tömegen uralkodni nem a vezetők, hanem az egyének. Ezt a hatalmat nem is annyira az ágyuk és szuronyok biztosít­ják. mint inkább az."hogy a tömegeket tudat­lanságban tartják. Legfontosabb tehát a töme­gek felvilágosítása. — Egy osztály csak ugy szabadulhat fel — mondotta —. ha tudatára jut társadalmi és gnzd.isági jelentőségének. Szakasits Árpádot előadása után sokáig tap­solták. — Kéthív Anna Csórván. A' szociáldemokrata várt közli." hogy vasárnap délután fél 2 órakor Csórván Papp József vendéglőjében (Vágó­megállónál) politikai gyűlést tart a következő napirenddel: 1. Képviselői beszámoló. 2. Az általános politikai és gazdasági helyzet. Elő­adók: Kéthly Anna országgyűlési képviselő és 1-ájcr Dezső* párttitkár. — Legújabb könyvek gazdag választékban a Délmagvarország kölesönkönvvtárában. Budapest 80 legnagyobb színházt szenzAcIófo va«Arnap e>to i 8 órakor Forgószél Soros* Elemér lenyűgöző hatású tragikomédiája. Vasílrnap d. u. l't 4 érakor mói-ékelt kelyárakkal HuszárokGerfi Gyula vidám katonadirabjs Kamarasszin&ásc > I.. I>nu!nv Fele uec« S V . ÓRA ÉKSZER KEZTYÜFÜZŐ tsi NEM TITOK, hogy •jándék KÖMYVET PILLÉREKÉRT vehet SZŰKÍTS '.i.nvv*»ho'th»n KÓIomI n. 1 IFOIOBB — LEGOLCSÓBB PAULUSZ-nál TISZTIT JAVÍT Női gumi hócipfi rendkívüli ajánlatunk Párja 7"80 pengi Teveszőr házicipft kihajtós Párja Pen^ Estélyi cipők krppdesin Párja 9'80 pengő Szabott árak. „ELIT" Széchenyi tér 16. Garsatlli mtnfisftl. A körtöltés és a Tisza áradása (A Délmagyarnrszág munkatársától.') A Tisza szokatlanul nagyméretű tavaszi áradása idő­szerűvé tette azt a kérdést, hogy az árvédelmi töltések nem szorulnak-e megerősítésre. A tölté­sek megbirkóztak ugyan a hatalmas víztömeg­gel, ha történtek Is egyes helyeken kisebb-na­gyobb szivárgások, komoly veszedelem sehol sem mutatkozott, a szakértők azonban annyit mégis miegállapitottak, hogy a Tisza árnívója évről-évre emelkedik cs igy, különösen a Sze­ged felőli oldalon a védőtöltéseket magasabbra kell emelni. A Szegedi Armentesitő Társulat és a városi mérnöki hivatal felülvizsgálták a körtöltés téglaburkolatát és a vizsgálat eredmé­nyéről részletes jelentést tettek a polgármes­ternek. A jelentés szerint a téglaburkolat erősen begyepesedett, ami azzal a veszedelemmel jár, hogy a téglaközökben megtelepedett növényzet meglazítja a burkolatot és igy megtörténhetik, hogy árvízveszély esetén a víz kimossa a töltés alapzatát és leomlaszthatja az egész burkolatot. A szakértők azt javasolták, hogy a polgármester rendelje el a töltésburkolat áttisztítását, a tégla­közökben megtelepedett növényzet gondos ki­irtását. A polgármester, mielőtt az ügyben határo­zott volna, megkérte dr. Győrffy István egyete­mi tanárt, a növénytani Intézet vezetőjét, hogy állapítsa meg, milyen fokú a töltésburkolat begyepesedése és hogy ez árt-e a töltésnek, gyöngiti-e ellenállóképességét. Dr. Győrffy István tíz oldalból álló eredeti ábrákkal és táblázatokkal illusztrált tanul­mányban válaszolt a polgármesternek. Beje­lentette, hogy a körtöltés téglaburkolatát októ­ber 19-én vizsgálta meg az intézet egyik asz­szisztensével. Altalánosságban az a véleménye, hogy a körtöltés burkolata még nagyon mesz­sze áll attól az állapottól, amelyet a begyepe­sedett szóval lehetne meghatározni. Ez a sző még a legkisebb mértékben sem alkalmazható, sőt a burkolatot »növénytelen«-nek kell minő­síteni. A burkolatot kiterjedéséhez mérten rop­pant csekély százalékban fedik virágos növé­nyek, mohák és zuzmók. Kétféle növénytársa­ság fordul e'.ő a téglaburkolaton, a »felübten elhelyezkedő« növények és a »résekbe beható­lók« társasága. A moszatok és az algák ellen nem kell védekezni, mert ezek veszélytelenek, nem veszélyesek a zuzmók sem, mert ezek nehezen kapaszkodnak meg a burkolat felüle­tén. Ezeknek a növényeknek i lekaparása tehát felesleges, mivel ezek a téglaburkolat élettarta­mát ugy sem hosszabbithatnák meg. Megálla­pította Győrffy professzor, hogy teljesen ártal­matlanok a mohák Is, azonban letisztításuk, kikaparásuk könnyen megrongálná a téglabur­kolatot. »A mohosodás foka nagyon gyér — Irta tanulmányában —, más oldalról, mint bryologus specialista erősen sajnálom is, őszin­tén szólva.« Talált a burkolaton néhány kis fácskát, az egyik vadalmafa, de sehol olyan jelet nem fedezett fel, amelyből arra lehetne kö\etkeztetnl, hogy e ek a növények a legkisebb mértékben ls rongálták, lazították volna a tégla­falat. Véleménye szerint először apró repedé­sek támadtak a téglasorok kötőanyagában, a növények magvai csak ezekbe a repedésekbe jutottak be és ott csíráztak ki, de kárt nem tettek, mert az erős falburkolattal nem birkóz­hattak meg, A tanulmányt hat színes rajz il­lusztrálja. A polgármester a professzor szakvéleménye alapján valószínűleg nem rendeli el a töltés­burkolat növénytelenitését. Fülés tárgyában A polgármester szigora körrendeletet bocsá­tott ki a hivatalokhoz. Tudomást szerzett ugyanis — vgymond — arról, hogy egyik-másik helyen sokkal nagyobb mértékben folyik a fűtés, mint amekkora arányban azt az időjárás szükségessé teszi. Ezért felhívja a város valamennyi intézmé­nyének és hivatalának vezetőjét, oktassák ki . • altiszteket, hogy rsupán a legszükségesebb mér­tékben fiitsenek és minden alkalommal vegyék fi­gyelőibe az időjárási viszonyokat is. A fűtést a a városga-.da ellenőrzi és tapasztalatairól Ideje­korán jelentést tesz. — A hivatalnokok packázásá­ról, amit már Shakespeare ls megénekeW, Szege­den, természetesen szó sincs, mégis ha dr. Hombár Mtliály-féle alapon elemezzük a kérdést, a ment­séget abban véljük megtalálhatni, hogy a Mvatnl­rok urak nem akarják hűvösen fogadni as ügyfe­leket, azért ir.zóak a kályhák. Egészen nj szerszá­mok ezek, tehát nem vádolhatók renitenciával. A régi belügyminiszternek mindenre kiterjedő bölcs gondossága parancsolt rá a városra, hogy térjenek át a szénnel való fűtésre, nem kegyelmezett a faltermelő városnak sem, mire szaporán az uj kályhák beszerzése után vol­tak kénytelen látni a hatóságok. Már most, tek. Tanáes, — folytatná Hombár Mihály — örvendeni kellene annak a minta-közigazgatásnak a láttán, amelyr*' nyugodt lélekkel lehet elmondani, hogy kebelbelije közül senki se tesz rossz fát a tűzre Igy ls van az helyesen. Más kérdés azonban, hogv nem tesz-e ro«sz szenet? óvatosan nyulunk a kérdéshez, mégis el kell árulnunk. hogr a honi szenek talán nem egészen olyan tökéletesek, mint a porosz, vagy az angol illetőségűek, jóllehet árban fölénvesen verik Albionl épp ugv. mint Hin­denburgot Hitlerestül. Ha tehát a szegedi városhá­zán most több tüzelőanyag kell. mint máskor, ugy art lehet tisztelettel a szen rovására is irni, fölté­ve, hogy ezt a „ráirást" nem használják fel a kar­tellek árdrágításra. — 80 könyvet cserélhet havi egy pengőért Délmagyarország kölcsönkönyvtárában. g Fűzőt mérték után legolcsóbban készit Hölle kesztyűs. Klauzál tér­— Elütötte a kisvasút. Az alsótanyai rendőrség pénteken telefonon jelentette a szegedi kapitány­ságnak, hogy a kisvasút csütörtökön este elátótte Gyuris István dorozsmai Illetőségű esorval hkosL Gyuris az egyik megállónál várakozott a vonatra. Állítása szerint háttal állt a síinekwk és nem hal­lotta a vonat közeledését. A kisvasat mozdonya fellökte Gyurist, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A sebészeti klinikán ápoljáic. Mielőtt Képkeretet vásárol, tryftiftdjön m»(f áraimriM. Tóth képkeretező ^^^l45 « Csalódás önt sohasem éri, Ha s Magyar Harisnyaáruház kötött árun kén ff Károlyi uoca 3. Nésce meg olcsó, dr a a 1ttraUatatn*atf I Vélmagyarorsxdrj fegylroda. Hétfőn, Tisza 8 Jegy 2 Pengőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom