Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-08 / 254. szám

DÊLMAGYARORSZAG SZtOEU. »c«rke»zlA*éa: Somnnyl ucca ia.l.em. Ielelon: 23-3.V^Klnd^hlrnlnl, kOlc*nnknnr*1Ar «• fegylroda Aradi ucca A. Telefon t n-OO. - Nyomda » IBw LIP«I ucca 1«. Telefon t 20.34. TAvIrnti «a leveleim t DélmanyarontAo «zrqed Kedd, 1932 nov. 8 Ara 1« fillér VIII. évfolyam, 254 CLO FtZETt>' Havonta üdéken «a ! »•40 paagfl * i aan Itt, ra*Ar> tt* 1 detétak lelTttfeia tarifa i 3. SO kUlfllldOn h«lhltf ap as mi. mr­lat. MeolO" lenlk hMIA ktyéteWTBl nonnnf« renarl és üzleti szellem Belátjuk, hogy rendnek muszáj lenni. Ellen­ben nem látjuk be, hogy deficitnek is muszáj lenni. Elismerjük, hogy ott, ahol százmillió a bevétel és csak kilencvenkilenc milnó kilenc­százkilencven ezer kilencszázkilcncvenkilene pengő a kiadás, már nincs deficit. D2 nem ismerjük el, hogy annál a hatalmas állami üzemnél, amelynek a dorozsmai levélküldemé­nyektől egész a Newyorkkal való telefonbeszél­getésig egyedárusága van, amelyet t3hát nem kerülhet el sem a kis alsóvárosi buti pesz­tonka, aki Írásban akar konverzálni Tápén csaposkodó ideáljával, sem a bankvezér, aki fáradságot és költséget nem kiméivé dringend táviratokban tárgyal a stockholmi gyufakirály­lyal, ismételjük, nem ismerjük ol, hogy a? ilyen állami üzemnél a köz- és vállalati érde­ket egyaránt szolgáló okos üzletvezetéssel ne lehetne az egy pengős hisznot lényegesen fokozni. A mult héten adta ki a posta a mult évről jelentését. Ez a jelentés leglesujtóbb bírálata az elmúlt évek tarifapolitikájának. Csak a rá­dióelöfizetők számi emelkedett! Ellenben csök­kent a levélpostai küldemények,, az értekleve­iek es értekdobozok, a csomagküldemények és a belföldi táviratok darabszáma és csökkent s ;ávboszélő forgalom. Az összbevétel emelke­dett kát százalékkal, de tizenöt százalékkal Kisebb a levélposta, tizenhárom százalékkal az crteKlevclek és értékdobozok, tizenöt százalék­kal a csomagküldemények és húsz százalék­kal a belföldi táviratok forgalma. Ezek a szá­mok elég találó, de nem teljes képet rajzolnak fel a posta ügyvitelének eredményéről. Hadd álljon itt egy eset kiegészítésül és a posta ügyviteli szellemének jellemzése gyanánt. Mondjuk, hogy az eset Szegeden történt. Mondjuk, hogy november negyedikén a pos­tának egy olyan üzletfelével — a világért sem akarunk ezzel a kifejezéssel csorbát ejteni a posta méltóságán —, akinek négy telefonja és minden hónapban két-háromszáz pengős telefonszámlája van. A levélbordó elsején ki­viszi az üzletfélnek valamennyi nyugtáját és számláját. Az üzletfél nem tud fizetni, mert s bankoktól rövidlejáratú kölcsönöket is nehéz most kapni és az üzletfélnek az a véleménye, hogy azt a pénzt, amely a kasszában van es amelv a hónap legelső napjaiban oda be­folyik, a személyzet fizetésére kell felhasználni. A tisztviselők és a munkások fizetésére. Az üzletfélnek ugyanis az is véleménye, hogy •>1dig, amig a tisztviselőket és a munkásokat ki nem fizette, semmiféle más fizetést nem szabad teljesíteni. Megkéri tehát a levélhordót, szintén az üzletfél, hogy vigye vissza a nyug­'.á':at és a számlákat és hozza ki két-három nap múlva, amikor okvetlenül ki lesznek fizeive. A levélhordó, de a postán bizonyára mindenki más is tudja, hogy az, hogy néhány nap múlva ki lesznek íi7ctvp, nem üres igéret. mert az üzletfél még soha nem maradt adós a postának. Az üzletfél mégis mindjárt másnap ¿Tekintetes Cim« megszólí­tással felszólíttatik, hogy nyugtáját »három napon belül főposta II. cm. 26 alatt kiegyen­líteni szíveskedjék«, mert »ellenkező esetben kénytelen volnék a Távb. f'zletszab. értelmé­ben állomását a forgalomból kizárni.« Üzlet­fél — ismételt bocsánat a kifejezésért — egy­ben értesíttetik, hogy számláját nemfizetés ece­tén 1.60 pengő nyilvántartási és kezelés! költ­séggel, az állomás újból való üzembehelyezése­kor 1.60 pengő visszakapcsolási dijial fog­ják megterhelni Hát ez az kérem. A Táv. Üzletszab és a többi üzletszab. Az a hivatali szigorúság, amely­lyel az üzletfelekkel szemben eljárnak üzleti előzékenység, figyelem és gondosság helyett Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy rossz példán' a telefonszolgálat. Sokat javult, külö­nösen azóta, amióta automata van. Bár baj Szegeden az automátával Is sok van. Ellen­ben bizonyos, hogy kevesebb bürokrata merev, ség több forgalmat Jelentene és hogy a két év előtti tarifaemelés, amelyet nem engedtek meg kivédeni, ártott a gazdasági életnek és nem használt a postának. , Nem lehet vitatni, hogy tarifa mér sék less-l kitűnően Jönne ki ez a hatalmas állami üzem. És nem lehet vitatni, hogy a várható szép ered. ményt még fokozni tudná, ha több üzleti szel­lemet és kevesebb Qzfetszab.-ot érvényesítené. Az angol alsóházban sürgették a magyar adósságok törlesztését London, november 7. Az alsóházban Greene képviselő felszólította a külügyminisztert, hogy tegyen lépéseket a magvar kormánynál, hogy nz teljesítse a magyar állami és fővárosi köt­vények angol birtokosaival szemben vállalt kötelezettségét Simon külügyminiszter: Az angol kormány már sürgette a magyar kormányt hogy az említett tartozások hátralékait lehetőleg hala. dék nélkül fizesse meg Vs jövendőbeli tartozá­sait az csídckc&sfc^ íQcjo n pontosan teljesítse. A magyar kormány válaszában hangsúlyozta azt az óhaját, hogy teljesiti ebbeli kötelezettsé­geit, de kijelentette, hogy az arsaág mostani nénzögyi helvzete ezt ránézve anyagi lehetet. Icnséggé teszi. Magyarországnak Joga van ahhoz, hogy biztonságot követelhessen Prága, november 7. Benes külügyminiszter hétfőn a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága előtt annak bizonyítására, hogy mi­lyen tárgyilagosan gondolkozik a biztonság kérdésében, ezeket mondta: — Minden elfogulatlan politikusnak d kell ismernie, hocy Magyarországnak joga van ahboz. hogy biztonságot követelhessen. Három szomszédja, amelyekkel politikai diffe­renciái vannak, abban az esetben, ha Magyar­ország betart i:i a trianoni békeszerződés lesze­relési záradékának előírásait, konfliktus ese­ten a többszörösen nagyobb erővel és lehetősé­gekkel rendelkezik, ez katasztrófára vezethet Magyarországra nézve. Minden népnek megvan a joga, hogy nyugalomban és biztonságban él­hessen. Magyarországtól sem lehet ezt a jogot megtagadni/ , . A biztonság és a béke megszervezése Magyarországra nézve sem puszta szó. hanem legvitálisabb érdekeinek védelme. A világ békéje az európai kontinens békéjétől függ, ez pedig Németország és Franciaország megegyezésének a függvénye. Benes ezután kereskedelempolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Magyarországgal — úgy­mond — még mindig szerződés nélküli álla­potban vagyunk. Egyes árucsoportok forgal­mának lehetővé tételére a két ország kormá­nyai kompenzációs üzleteket engedélyeztek, ezek volumene azonban csak elenvésző része a régebbi kereskedelmi f'-rgalonmak. Herriot : A füszurások politikája nem tartható fenn Pár is, november 7- A mai minisztertanács után Herriot hírlapírókkal beszélgetés közben a francía-ohsz viszonyról kijelentette, hc^y Franciaország és Olaszország viszonyát józan alapokra kell vezetni. A tüszurások politikája nem tartható fenn. — Fenntartom azrt a nyilatkozatomat — mondotta — hogy közvetlenül a háború befe­jezése után Olaszországgal szemben erkö'rsileg igazságtalanságot követtek el. Oly népről van szó, amely tekintélyes erőfeszítést tett és olyan népről, amely telve van dinamikus lendület­tel. Olaszország semleges maradhatott voln*. és mégis háborúba bocsátkozott olyan időben, amikor már tudták, hogy a háború borzalmas. Jugoszlávia utla az alkotmányosság visszaállítása felé Isméi engedélyezik a politikai pártokat (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bel­grádból jelentik: Jugoszláviában az az érdekes hír terjedt cl hogv az uj kormány engedélyez­ni óhajtja fj politikai pártok megalakulását. Jugoszláviában évek óta egyetlen párt: az egy­séges jugoszláv állampárt működhetett Az uj kormány bizonvos mértékben helyre akarja állítani most a közszabadságokat és ezért azzal a gondolattal foglalkozik, hogy engedélyezi a gyűléseket és engedélyt ad politikai pártok ala­kítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom