Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-13 / 283. szám

DEL M ftöYAKORSZAO ItB ED. •EerMMCtO««g! Somogyi occo IZ.Lem. TeleloniZM3.^KladAhlratal. tgiesOBkünyriAr és HuytnXa t Aradi aoca s. Telefon > 1VOO. - Nyomda i Utw US«1 uoca Itt. Telefon « zn.34. TArlrnM t* levAlelm Dél manyarnnrag Szeged Kedd, 1932 dec. 13 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 283. Segíteni kell Bocsánatot kérünk az olvasótól, aki a szén él tűzifa beszerzésének gondjaival van elfoglalva, akinek esetleg nem is telik fára és szénre • aki nem azért jár üzletről-üzletre, mig megvesz egy harmincnégy pengős télikabátot, mert M akarja szekírozni a kereskedő lelkét, hanem azért, mert nem szabad sajnálnia se ideget, se Időt, ha remény van rá, hogy megspárolhat nyolcvan fillért. Bocsánatot kérünk az olvasótól, akinek minden idegszálát százezer gond fesziti meg és nyűgözi le. Bocsánatot kérünk, de kénytelenek vagyunk foglalkozni a srlnházzal. Kénytelenek vagyunk az olvasó érdekében. Mert ha nem lesz színház, megint kisebb lesz a kereskedő forgalma, kevesebb az iparos megrendelése és csőkkenő a munkás munkaalkalma. Ha nem lesz színház, legalább nyolovan olyan egzisztencia omlik össze, amely — ha talán gyengén Is — meg tudott állni a lábán. Ha nem lesz színház, átmenetileg föltétlenül szaporodni fog a közsegélyre szorulók száma. Mindez és még sok más csak közvetlen következménye lenne azonban annak, ha a színház kapuit be kallene zárni. De számolni kell közvetett következményekkel is. A város fejlődésével vagy visszaesésével ugyanis minden vonatkozásban szoros kapcsolatban van lakóinak a sorsa. Az olyan városban, amely lendületbe jött, virágzik a polgárság, mig azt, ha a város tengődik senyved, ha intézményei visszafejlődnek vagy megszűnnek, megszenvedi a lakosság is. Ezért hanjrsulyoztuk mi mindig, hogy nemcsak erkölcsi és kulturális, hanem pénzügyi okok miatt sem mellékes, ho^y van e Szegednek filharmonikus zenekara vagy nincs, hogy a bajnoki listán hanyadik helyre kerül a szegedi futballcsapat és hogy színházában ritkán előforduló operaelőadásokon Alpár Gitta vagy Saskó Hilda vendégszerepel-e? Nem mehetünk most bele színházi részletkérdésekbe. Az igazgató színházi politikája nem tarthatja tovább magát. Ez bizonyos. Abból, hogy az embereknek nagyon rosszul megy, togy egyre kevesebb embernek van pénze és figyelme a szinház részére, nem az követkelik, hogy egyre ernyeit^bb és elesettebb vezetéssel tovább csökkentsük az amúgy is kicsi érdeklődést, hanem az, hogy a vezetés finom találékonyságával, é^er sokoldalúságával, lankadatlan lendületével, színpadi és művészi szenzációival igyekezzünk érdeklődést kelteni és » színházzal szeir.ben önhibájukon kivül fásulttá vált tömegek figyelmét felhívni. A könyvek iránt is megcsappant a közönség érdeklődése. Do ezt a kulturkrizist nem ugy akariák a könyvkiadók leküzdeni, hogy félreteszik Móriczot, Herczeget, Zilahyt, Molnárt, Mórát, Babitsot, Karinthyt és Kosztolányit és hozzák amatőröket, a helyi kiválóságokat, a '.tözeDereket, sőt a közepesen aluliakat. Ahhoz, hogy az igazgató eddigi színházi r<> 'itikáján — amely találóan inkább nevezhető Politikátlanságnak — változtasson, nagyon kevés a remény. Itt tehát színházon kivül álló tényezőknek kell közbelépni, azoknak, akiknek íz igazgatóval kötött szerződés értelmében «Sycbként is kötelességük a színházzal gondolni. sorsa fölött őrködni és fennmar-dasií ^k biztosit«:kairól gondosko.ini. Egyszer már volt szegedi színigazgató olyan rossz anyagi helyzetben. mint amilyenben most Görög Sán "or van. Nekünk akkor is az volt. most is az álláspontunk, hocv az igazent;> segítségére kell sietni. Nem pénzzel. Mert hiszen azon fölül, amit a színház számára a közgyűlés megszavazott, egyetlen fillért sem áldozhat a város. Arról Is le kellene tenni, hogy annak, hogy rendbe lehessen hozni a színház szénáját, az Igazgató eltávolítása az előfőltétele. Az Igazgatóválasztás bebizonyította, hogy Görög Sándornak van tábora. Ezt nem lehet elvitatni. A jelen pillanatban az sem fontos, hogy hivel leginkább olyanokból rekrutálódnak, akik nem járnak színházba. Számolni kell a tényekkel. Azonkívül nem szabad elkanyarodni mellékcélok felé. Itt most csak egyetlen cél lebeghet előttünk: megmenteni a színházat a giccses eltévelyedések állandósításától és megmenteni Szegedet attól a szégyentől, hogy Budapest után nyomban kővetkező rangsorunk állandó vitatása és követelése mellett állandósuljon a színházi dekadencia botránykrónikája ElO riZCTtS' Havonta helybea 3.2O vidéken «• Budapesten 3-00. kUimid«n tv-<40 pengd - Bqyes isám Ara hélkíis« nap 10. Tatár« é* Ünnepnap 241111. Hlrdelétek felvétele farira ecerlnf. Menlelen«:t hMM leveleiével wwnonla reggel s mindig fenyegesse az a vészéi bozv esetleg évközben bezár a szinház. Sajnos, s szinügyi bizottság iránt nincs bizalmunk. Meg vagyunk róla győződve, hogy ma már t hatóságnak sincs. Megint megboszszulja magát a bizottságok összeállításának HZ a pajtáskodó és hevenyészett módja, hogy a legtöbb bizottságba nem az kerül be, aki odavaló, hanem leginkább az, aki egyes hatósági urakkal jóba van, aki ambicionálja s ki ne ambicionálná a szinügyi bizottságot azok közül, akiket színházban addig, mig potyajegyük nem volt, soha nem lehetett látni? Cselekedni most már mégis múlhatatlanul kellene. Ha a szinügyi birottrág elmulasztotta, legyen a polgármester vagy a kulturtanácsnoh kezdeményező. A szinház egzisztenciális és müvészi megmentésének az eszközeit meg kell találni. Herriol drámai besszéde a francia Kamarában „Franciaországnak fizetnie Kell, de cmalc feniartásoklcal" ' If étiden dönt a Icamara (Budapesftl tudósítónk lelefonfelcntése.l Párisból jelentik: Hétfőn délután végig feszült izgalomban összeült a francia kamara, hogy döntsön az Amerikával szemben fennálló háborús tartozások december 15-én esedékes részletének megfizetéséről, vagy megtagadásáról. Az angol kormányhoz intézett éjszakai jegyzék, amelyben Washington kereken visszautasította az angol kormány összes jentartásait és ezzel közvetve a francia kikötéseket is, Párlsban bombákén! halott. A kamara ülésének megnyitása előtt a képviselők csoportokba verődve tárgyalták a várható eseményeket és a helyzet olyannak látszott, hogy Herriol bukása elkerülhetetlen. Az ülés megnyitása után Herriol nyomban beterjesztette a kormány javaslatalt és nagy beszédet mondott. Félmilliárd frankos rendkívüli hitelt kért a miniszterelnök az Amerikával szemben fennálló ?0 millió dolláros adósság megfizetésére. A miniszterelnök részletesen megindokolta javaslatát. Szavain látszott, hogy nem is annyira a kamarának beszél, hanem Amerikának. Egész beszéde keserű vádbeszéd volt az Óceánon fülre, majd annak hangsúlyozására fektette a fősúlyt. hogy a szövetséges hatalmak háborús tartozásai és a jóvá!éle1i hatalmak kötebzett.«=égei kőzött kezdettől fogva szoros összefüggés áilt fenn. Nyomatékkal hangsúlyozta Herriot. hogy a lausannei egyezmény szlgnitorius hatalmai csak azzal a kifeiezett fentartással Írták alá az egyezményt, ha rövidesen reviziós egyezményre lépnek az Egyesült Államokkal szemben is és az adósságokat vagy eltörlik, vagy csak részben kell kifizetni a háborús tartozásokat. Herriot azután Így folytatta beszédét: — Egyszer végre meg kell törlénni a döntésnek. Olyan megoldásra k:ll rászánnunk magún! M. amely a tenkrvcscbh hátránnyal jár számunkra. Az a megoldás, hogy minden fentartás nélkül fizcstünk. semmi körülmények között sem fön számításba. Ilyen megold's ellen én tiltakozom első sorban, mert nem mondok le arról, hogy megvédjem Franciaország jogait. A másik megoldás a fizetés egyszerű megtagadása lenne, én azonban ezt a megoldást sem fogadhatom el, mint ahogy egyáltalában nem fogadok el olyan megoldást, amely azt jelentené, hogy Franciaország megtagadja a szer« ződéseken levő aláírását. Ha mi most kijelentjük, hogy nem fizetünk, akkor könnyű bnr>e ránk fogni, hogy mi vagyunk a felelősek a fizetés megtagadása miatt előálló helyzetért. — Gondolják meg uraim — folytatta emelt hangon Herriot — , milyen nemzetközi következményei lennének annak, ha Franciaország megtagadná a fizetések teljesítését. Franciaország megegyezett az angol kormánny?!, hoiy a bizalmi politikát folylatják. Franciaországnak feháf fizetnie kell, de csak a fentartásokkal, mert így remélhető Anglia csatlakozása. Herriot végül bejelentette, hogy e-eket a fentaríásokat nem akarja plenáris ülés előtt tárgyalni. Kérte, szakítsák félbe az ülési és adjanak időt a kormánynak, hogy az il'etékes bizottságokat tájékoztathassa. Ehez a kamara hozzájárult, a*, ülést kedden délut m folytat,;ák. A MacDonald~Kormdny válasxa Amerika elutasító fegyxéKére (Budapesti tudósítónk telefonielcntése.) Londonból jelentik: Hétfőn délután összeült a minisztertanács, hogy milyen választ adjon az amerikai kormány éjszakai jegyzékére, amelvben az USA kereken elutasítja Angiit kikötéseit. A Genfből megérkező MacDona'd a pálya udvarról a minisztertanácsba sietett, amely