Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-21 / 290. szám

XXL Zt I szegedi naorikaérdekeltség küldöttsége a földmívelési miniszternél (A DrJrrzgi/arország munkatársától.) A keddi installáló közgyűlés után a szegedi paprikff­érdekeltségek küldöttségét vezette Kállny Mik­lói főldmivelésügyi miniszter elé Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő. A miniszter a küldöttséget a polgármester szobájában fogad­ta. A küldöttség szónoka átnyújtotta a minisz­ternek a paprikaérdekeltsegek memorandu­mát, amely feltúrja az érdekeltség panaszait és ismerteti kívánságait Kállay Miklós földművelésügyi miniszter vi­aszában kijelentette, hogy a paprikaügyet, «mellyel már tóbbizben foglalkozott, alaposrn ismeri és tud azokról a súlyos nehézségekről, amelyek létalapjában fenyegetik ezt a terme­lési é<rat. A legnagyobb veszedelmet a kint­iéit nehézségek jacnlik és a kiviteli rehézsi­gek következtében lemorzsolódott árak. Beje­lentette, hogy az osztrák kereskedelmi szerző­désben gondoskodott a paprika-érdekek védel­méről. Sikerült meghiúsítania azt az osztrák ter­vet, amely a paprika beviteli vámjának felemelé­sét kívánta. Az uj szerződés értőimében a vám> tarifa n régi marad. Néhány nap múlva publi­kálni fogja azt is, hogy az uj szerződés meny­nyi paprika kivitelére nyújt lehetőséget, addig azonban, amig a szerződés végleges aláírása nem történik meg, az adatokat nem közölheli a nyilvánossággal. A küldöttség tagjai ezután különböző pana­szokról tájékoztatták a minisztert, különösen a paprikaörlés kartellszerüen megálhpitott ta­rifája és a magas minősítési dijak eilen emel­tek panaszt. A miniszter kijelentette, hogy tá­jékozódni fog és azután megteszi a szükséges intézkedéseket Gö.nbös miniszterelnök ugyan­ebben az időben szintén küldöttséget foga­dott a főispáni hivatalban. A gazdák küldött­ségét Korom Mihály és Kopasz Antal vezette < miniszterelnök elé. Jelentkezett a minisz­terelnöknél a vásárhelyi TESz küldöttsége és a rokkant munkások egyesületének küldött­sége iss. Ml FÉNYKÉPEZŐGÉPÉT vásárol fon ClebmanníóL Amnesztia Németországban (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Ber­linből jelentik: A legközelebbi napokban 15 ezer elitélt hagyja el a birodalmi tanács által elfogadott amnesztia alapján a fcgyinté'ete ket A foghásakban és börtönökben lázasan folyik a munka, hogy karácsonyra valamennyi kegyelemben részesült kiszabadulhasson és ha­zatérhessen.. Lamnel Hegyi kStötf-szövött, fogalom a hölgyek Mzütt! Ajándékozzon LAMPEL és HEGYI-féle finom meleg olcsó KÖTÖTTÁRUKAT nőknek, férfiaknak, gyermekeknek. Karácsonyi vásárunk vezet olcsóságával. Fehérnemiiek. Harisnyák. Divatcikkek. Tisztviselőknek nagy árkedvezmény! Gömbös Gyula beszéde Szegeden az ellenzékről, a szociáldemokráciáról, a munkatervről, a harcos polgárokról, a szened! útról, a termelésről« a tökéről, a Jövő problémáiról (A Délnmgyarország munkatársától.) Az installáló közgyűlés után délben a Belvárosi Moziban tartották meg a Nemzeti Egység Párt­jának nagygyűlését A miniszterelnök és kí­sérete gyalogosan haladt a városházáról « moziba. A Tiszaszálló előtt egy férfi lépett eléje és kérvényt nyújtott át Gömbös átvett* a. kórvényt és odanyújtotta titkárjának. A teremben begavári Back Bernát felsőházi tag üdvözölte a miniszterelnököt, a kiséret tag jait. majd bejelentette, hogy a miniszterelnök kiván beszélni. Gömbös beszéde Gömbös Gyula lépett ezután a mikrufon elé és megkezdte beszédét — Magyar testvéreim! — mondta. Nem ez az első eset, hogy Szegeden felszólalok. Amikor 1919-ben megindult a nemzeti megújhodás fo. lyamata, akkor gyakorlatlan politikus voltam és szerepem nem az volt, hogy szónoki sikere­ket ér jek el, hanem állandóan izgattam, jár­tam-keltem, mozogtam és tüzeltem, amikor a legsötétebb volt a jelen. Ma sokan szintén sö­tétnek látják a helyzetet, rn ezt nem hiszem. Bár a gazdasági viszonyok nehezek, a nemzet­közi atmoszféra fojtogató, mégis a jogrend teljesen helyreállt: Európa legrendezettebb, leg­fegy'lmezettebb országa vagyunk... Ezután a közgyűlésen elhangzott ellenzéki felszólalásokkal foglalkozott — A közgyűlésen nem válaszolhattam - mon­dotta. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy itt adjam meg a választ Megállapíthatom, hogy a felszólalások objektívek voltak. Különösen a li­berális párt szónoka — akit személyesen is jól ismerek a régi közös munka idejéből - volt objektív és ez rámnézve elismerő, mert an­nakidején közöttünk ellentétek voltak, ameny­nyiben én Intranzigcnsebb voltam. — Azt vetette most a szememre, hogy ro mokra akarom építeni az egységei. Csak ezt válaszolhatom erre: nem jó gazda az, akt a bontásból származó romokat nem használja fel az építésnél Ma különösen helyénvaló a takarékosság és ha másért nem, hát ezért hasz­nálom fel az állítólagos romokat De van egy másik tévedés is. A régiek házépítési mód­szere alaposabb volt a miénknél, fn a ro­mokra építek, de nem is romról van szó a jelen esetben, hanem egy olyan épületről, amelynek megerősítését tartom a faladatom­nak. — Nem vagyok forradalmár, itt. Szegeden ellenforradalmár voltam. A forra­dalmi cs az ellenforradalmi mentalitás azonban nem tévesztendő össze. Mi nem forradalmi esz­közökkel akartuk birtokunkba venni azt, ami szent volt nekünk, csupán kényszerűségből nyuhunk erősebb eszközökhöz. A szociáldemokraták — Volt a közgyűlésen egy másik szónok is. — folytatta ezután Gömbös, — egy szocialista. Hangja más volt mint a képviselőházban a szocialista képviselők hangja. Nem lepett meg az a kijelentése, hogy: munkát és kenyerei hir­detnek, de nincs becsülete és tisztelete a becsü­letes munkánek. Válaszolok neki, mert ez a hitvallásom: Kezet adni a munkásnak és visz­ri|Mftinl^flnpEI<t|t Kecskeméti u.19. JV.KosoH>Lu,2 S*eoed;Kűrflszu,6L VWndrwsy-u* &

Next

/
Oldalképek
Tartalom