Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-14 / 284. szám

XII. 14 Nagy karácsonyi és uiévi vásár hSSüSSSf mfrfkCTdAdntf IHrfl ét nii szlvitik, vtsziak, kwehetok, paolanok stb. mtlvn kítom ncca s. szám «i«tt UlCQnCZOOQUII! letzálllliH <«"> «™»>«M Mozgalom az IpartestQletl élet megreformálására (A Délmaggarország munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt a szegedi Iparostársadalomban mozgalom indult meg olyan alakulás megszervezése érdekében, amely célul tíizte ki, hogy az Ipartestületi életbe friss levegőt vigyen be, szakítson az ott uralkodó rendszerrel és kizárólag az iparosság összeségénck érdekeit tartva szem előtt, egy táborba tömörítse Szeged komoly gondolkodású iparosait. A mozgalom résztvevői az elmúlt napokban több megbeszélést tartottak, a közeljövőben demonstratív gyűlésen lépnek a nyilvánosság elé. A legutóbb tartott értekezleten, amely széleskörű érdeklődés mellett folyt le, elhatározták. hogy polgári iparospártot alapítanak, amelyben mindenkinek helye van. aki az iparos egységért, az iparos érdekekért akar küzdeni. A mozgalom irányitói hangsúlyozzák, hogy a mai ipartestületi élet gyökeres megreformálásra szorul. Olyan higgadt gondolkodású iparosokra van szüksége ennek a mozgalomnak — mondották—, akik keresztül tudják vinni a reformokat és ekik szembe mernek szállni a jelenlegi ipartestületi csoportokkal. Az uj párt szociális bázison nyugszik —, hangsúlyozták a keddi értekezleten —, a mai válságból való kibontakozást másképen el sem tudják képzelni. A párt politikával nem fogMittitSk kedvük 4* fogfasmtfd* a kitűnő hü BlokmalU eukorkfi* lalkozik, kizárólag gazdasági kérdésekkel. Ha a helyzet azonban ugy kivánja — hangoztatták —, az uj párt szivesen kooperál más pártokkal, ha érdekeik találkoznak. A párt élére olyan komoly vezetökat akarnak, akiknek nlncsen lejárt multjuk. Mindenekelőtt egységet akarnak teremteni és nem pártot — egyeseknek. A mozgalom szervezői erőteljesen folytatják a munkát A WiPS V^ • u RC5ZLC TRt - U CC.O L CS 6BB AN D»JTAL«N BEMUTAT*» TISZA LAJOS KORÚT Heti két és félszázalék kamat miatt tizenhárom rendbeli uzsorával vádolják a volt banktőkönyvelöl k»h»0** Megkíméli m mm mténmatoktói. ka maládl Bt oh matt kér ét etak eredeti ctomaxban fogadlm (A Délmagyarország munkatársától.) Tizenhárom rendbeli uzsora vétségével vádoltan állt kedden a szegedi törvényszék Háoermanntanácsa előtt Csejthey István, a csongrádi Körös—Tisza Bank 35 éves volt főkönyvelője. Csejthey a vádirat szerint, amikor a bankból kilépett önállósította magát és készpénzkölcsönzésre kért engedélyt Csongrádon. Csejthey a pénzkölcsönző megnyitása után Turi Sándor és özvegy Turl Istvánnéval lépett összeköttetésbe, akik a volt főkönyvelőnek nagyobb öszszeget adtak át, hogy azt uzsorakamatra kihelyezze. Csejthey a kapott pénzt kisebb-nagyobb tételekben kihelyezte, azonban a kölcsönök után heti két és félszázalék kamatot számított fel. A legtöbben persze a magas kamatokat nem tudták megfizetni. Amikor lejártak a váltók, Csejthey az adósok részére ujabb kölcsönöket folyósított, de ezeket az összegeket a régi tökéhez csatolta és az elmaradt kamatokat ugyancsak heti két és félszázalékkal az uj töke után vonta le. A főtárgyalásra 22 csongrádi károsult és tanú vonult fel. Szegény emberek, akiknek eredetileg 50—100 pengős kölcsönük gyorsan 150300 pengőre növekedett a kamat miatt Csejthey tagadta, hogy uzsorát követett volna el. Azzal védekezett, hogy a kamatozást a helyt viszonyoknak megfelelöleg állapította meg, nem heti két és félszázalékot számított fel, hanem évi tiz százalékot. Azt Is tagadta, hogy tudott volna a károsultak szorult helyzetéről. Sertéshizlalásra és libatömésre adta a pénzeket közös haszonra. A nagyszámú károsult és tanú Csejthey ellen vallott. A késő esti órákig tartott a bizonyítási eljárás, amit azonban nem fejeztek be. Tizenhárom károsult kihallgatása után Hábermann tanácselnök a tárgyalást félbeszakította és annak folytatását szerda délelőttre tfizte ki. Se jvemkalan uidonsáüok P. Beleli Erzsinél, Széchenyi tér 17. , ÓRA Hl EKSZER Miért avattuk Móra Ferencet tiszteletbeli doktorrá ? Or. Schmldt Henrik egyetemi rektor beszéde Móra Ferenc tiszteletére rendezett vacsorán. A tudomány haladása kétféleképen biztositnató. Vagy ugy. hogy régi tévedéseket megcáfolunk, vagy pedig oly módón, hogy valamikepen elhomályosított igazságokat régi fényükben helyreállítunk és elismertetésüket biztosítjuk. Néhány évtizeddel ezelőtt Magyarország egyik leghíresebb államférfiától azt a kijelentést hallottuk, amikor öt egy saját vármegyéjébe 1 jövő küldöttség kereste fel, hogy mindig az volt a legnagyobb ambíciója, bár megcáfolhatná azt az évezredes állítást, hogy senki ísm próféta a maga hazájában. »Azt szeretném« — ugy mondotta —, »ha elsősorban azoknak a bizalmára támasrkodhatnám, akik gyermekkorom óta ismernek, akik közvetlen közelből figyelhették tevékenységemet és ismerhetik minden gondolatomat és szándékomat.« A kiváló államférfiú vágya nem teljesedett, mert saját vármegyéjében is félreismerték. Ami talán még soha senkinek sem sikerült, azt Móra Ferenc elérte, mert ö próféta a saját hazájában. Hisz ime azok rajonganak érte legjobban, akik Őt gyermekkora óta közvetlen kőiéiből Ismerik. Hogy Móra Ferene méltó helyet foglal el a tudósok sorában, azt cáfoló tevékenységének egy másik mozzanata alapján is megállapíthatjuk. Ha elfogadjuk Goethe azon állítását, hogy » legnagyobb hős az, aki önmagát győzi le, akkor talán azt is szabad mondanunk, hogy a legnagyobb tudós az, aki önmagát meri megcáfolni. Már pedig az »Ének a búzamezőkről« c. könyv egy csodásan Üde és bájos alakjáról azt olvashatjuk, hogy ott nőtt ő fel a Tiszahát homokos földjén, amelyben meg'.erem a rozs, az árpa, jó esztendőben esetleg egy kis burgonya is, csak egy növény nem terem azokon a homokbuckákon, ez pedig a babér. És ime, mégis ezen a főidőn nőtt az a babér, amelynek leveleiből Egyetemünk egy oly dus koszorút font össze legifjabb doktora számára. Ily módon cáfolta meg Móra Feren- önmagát. Hog;/ történt azonban az, hogy veb kapcsolatból régi, de elhomályosított igazságot sikerült újból diadalhoz juttatni? Tudhatjuk azt a »Véreim« cimü könyvből, hogy személyekre vonatkozó ténymegállapításoknál Szegeden és Csongrádmegye déli vidékein a kivétel joga kizárólag Algyő érdemes bíráját, röviden mondva: a gyevi bírót illeti meg. Már pedig eddig ugy volt, hogy Szegeden és környékén minden nevezetes embert doktor urnák'kellett szólítani. E szabály alól azonban két kivétel volt: a gyevi bíró és a Somogyl-muzeum igazgatója. Minthogy azonban utóbbinak nincs meg az az ősi jussa, hogy minden szabály alól kivétel lehessen, a megzavart jogrend helyireállitása céljából Móra Ferencet doktorrá kellett avatnunk. Az »Ének a búzamezőkről« cimü könyvben azt ls olvashatjuk, hogy egy értelmes kisgazdának a városból jött igazgató mik?pen magyarázza az archaeológiai leletek jelentőségét. A kisgazda doktor urnák szólítja az igazgatót. Ez szerényen kitér a megtiszteltetés elől azt mondván, hogy őt ez a cim nem Illeti meg. A kisgazda azonban azt mondja, ml csak igy szólítjuk az Igazgató urat, mert igy tiszteljük az eszit. — A M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem magáévá tette ezt az álláspontot, megtoldja azonban azzal, hogy az Igazgató Urnák nemcsak az eszét tiszteli, ha nem a szivét is, azt a szivet, amely szeretetá vei átfogja honfitársainak százezreit és millióit, amely átérzi az egyszerű ember életfelfogásának legtitkosabb sajátságait, gondolkodásmódjának szemérmetességén furfangosságát és dacosságát éppúgy, mint a kulturált ember lelkivilágának csiszolt külső mögé rejtőző komplikált sajátságalt. Szívből kívánjuk, hogy Móra Ferenc legjobb egészségben és munkakedvben még sokáig használja a reája ma o!y szeretettel és nagyrabecsüléssel ruházott cimet. legmodernebb eljárások nr IlryrnAnfk Tisza Lajos kőrol 61. leomélíánvosabb ára'i • »«• yallü Telefon 16—^8-