Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-25 / 294. szám

Lehet« föTelfissé-^t érző embernek mással kezdeni Írását, beszédei, mint a szinte közhellyé vált megállapítással: harminc millió embernek nincs a világon munkája, neki és hozzátartozóinak nincs kenyere. És a másik közhellyel: világválság, amire már — jelentőségét fel nem fogva — legtöbben értetlenül legyinte :ek. Egy termeiéi! rend válsága, amely képtelen arra, hogy feladatát és egyedüli létjogosultságát betöltse: art, hogy az emberiséget eltartsa. Milyen jogcímen tartják kezükben a világ hatalmasai a vezciést és Irányítást, ha fölégetik, denaturálják a luzát, elsülyesztik a kávé\ »egyké'ésre« kényszeritik a cukornáüülíetvénycket — de ugyanakkor milliókat kerget éhségfelvonu!ásra. vagy szemétben turkálásra a nyomor? A vi'ág irányitóinak és urainak ez a tehetetlenrége és tanácstalansága önmagában is tragédiát jelent a föld minden pontján. Ahol azonban ez a tragédia helyi okok következtében elmélyül, ott az ellenzéki — elsősorban a világnézeti alapon álló — kritika is természetszerűleg é'esebb. engesztelhetetlenebb és állandóbb, mint ott, ahol a bajok.it a jogegyenlőség fegyvereivel, a demokrácia eszközeivel enyhíteni és csillapítani lehet. Ez indokolja a szociáldemokrata párt parlamenti frakcióiának magatartását a mai magyar uralkodó rendszerrel szemben, Évekei keresztül a Bethlen kormánnyal, hónapokig a Ká- oMkormánnyal szemközti kritikánkban ez az álláspontunk jutott kifejezésre Az ország közvéleménye érdeklődéssel fordu'í felénk a Gömbös kormány kinevezésekor: vaj'on mit fognak csinálni a szociáldemokraták? A polgárság nagy része kevés kivétellel előlegezte a bizalmat s valóban érdekes és szokatlan külsőségek között lejátszódó kormánybemutatkozás hatása alatt MI azonban kemény harcokban eltöltőit időkben megtanultuk az érzelmekre ható szavak kőzött az értelemhez szólókat keresni és valamennyi mögött a cselekedeteket kutatni. Mi megtanultuk, hogy a legnagyobb bajban sem szabad elfeledkezni a magunk felelőségéről. A nagy várakozás pillanataiban tehát mi kénytelenek voltunk ünnepronióként viselkedni. És az elmúlt két és félhónap a ml józan meglátásunkat igazolta. Ml történt? Mi indult meg? Még csak nem is »épités a romokon« — mert épitő munkának nyomát sem látjuk —, csók támaszkodás n romokra, egy összedőlt pártra. Akkor sem volt ennek köze a nemzethez, amikor az ismert választási eszközökkel összehozták. Ez a szakadék az évek folyamán áthidalhatatlanná szélesült Aki a túlsó oldalról és a túlsó oldalon rekedtekkel akar nemzeíi e -^réget, lelki harmóniát, testvériséget kezdeményezni, az vagy rövidlátó és nem tudja fölmérni a távolságot, vagy »nemzet- é> »testvér« alatt azokat — megint csak azokat — érti. akik számára volt Itt éveken keresztül szólásszabadság, költségvetési túllépés, optánsegyesség és más egyebek. Az innenső parton vagyunk mi aki':nek munftáján épül és fennmarad ez az ország. Netn csak a gyár, a föld robotosai, irodák napszámosai, hanem mindenki, aki ezeken keresztül és ezekkel együtt leli meg boldogulását itt e parányi földdarabon. Mi közöltünk nem kell válaszfalakat lerombolni már: itt van közöttünk, a proletariátus soraiba bukva, a mérnök, az orvos, az ügyvéd, az iparos, a kereskedő. Mind, akik felé -sak a kötelességteljesítés parancsszavával fordultak eddig. Akiknek adómorált préíikáltnk elfeledkezve ennek döntőfoi.tos»águ hármas elöícllé elérő': az igazságos adókivetésről, az igazságos adóbehajtásról és az adóbevételek igazságos felhasználásáról Nem rajtunk áll tehát a kezdeményezés sora. Kezdjék azok. akik évek ota tartják a programkirakatban a titkos választójogot és a tiszta választásokat. Akik évek óta olyan módon tartják kezükben a közigazgatást, hogy a legkisebb szolgabíró, vagy rendőrkapitány is a szólásszabadság ellenőrének tartja niegát. Kezdiék azok. akik éretlennek tartják a magyar »é(Kt saját sorsának intézésére. De ugy mutatkozik, hogy nem akarják kezIria: Kélhly Anna deni. Érdekké-)viseleti fantazmagóriák, diktatúra kacérkodások és gyülésbetiltások: ezek a korkrétumok az uj korszak hajnalán. A szociáldemokrata párt tehát megy egyenes utján. Nem csalódottan, mert nem várt semmit: tudta, hogy nem adhatnak mást, mint mi lényegük. A párt a maga egészében teljesíteni fogja a maga kötelességét a magyar demokratikus átalakulás szolgálatában. Egyénenkint pedig minden tagja a parlamenti frakciónknak külön is betölti azt a feladatot, amelh-el megbízói a parla-rotbe beküldték. Ismétlek, ha újból azt mondom, hogy büszke vagyok arra. hogy ezt az egyéni feladatot Szeged városa bizta reám. Ez a feladat egye nehezebb lesz. A magyar tragédia kimélyülése a nagy lendület után Szeged számára is megtorpanást jelent. Ezt megérzi a város ir'nden lakosa. Mi.it a láne egyes szemei, ha egyetlenegy is kiesik, az egésznek tartóereje elvész. Akármelyik dolgozó réteg esik el a Jar^aségi harcban, valamennyi megérzi. Negv célok, nagv tervek helyett Szeged sorsa a kö eljövőben: beleilleszkedés a lehetőségekbe Kö ös munkánk a város minden lakosával és vezetőségével, hogy ezek a lehetőségek re legyenek olyan korlátoltak, ami a város elsorvadásával járnn. A szegedi Intézmények védelmében — ha Szol nok után Szentes, tehát váltott konkurrensek is jelentkeznek — egyeknek kell lennünk. Szegednek a nemzetkOzl életbe való bekapcsolódásának kérdését Is sürgetni fogjuk és nem engedjük elsikkadni a transkonthentálls at kérdését. A város érdekel nem ellentétesek a közérdekkel. Sőt az egész erszágnak elsőrendű érdeke, hogy ez a határváros — Jobbról-balról egy lépésnyire vagyunk a határtól — méltóan tudja mind a két Iránvban reorezentálnl ezt az országot Bármiféle kemény politikai harook között álljon a szociáldemokrata parlamenti frakció, Szeged város külön problémáinak, speciális fájdalmainak számára mindig lesz időm, energtám és szeretetem. A szegedi parlament Irta: Dr. Delire János Annyiszor beszéltünk már arról, ami a közgyűlésen történt, ami a közgyűlés eltilt végbement, amit a közgyűlés elhatározott, vagy elhatározni elmulasztott, hogy végre talán magáról a közgyűlésről, magáról a rzegedl parlamentről ls kellene beszélni s kutatni azt, hogy a közgyűlés hogyan tölti be azt a szerepet amit * három évvel ezelőtt lezajlott választási harook idején a jelöltek a maguk s a közgyűlés számára vállaltak, — annyi kritika kisérte már a közgyűlés egyes pártjainak, frakcióinak és tagjainak szereplését hogy végre elérkezettnek kell tartani az Időt magának a közgyűlésnek kritikájára Is. Ezt a bírálatot azonban megnehezíti a közgyűlés életmegnyilatkozásainak legszembeötlőbb sajátossága: A közgyűlés szervezetlensége Amikor a közgyűlés összetételét megállapító törvényt tárgyalták,, nagyon illetékes helyről hangzott el az a kijelentés, hogy ez a törvény a politikai pártok előtt nyitja meg a közigazgatást. S valójában az ls történt. A közgyűlésnek nincs egyetlen választott tagja sem, akit nem politikai párt vagy politikai tekintet segített be a közgyűlésbe. Mivel azonban szervezett pártok harcoltak a közgyűlési tagságokért, azt lehetett s azt kellett hinni, hogy a harc szervezettsége a közgyűlési pártok fegyelmezettségében folytatódik, mintahogy mindenütt másutt történt is. A szegedi közgyűlés pártjainak fegyelmezetlensége és szervezetlensége speciális sr^gedi jelenség. Nem egyszer vett részt e sorok Írója Is a közgyűlési pártok vezetőinek megbeszélésén, ahol pártközi egyezményeket kellett volna létrehozni egységes állásfoglalás, vagy a közgyűlés munka» rendjének biztosítása érdekében. Olyan pártközi megbeszélést azonban még nem tartottak, amelyen legalább ls a többségi pártok nevében tárgyalók ne tették volna azt a kijelentést, hogy a maguk személyében nem tudják garantálni pártjuk állásfoglalását, soha többre, mint a maguk állásfoglalásira • a maguk befolyásának érvényesítésére nem vállalkoztak, de erre Is kivétel nélkül azzal a fenn.' tartással, hogy a pán tagjai esetleg nem fogják állásfoglalásukat a létrejött megállapodáshoz szabni Amikor Budapesten a főpolgármesteri állás betöltéséről volt szó, a kormánynak elég volt megállapodásra jutni a két többségi párt elnökével, a többségi párt tagjai azután egy emberként szavaztak le arra,, akinek megválasztásában a párt vezetői megállapodtak. Amikor a fővárosi közgyűlés elé került a Hév. megváltásának kérdése, a fővárosi közgyűlés pártjai külön-külön határozták al, hogy a megváltás mellett, vagy a megváltás ellen szavaznak-e s azután a közgyűlésen kivétel nélkül minden tag pártjának állásfoglalása szerint szavazott. Ez a természetes helyzet s ez a kívánatos állapot Is, mert a közgyűlés munkájának biztonsága is azt követeli, hogy ne esetlegességek, ne véletlenek, ne az éppen jelenlévők hangulata döntsön sokszor igen nagy jelenSzeq&Un. tnlftáfcttJcWJc tcgy&fr rJUHxfjcuf révén mindenki OlCSÓ 11 futdat Orion rddiókésxUiék§ex. Díjtalan bemutatás a következő cégeknél: CsányJ Antal, Feíiefesas-ucca 22. Csűri Ferenc, Kárász-ucca 16. Deutsch Albert, Kárász-ucca 7. Fonyó Soma, KOIcsey-ucca 4. Hrabák Karoly, Kossuth Lafos-sugáruí 6. Jani András, Széchenyi-tér 8. Kelemen Márton, Kelemen-ucca 1L Moskovil: Lajos, Kölcsev-ucca 10.