Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-21 / 290. szám

DflLMAGYARORSZAG •ceoca «¿«fcw *cm •.T«M<milMM.#Nr«BteiUlw c&&t csc& 16. Telefon « ZC-34. TAvtraM M Ie»*lclra • MlmanyanmtAo r Installáció AmOtor • magyar képviselőház azi a fava*Iitet tárgyalta, amiből azután a városi önkormányzatról szóló 1W. évi XXT. törvényeik* lett, az öncélú magyar nemzeti politikának halhatatlan érdemű reprezentánsai, mint fínrfha Miklós. Szilágyi Dezső. fíeöthj/ A kos. Gr fin. oviid Béla s utoljára, de nem utolsónak Af*> ponyl Albert szálltak szembe a törvényjava», litnak azzal a rendelkezéseivel. amelyek a főispáni jognórt szabályozták. >KŐ kövön nem marad a magyar tőrvényhntóságok ösi várából — mondotta akkor Rnrthn Miklós -. ha törvénnyé válik ez a javaslat.« A Javaslat törvénnyé vált jelentéktelen változtatások, a lényeget nem érintő módosítások után s — ne;n lett igazuk azoknak, akl!\ a főispáni jogkör m°gszabásában látták az önkormányzati jog ell?n Intézett legsúlyosabb támadást. Negyven évig • magyar önkormányzatok nem roskadtak öszsze a főispáni hatáskör súlya alatt, negyvrn év után alkotta meg a törvényhozás azt a törvényt amelyik az Önkormányzatok költségvetés-alkotási jogát a kormányhatóságra bízta rá s negyvprhárom év múlva frtatták be a magyar törvények közé a közigazgatás rcformjiról szóló törvényt, ami azután a maga teli«»égében. a maga csorbítatlan egészében a hiánytalan teljességében igazolta azoknak a félelmét, akik törvényhozási elhatározásokban látták az önkormányzat ellen irányuló súlyos lépéseket. Az alatt a negyvenöt év alatt, ami a főispáni logkőr törvényes szabályozása öta eltelt, n magyar közélet elég tapasztalatot szerezhetett s főispánok működéséről. S ezek a tapasztalatok azt a meggyőződést érleltek kl. hogy r*em annyira a hivatsíl hatáskör szabályozása, mint amennyire a hivatali hatáskör betöliéíének módja lehet hasznára, vagy ártalmára az önkormányzatnak s ezzel az önkormányzatban élő polgárság érdekeinek. A törvény valóban »k .jogot ad a főispánoknak és olyan Jogot is, «minek gyakorlása megszükitbetné az önkormányzat életének azt a maradékát ls. amit a polgárság önigazgató tevékenysége és hatásköre számára még — talán emlékül - a törvényhozás ujabb alkotásai meghagytak. A törvényes hatáskör részletes szabályozásánál sokkal fontosabb tehát az, hogy milyen gondolatok vezetik, milyen tapasztalatok irányítják milyen világfelfogás tölti el, milyen érzések és meggyőződések ösztönzik azt a férfit, aklnrk kezére bizta a kormány bizalma a főispáni "Wk gyakorlását Nem habozunk kimondani: bennünk komoly Vúmpátiát keltett a szegedi főispán bemutatkozása. Ezt a rokonszenvet semmivel sem psőkkentheti az, hogy olyan pártpolitikát feltárásról tett tanúságot az uj szegedi főispán, 'mit mi a maga teljességében kritikátlanul a pusztán a személyi bizalomra támaszkodva előadni nem tudunk. De azt viszont természetnek kell tartanunk, hogy az, akire a korány a maga politikai -rendszerének képviseltét bizza, az meggyőződéses hive a politikának, aminek szolgálatára vállalkozik. Éppen ,zért bennünket jobban érdekeltek azok a ki •^entések, amelyekben n politikus — nem poli'M kérdésekben nyilatkozott meg. Fennünjobban érdekeltek s bennünk természetesen óbban rezonáltak a^ok a szavak, amelyekben uj f-Mspsnia hitet tett * társadalmi •^«ág s az egyenlő elbánás elvének kötele •ttségei mellett s hitet tett amellett hogy Szerda, 1932 dec. 21 Ara M ffllér . . VIP, évfolyam, 290. ^Hhmwmhbh a társadalmi ellentéteket, akár oeztály, akár felekezet! különbségekből származnak Is. nem a hatalom eszközeivel, hanem meggyőzéssel és Igazságíevcssel Igyekszik majd kikür szöbölnL Jóleső érzéssel fogadtuk azt az Ígéretét Is, hogy a munkanélküliség enyhítését legelsőrangu feladatának Ismeri t jól esett számunkra azokat az őszintén hangzó szavakat is hallani, amelyekkel e város érdekeinek szolgálatára vállalkozott. S Itt. ennél a pontnál tehessünk valamit szövi, ami bennünk disszonanciát keltett. Mi minden egyéni és kultúrpolitikai kiválóságát elismerve sem tartoztunk azok közé. akik Klebelsbevg Kunő gróf politikai hivei voltak. D? nekünk mégis rosszul esett hogy a főispánt köszöntő hivatalos szónokok között nem volt senki, aki a kegyelet két három szavával áldozott volnt a fogadalmi templom kriptája legújabb lakójának. Nekünk rosszul esik látni azt is. hogy a kegyelet milyen kevés kötelezettségét Ismerik el ások. akik egymással versengve túlozták az élőnek kijáró ünneplést A halottról megfeledkező s az élőt magasztaló szavak hallatára eiOr isBT^ai lenne hétM ktvMi4<v«1 na» i«. M«Ofenekünk az jutott az eszünkbe, hogy a szegedi főispán akkor tartja be a városnak tett s hálával s őszinte rokonszenvvel fogadott igé rétét, ha Igyekszik feledtetni a várossal azt • veszteséget, amit Klebelsbe-g Kunó azavá nak, tekintélyének, befolyásának, törődésének és szeretetének elmúlása okozott. Sok mindene i tul Klebefsberg Kunó jelentette ennek • városnak a . kormány gondoskodását a kor mány segítségét, a kormány áldozatkész támn gatását a ha a főispáni hatáskör természetesen nem tölthet be miniszteri tevékenységet, talán mégis visszaszerezheti a városnak azt. amit a kormány áldozatkészségében ez a város ve szitett. Ez a város Klebelsberg ravatala mellett váltót kapott, a főispán óvatolja meg ért a váltót mindannyiszor, amikor ugy JátJs hogy a várossal szemben fennálló tartozást teljesíteni vonakodnak. S ha a főispán nemcsak a kormányt, hanem a várost is szolgálni fogja, akkor a főispán meg fogja találni ennek a városnak lelkét. mert ez a lélek mindig szeretettel és megbecsüléssel fordult arrafelé, ahonnan szeretetet és megbecsülést várhatott »Németország egyenjogúságának elismerése a revizló első aktusát Jelenti« A klsáiitént belgrádi konferenciája Párls. december 20. A Havas Iroda a kia ántántértekezlettel kapcsolatban a következő belgrádi tudósítást közölte: A bárom külügyminiszter egyértelműen ugy vélekedett, hogy a genfi ötös tanács a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében nem számolt kellőkép a leszerelés is a biztonság (1gyének Összefüggésével. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy n leszerelt államok ujra felfegyverkeznek. Bukarestből jelentik: Az Ad eve ml a kjsántánt belgrádi konferenciájával kapcsolatban megállapítja, hogy az őthatalmi egvesség, il>fve Németország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése a revízió elsr> nktusát felen*! és nagy veszélyt rejt magában, mivel az így ütött résen át a legyőzött államok más követelésekkel is előállhatnak. liiulescu Belgrádban (Budapesti tudósítónk telefonjelentém. Belgrádból j fjen tik: Sándor király ma egyórás kihallgatáson fogadta TItuleaeu román külügyminisztert Jefties és Titaleseu délután hosszasan tárgyalt a Jugoszlávia és Románia közit el nem Intézett kérdésekről. A kérdések részben a békuraer/ődések alkalmazása kapósán merültek fel. rés»bpn pedig s két állam jelenlegi riswvnyalra vonatkoztak A főbb kérdések, amelyekben rtvl tregegyezé* Jött létre, a kővetkezők: kereskedelmi szerződé» konzuláris és állategészségügyi egyezmény, az aldunai hid kérdése, az agrárreform folytán kárt szenvedett román állampolgárok kártalanítása, határkérdések, a M. granicsárezred vagyonánsV felosztása és egyhárpolitikai vonatkozású kérdr sek. Az aldunai bid rendeltetése az volna. ho^v az északeurópa' országokat, nevezetesen Lengyelországot. összekösse Ssalonflrfvet Hangos botrány olc a csef) Képviselőháziban 13 ssdsalélrkol estfJcKcnietiéK a tisztviselőit fizetését é« a nyugdifaicat x (Budapesti fndősttórk telefnnfelenfése.) Prá cából jelentik: A képviselőház kedd délutáni ülésén hangos botrányok közepette szavazták meg at állami alkalmnzottok és nyugdíjasok fizetéslesxálWását. A törvény érteimében az ! allami alkal -.azottak fizetésit, a nyugdíjasok | nyugdiját '5 százalékkal csökkentették é* j megszüntették a karácsonyt remineráetót. A kommunisták lehetetlenné akarták tenn! a szavazást kiáltoztak a padokat csapkodták, osr szetüztek a szocialistákkal, csak nehezen le hetett a súlyosabb konfliktust elkerülni. Ezen az ülésen derült ki egy interpeUánn kapcsán, hogy Csehszlovákiában kihallgatják n nemzetközt telefonbeszélgetéseket. Hónapokkal eselőtt olyan rendelet jelent meg, amely köte lességévé *eszl a tisztviselőknek a nemz»* közt telefonok kihallvafását.