Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-01 / 274. szám

DELMAWORSZAFI •2C ED. ScerkMBtOeégt IX.Lem. Telefoni ZM3.^KlAd(UUTataI, iBletdnkdnyTtAr ée teoytroda • Aradi uccn »• Telelőn i t3-Oft. - Nyomda : L»w LIPÓT MM 19. Teleion * TA-34. Távirati ee levélcím > DélmaoyarnnsAfl *«eoed Cb , ,iiök, 1932 dec. 1 Ara 16 mi«r vm. Nincs bántóbb gony... A novemberi közgyűlés tárgysorozatán két körirat szerepelt, az egyik az iskolafogorvosi intézmény megvalósítását sürgette, a másik az iskolafenntartó egyházak államsegélyéért szállt gikra; ezeket a kóriratokat a társtörvényhatóságok küldték meg a ha nem küldték volna el, akkor a novemberi közgyűlés még az iskola.' fogorvosi állások rendszeresítésének ügyével sem foglalkozhatott volna. Amit azonban nem idegen törvényhatóságok, idegen tollak és idegen gondolatok terjesztettek a közgyűlés elé, amiben a város vezetői terjesztették a közgyűlés elé gondolataikat, ötleteiket, javaslataikat és Indítványaikat, az egypár nyugdíjazási így és egypár Vregvdij iránti kérvény volt a közgyűlés napirendjén. A közgyűlés elintézett ugyan. — hogy miként, «rról most ne essék szó, — egy-két adminisztrációs feladatot, de az adminisztratív teendőkön kivüi a kisgyülési előterjesztések során csak Czikora Benjáminnénak és a többi Czikoránénak kegydij é~ rvucrdij iránti kérvénye szerepelt. Ha egyszer, vagy százötven esztendő múlva visszalapozná valamilyen járatlan kiváncsiság a közgyűlés aktáit s megtalálná a város 1932. évi novemberi közgyűlésének jegj/.őkönwóí. csak azt az impressziót kelthetné s azt a meggyőződést érlelhetné ki ennek a jegyzőkönyvnek tartalma, hogy ebben a városban 1932. év novemberének és decemberének mesgyéjén a békés elégedettség a csöndes munka uralkodott, mert ime, a város közgyűlésén, ahol meg kell szólalni minden bajnak és jajnak s ahol szóhoz kell jutni minden kívánságnak és minden panasznak, se baj. se jaj, se kívánság, se panasz nem hangzott el az 1932. év telének küszöbén. Mi, szegedi polgárok, természetesen jól tudjuk, hogy a hazug látszat alatt mi ment végbe ebben a városban, hány kiniódás torzította el a vonásokat s mennyi nélkülözés szántotta végig a lelkeket. Mi, szegedi polgárok, jól tudjuk azt is, hogy hányszor fordultunk segítségért, támogatásért, felgöngyölíthetett "ín gondjaink súlya alatt összeroskadva, hányszor emeltünk fel cselekedetet és elhatározást sürgető szavunkat a város közigazgatásához. Mennyi lenne itt a feladat, mennyi lenne itt a teendő, mennyi tere lenne ebben a városban a szociális közigazgatásnak, hány éhező ember kínlódik ebben a városban, hány gyerek jár ruhátlanul, hány rrunkás izmait málasztja szét a tétlenség s az elégtelen táplálék a munka megsrervezése, a lakáj, a táplálkozás, a közegészségügy, a "cpnevt'és, a közterhek viselésének és megoszlanak kérdésé, a város tartozásai és követc'• sei, az adósságok és kintlévőségek, az irreálisba fulladt költségvetés, az iparnak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak, szellemi foglalkozásnak egyre ijesztőbb és egyre tragikusabb mérvű munkanélkülisége, a növekvő terhek és p|maradó bevételek, a hetvenezer hold föld °sökkenó-vesző jövedelme s az elefantiázisz^an szenvedő bürokrácia, — talán elég is a •flsoi-o^ból annak demonstrálására, hogy mi¡ven szakadék van az él:t és a közigazgatás között s mennyire elváltak egymástól utjai az r,etnek és a közigazgatásnak. Amikor a mai polgár felcs^mrl gondjainak éjiére nyomása alól s talán reménykedve, tafeffedezhetnét Ha már nem Iát cselekedeteket s ha már nem lát elhatározásokat, legalább szavakat hallana, legalább készülődéseket látna, legalább azt érezhetné, hogy a törekvés megvan, az iparkodás készséges arra, hogy átvegyen valamit a köz terhére a minden egyén bajaiból. De még ennek nyomát sem látja a novemberi közgyűlés tárgysorozatán. Ez a tárgysorozat ugy hat most, a tél küszöbe s az Ínséges tél feladatainak és kötelességeinek dandárja előtt, mint az önkormányzat zsákuccája. Ez az önkormányzat elsorvadt, mert kigyomlálták belőle a polgárság felelősségének érzését. Egy intézkedés újra elvesz évi 300.000 pengőt a város bevételeiből s njra adóemeléssel akarja pótolni a hiány egy részét. A hiány másik részének fedezetéül a legkíméletlenebbül végrehajtott takarékosságot jelöli meg a rendeELO FIZETÍSI Havonta helyben MO TidAken és BsSiipailinS^O. kUlWMBn a^o penga Bqres uta Ara hétkSanno IS. ra»Ar> M Ünnepnap 34 fül. Htftfeteselc «elvétele ««Inl. Meotelentx hétiA urvételével naiwnia re gel let S minderre a közgyűlésnek nincs szava? A közgyűlést nem akarják foglalkoztatni annak problémájával, hogy az elmaradt bevételt hogyan pótolhatja az önkormányzat s nem foglalkoztatják a közgyűlést azzal a még súlyosabb s még nehezebben megoldható prob'émával sem, hogy az adót hogya í lehet emelni s a felemelt adót hogyan lehet behajwni? Rossz színigazgatók mondhatják azt, hogy jó darab nincs, de a közigazgatás vezetői nem mondhatiák azt, hogy ügy nincs. Amerre néznek, az mind ügy. Az élet minden megnyüvánulása kötelességeket ró a közigazgatásra, minél nagyobb a nyomor, minél jobban terjed a munkanélkülinél járványa, annál több teendője s annál több kötelessége vai a kör igazgatásnak. Nincs bántóbb guny a mai időkkel s a mai idők követeléseivel sremben, mint a szerdai közgyűlés tárgysorozata. Tomboló magyarellenes lUníeiéselc Kolozsváron Támadás a magyar Konzulátus ellen — Fáklyával felakarták gyvfíanl az épületet — Bevették az Üzletek és lakások ablakait, inzultálták és megtámadták a magyar Járókelőket ¡án vigasztalást keresve a kö.yyülés felé tekint. üeyan mit talál ott. mit hall onn.in, amiben a ^ménynek és vigasztal.isnak csak egy atomját (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Budapesten az esti órákban futótűzként terjedi el az a hir, hogy Kolozsvárott a kora esti óráktól kezdve natfijaránnn maffnarelienes tun felesett lolunak, amelynek során megtámadták a magyar konzulátust, annak épületére kitűzték a román lobogót, beverték a konzulátus épületeinek ablakait, a.r uccákon és vendéglőkben inzultálták a magyarokat. A sajtó munkás*« v h'ságos telefonostrom alá vették az erdélyi magyar lapok szerkesztőségeit, ahonnan azonban csak semmitmondó szűkszavú értesítések jöttek. Az erdélyi hatóságok a magyar lapoknak megtiltották, hogy a hivatalos jelentésen kivül bármilyen más hírt továbbítsanak Budapestre. Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi magyar lapok szerkesztőségei részben nem jelentjieztek a budapesti telefonhívásokra, részben fcsak a román hivatalos jelentés adatait közölték. A késő éjszakai órákban a Dclmagyarország budnoesii munkatársa az alábbi részletes ÉS meüblihaM leienlést kapta a kolozsvári tüntetésekről : A csütörtökre összehívott antirevizionista tüntetés előkészületei már szerdán nagy izgalmat és nyugtalanságot okoztak a kolozsvári magyarság soraiban. Az esti órákban kiderüli, bogy a kolozsvári magyar lakosságnak az galúmra és aggodalomra alapos oka van, mert egyetemi hallgatók és a hozzájuk csatlakozó nacionalista elemek nagv magyarellenes tüntetéseket rendeztek. amelynek során csaknem felgyújtották a magyar konzulátust, beverték ablakait, azonkívül sok magyar lakás és üzlet ablakait verték be és sorra inzultálták a magyar járókelőket, később a nyilvános helyeken is terrorizáltak az ottartózkodó magyarokat. A magyarellenes tüntetések azzal kezdődtek, hogy a diákok az esti órákban fáklyásmenetet rendezett Hosszu Vazul tiszteletére. A püspöki palota felé haladó tömeg elvonult a magqor konzulátus elölt, pmikor a diákok zajos magvarellenes tüntetésbe kezdtek. A menet megtorpant, a tömeg egyre nőtt, kövek repültek az ablakokra. Az épület földszintjén a konzulátusi tisztviselők lakásai vannak, az egyik betört ablakon át ttft Idkludt dobtak az egqlk lakásba. A fáklyától meggyulladt az ablakfüggöny és csak a tisztviselők lélekjelenléte mentette meg az épületet a tűzkatasztrófátót. Közben a diákok zajosan követelték a román zászló kitűzését, mire az egyik diák a szomszéd épületről levette a román zászlót és a magvar konzulátus épületének egyik betört ablakába tűzte. A rendőrség az eseményeket féllenül nézte. A menet azután tovább vonult. mindenütt beverték a matfoar üzletek es lakások ablakalt, a Newyork-kávéházitól az összes magyar vendégeket kiverték és Gara Ernő magyar újságírót, az „Ellenzék" munkatársát véresre verték. A késő esti órákban a kolozsvári pályaudvaron a tüntetések megismétlődtek. Schleicher kancellári kinevezése előtt »Hiába várfák Berlinbe Hitlert, ha nem akarják kezébe adni a hatalmat« (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A nemzeti szocialisták weimari értekezlete szerdár este véget ért. Az értekezletről nem adnak közelebbi felvilágosítást, azonban Hit'.erék weimari lapja szerint a nemzeti szocialistáknak nincsen tudomásuk arról, mintha Hitler valóban Berlinbe utazna. A lap azt Írja, hogy hiába várják Berlinbe Hitlert, ha nem akarják kezébe adni a hatalmat. Berlini politikai körök szerint Hitler torábbi vonakodása esetén Hindenburg csütörtökön meghozza végleges döntését, amely csak egy lehet: Schlelchcr tábornokot bízza meg az uj kormány merjalakitásáoaL