Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)
1932-12-17 / 287. szám
sze ED. BsefkMSiAtéfli Somogyi uccn 12. Lem. Telefon: 23-33.^KtadOhlratal, kSlctankVnyrt&r é* legylroda : Aradi uoca Telefon > 13-Oft. — Nyomda t LBw UpAl ucca IV. Telefon i 20-34. TAHrail éa levélcím • DélmaoynronrAg üteged Szombat, 1932 dec. 17 Arawmiér Vm. évfolyam. 287. Még egy inségfront A sors, amely pedig mostanában nem Igen kegyes hozzánk^ az inség szük esztendeit a kegyetlen megpróbáltatások mellett értékes tanulságokkal is emlékezetessé teszi. Akad ezek között a tanulságok között világrengető is. Milyen megváltás lenne például, ha a rettenetes válságoknak abból a végeláthatatlan sorából, melyen a világháború khörése óta fátuma átkorbácsolja az emberiséget, azt a tanulságot vonnák le sorsunk intézői, hc-rv fegyverrel nem vérzik többé a világ testét s hogy ezentul tűrik, hogy kiki békén lakozzék szőlőtője alatt De hogyis gondolnánk mi Ily«n hatalmas problémákra. A ViervaldstSdti tó méltóságtelies palotasoru partján, hol kies sétány vezet ki messzi emelkedő magaslatok irányába s a népes és" regényes Genf disres népszövetségi palotájában a kérdés szakemberei évek óta tárgyalnak a világbékéről s békésen megegyezni a mai napig is csak abban tudtak, hogy a világbékét nem lehet megcsinálni. Egészen más «rmészetü problémákra gondolunk. Olyanokra. amelyeknek megvalósítja körül szorgos daadással működhetik közre az egyszerű polgár is, aki pedig csak a béke verejtékes, áldásos munkája közben képes boldogulni és boldogitani. Olyanokra, amelyek aránylag tőnnven megvalósíthatók s jók prra. hogy ma az inscgkenvér száraz és szegényes falatját juttassák az emberek egy csoportjának s ha maid elmúllak az inség évei, megmaradjanak és virágozzanak mint kulturát terjesztő ós emelő tényezők. A képzőművészek nyomorára s azokra az " Ötletekre gondolunk, amelyek e nyomor Miyhi« | tése érdekében fölmerültek. De itt ugy érezzük, az alapfogalmakat kell leg:lő«zör tisztáznunk. Az okokat most ne bolvcassuk. lényekkel számoljunk s a tény az, hogy a szelltmi munkások Szegeden számottevő támogatásban az idén részesülnek először. Eddig egyszerűen nem vettek arról tudomást, hogy tisztviselők, tanárok, mérnökök orvosok és ügyvédek is lekerültek már az insóg egyre szélesedő frontjára. Ebből az következett, hogy fsak a fizikai munkás részére fondorkodtak ugy ahogy inségmunkáról. Pesten *.vek óta máskép van. Ott kezdettől fogva adtak inségmunkát a szellemi munkásoknak is. De addig i'esten sora jutottak el, hogv gondoskodtak volna a képzőművészeknek arról a hatalmas és tehetséges gárdájáról, mely úgyszólván testületileg jutott nyomorba. Van európni nevü festőművészünk. aki azért, hogy szegényesen meg •udjon élni, kénytelen volt zálogba tenni ki"'ó vásznainak egész sor it. Nf"*v<zcríi festőművészeink értékes munkái ker"'neV nrvrés alá s akik nemrég tértek vissza külföldről gazdagon az elismerés habéraival, azok itthon a megélhetés elemi gondjaival vivnak kétségbeesett harcot A képzőművészeknek, kezdőknek és beérkezetteknek, elismerteknek és e.set'os kevésbéje''ntékenyeknek, ezt az rlethal W harcit se sza?ad tétlenül nézni. A müvészk a taszter, ame'J't a kultuszminiszter megcsináltatott, még rnü De segitség lesz, ha a cignrett^obozok tetejére ráfestetik egy-egy magyar 'ürdőhely miniatűr képét. Scgilség lesz a ma' > ar festömk és kiltn. • propaganda a mngv:>lLrdöh elveknek. Nem luiljfl-. átl';!H-e n>á« váennek az akciónak a jelentőségét. Nem is ^tozik ránk. Bár abból a szrmpontból beszélni Tehetne róla, hogy milyen mértékben fejlett vagy fejletlen az érzék a városok vezetőségeiben a képzőművészetek iánt. De Szeged vegye végre pártfogásába — állandó és hatékonv pártfogásába — képzőművészeit, gondoskodjon róla, hogy a müvészkataszterbe felvétessenek s hogy az állandó állami munkákból, amelyeket most vesznek tervbe, seegedi képzőművészek is. részesedjenek. Szegeden küzködik az ország egyik legelismertebb festőművésze. Vannak tehetségek a kevésbé beérkezettek közöli is. Az ilt élt képzőművészek közül több elköltözött mert festő és ELO rizeríSi Havonta hetyben 3.20 I, KCItraidttn hetknsi te, TiiiSr» é* Unnepnan <41111. fllréefétak lelvetrle tarifa aserlnf. Meotelenik hétta kivételével wowwnta reggel t • t-i szobrász részére nagyon gyönge Itt ai érvényesülés és boldogulás talaja. Művészetpolitika sürgetésére nem egészen alkalmas a konjunktúra. Tudjuk 161. De az ország násodik városa, amely ma is kilenc milliós költségvetéssel dolgozik, amely félmillió felett rendelkezik insémunka céljaira, amely a színészetre évenkint még mindig áldoz ötvenezer pengőt, elköllhet néhány ezer pengőt a kéDZŐmüvészek incségmunkájára is, ax idegenforgalom hatékony propagandájának a szolgálatába állítván ar ily módon megélhetéshez Juttatott művészek fantáziáját és alkotó erejét. ... ' 1 Chautemps visszalépett, Paul Boncour baloldali kormányt alakit (Budapesti tudósítónk teltfonfelentése.) Párlsból jelenők: Chautemps ma reggel megkezdte tanácskozásait. Tii órakor felkereste a lemondott minisz'erelnököt, akivel hosszabb megbeszélést folytatott, a tárgyalásokba később oevonták Bonnet volt minisztert Chautemps igyekszik olyan formulát találni, amely áthidalja az ellentéteket a lemondott kormány és a képviselőház határozata között Chautemps este visszaadta megbízását Lebrun elnöknek, aki Paul Boneourt, a Herrlotkormány hadügyminiszterét bizta meg az uj kormány megalakításival. Chautemps azzal az indokolástól adta vfssza megbízatását hogy nem lát semmi lehetőséget arra, hogy megegyezés jöjjön létre a fuíborua adósságok kérdésében a kormány 4$ m var.• lament között. * Lebrun elnök ezután , 1 ."l •A kérette magához, akit megbízott a kormányalakítással. Paul Boncour a megbízást elvállalta ós hir szerint olyan kormány megalakítását klrérli meg. amely teljesen a baloldalra támaszkodik. • -Ti .i r< r" 1 Anglia 9 millió értékii aranyrudat küld Amerikába (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Loa-> donból jelentik: A Cityben elterjedt hirek szerint a legközelebbi napokban nagy aranvmennviséget raknak hajóra, hogy Newvorkba szállit-yik, összesen 9 millió font sterling értékű aranyrudról van szó, amelvet az Angol Bank Newvorkba akar denonálni. Ez az őszszeg körülbelül a fele a december 15-én esedékessé vált tartozásnak. Az aranyrudakat 8t utasszállító angol gőzösre osztják szét mert nem akarják, hogy egyetlen haiő vigyen ilyen óriási értékű aranyszállitmányt Illetékes helyen nem nvilatkoznak a transakció céljáról, a Cityben azonban kétségtelennek tarlják, hogy az aranyszáilitmányok" a háborús tartozások törlesztésével függnek ősz«* sze. i • ¿leves vita az amerikai szen&fusban Washingtonból jelentik: A szenátusban pénteken nagy vita kezdődött a háborús adós-« ságokról. Politikai körökben feszült érdeklő« déssel várják a vita végét különösen abból a szempontból, hogy ml'yen álláspontra helvez« kedik a kormány Franciaországgal szemben. Parlamenti körökben egyébről sem beszélnek, mint arról, hogy Franciaországnak — amily olyan óriási aranykészlet felett rendelkezik és olyan hatalmas ősszegeket költ fegyverkezésre, — nem lett volna szabad a fizetést megtagadni. Nyolcórás ülésen támadta az ellenzék a zárszámadásokat „Az elmnli bttnftkrt yegietf llhrKJdlnl kell" - lOIdmlvesIskoIák eüvmlllló pengőiéből építették a LUialOredl Palota-szállót" Budapest, december 16. A képvisclóhíz mai Ölesén a többség elfogadta I.ády B3a Indítványét, tehát a Hát ma már ngolcórás ültshen tárgyal'a a tírazánuilsokat At 1920—30. évi »irszámadísokhoz gróf Eszterházy Móric szólt hozzá. — Nem akarjuk art a fejkvótát kisebbíteni — mondja —. amely a felelősség tekintetében a kereszténypártot 1» terheli, egyáltalában ne-n akarjuk, &«t a magam rí '¿ről azt hiszem. bebizonyítottam, hogy annak ellenére, hogy csak két bélig valtam a Bethlenkormányt támogató kereszténypárt tagja. kóteles*égrnin. k tartott :.m itt felszólalni és vállaltam azt a felelősségit, emelyet a 10 évi feTyverbarátságból eredő politikai tisztelet hot. Zárszámadási felhatalmazást törvénnyel sehei' a világon nem adnak. Itt azonban arról van azó, hopntólag minden törvényes felhatalmazás nfíkül féhet* kölcsönt törvényesítenek zárszámadással. Felelet vár arra. mennyi vagyont aálogosttottak el és milyen feltételek mellett. Elismeri, hogy lehetnek olvaa kéevaaerhely xetek. s mikor ninca IdS a Mr'^ényes felhatata»»rás met-