Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-20 / 265. szám

XI. 2, II „Magyar Téka" megkezdte munkáját a magyar betű integritásáért, Klebelsberg Kuno utolsó tervének meg valósit ásóért A magyar kultura nagy halottja, gróf Klebelsberg Kunó halála előtt néhány héttel, szeptember első napjaiban az Alföldi Bizottság Nyíregyházán tartott vándorgyűlése alkalmából jelentette be, hogy megindult a mozgalom a magyar irodalom megmentéséért, a magyar betű, a magyar kultura integritásának biztosításáért Nyíregyházai előadásában ismertette a magyar kötyvirás és könyvkiadás végzetesen válságos helyzetét elmondotta, hogy a budapesti kiadóvállalatok az áldatlan gazdasági viszonyok következtében egyre kevesebb nj magyar könyvet bocsájtanak piacra, a fiatal, most növekvő magyar írók szépirodalmi alkotásai egyre nehezeiben juthat kiadóhoz. Hivatkozott az Erdélyi Szépmives Cth hatalmas kulturmunkájára, amely mérhetetlen politikai és gazdasági nehézségek leküzdése árán is ébren tartja Erdélyben a mgyar szó és a magyar írás szeretetét és amely nj tehetségekkel «jánd'VozzB mect állandóim az egyetemes magyar kulturát. Kifejtette, hogy föltétlenül szükség van Magyarországon is hasonló mozgalom megindítására, mert különben elvész a kulturális kapcsolat ls a magyar kulturközösségek között. Végül bejelentette, hogy a mozgalom megindult és felhívást intézett a magyar társadalomhoz, hogy szeretettel támogas•5 minden téren czit á mozgalmat A nagyhatású előadás után megalakította gróf Klebelsberg Kunó a Magyar Kulturális Egyesületeik Országos Szövetségét és annak keretében a könyvkiadó bizottságot, amelv mecbizást kapott a szervezés munkájára. Gróf Klebelsberg Kunft klinikai betegágyán Is ezzel az utolsó tervével foglalkozott. Néhány nappal tragikus halála előtt irta meg körlevéléi a magyar törvényhatóságókhoz, amelyektől erkölcsi és anyagi támogatását kért a mozgalom céljaira, hangsúlyozva, hogy a szövetség nem ismer politikái határokat és nem ismer politikai ellentéteket, egyesíteni kívánja harcában a magyar kultura minr' i barátjtát vallási, politikai, társadalmi különbség nélküL Ez a körlevél csak most futott szét az ország minden részébe, mint IClebelsberg Kunó testámentoma és a Nyíregyházán megalakított intéző bizottság, amelynek éléii Móra Ferenc és SarAn.vi Miidós állanak, a körlevelek szétküldésével egyidejűleg fejezte be a könyvkiadó szervezet munkatervét Klebelsberg Kunö elgondolása alapján. E szervezet, amelynek legfőbb célja az, hogy fiatal magyar irótehetség-eket kutasson fel és szigorú irodahni mértékkel lemért értékes szépirodalmi alkotásaik számára megjelenési lehetőséget biztosítson, MAGYAB TÉKA néven már meg is kezdte működését. A MAGYAR TftKA elsősorban a magyar könyv, a magyar Irodalom barátainak táborát kívánja országosan megszervezni. Pártoló tagokat gyűjt minden városban tagdíjfizetési kötelezettség nélkül, csupán aznal a kötelezettséggel, hogy a pártoló tagok kötetenként három pengős árban átveszik a kiadásában megjelenő és fiatal művészek által illusztrált szépirodalmi munkákat. Ezek a kötetek sorozatokban jelennek meg, az első sorozat kötetei a jlövő évben egy naptári év alatt. Az első sorozat ¿4 eredeti nj magyar regényből fog állni. A MAGTAR TÉKA pártoló tagjai, tehát havi 125 fillérnVi teher vállalásával vesznek részt a megindított kulturális harciban, de a teherért gazdag ellenszalgáltatást kapnak" az értékes kiadványokban. A MAG VAR TÉKA] Szegeden, Klebelsberg Kuno városában kezdte meg a pártoló tagok táborának megszervezését. A mozgalom vezetését itt dr. Somogyi Szilveszter polgármester vette a kezébe, mint a Nyíregyházán megalakított kulturális szövetség egyik alelnö!ke és kedden déli tizenkét órára már megbeszélésre is hívta össze ebben az ügyben Szesred társadalmának vezetőit. HINDENBUHO KOKSZ, HmiSZENEK, g*S£ TŰZIFA épUJ eita, aaxtaloaöru. padotlshoi nutféderes DESZKA. <•* »««m. t n «« nvf d A ím POROSZ WILHEIM TESTVÉREK ZZSSSSttSS AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Az isiász gyógyítása) Nemcsak a ruhaviseletben vannak divatok, hanem a betegségekben is. Volt idő, hogy magára valamit adó szereplő, társasági dáma súlyos lelkifájdalmakon ment át, ha nem operáltathatta meg a vakbelét. Legalább is megvizsgáltatta, hogy — okkal, vagy ok nélkül — panaszkodhassék. (Tekintetbe kell itt venni, hogy a panasz sokszor ugy hangzott, mintha dicsekvés volna.) Most a mióma a divattos, soha annyi belőle, mint napjainkban. Csak azon csodálkozik az ember, hogy honnan veszik? Azt hiszem néha, a mind1, untalan hangoztatott »többtermelés« hozza létre, nem beszélve a szintén közhellyé vált »mélyenszántás,-ról. Ha minden inci-finci hordó-szónok mélyen szánt, miért ne tehetné meg gyakorlati alapon Hedry födoktor ur isi Az isiász leszorult »az események homlokteréről«, ahogy nem is oly tulrégi eleink azt olyan szépen mondták. Van azért belőle, köszönjük alásan, elég, divat szempontjából azonban másodrendű lett. Hol van az idő, amikor Taschler Jóska hetyke büsz, keséggel domborította ki a mellét, mondván: — Nagyon előkelő familia a Taschler-faoiüia. A nagytata főjegyző lett, nekem pedig isiászom van. Az isiászt egyébként külőnféleképen gyógyítják. Vannak, akik a fiirdfifcre esküsznek, viszont mások alkalmasabbnak tartják az oltást. I>e így, vagy ugy, mindenképen tanácsos a fájdalma elöl menekülni, különben olyan hajlottan jár az ember, mintha mindjg a hivatali feiebbvalók kegyét keresné. Van aztán más gyógyítási mód is, ami hasz.. Vl. Véletlenül szoktak rájönni, akárcsak a tudomány sok vívmányára, épp azért feljegyzem, hogy veszendőbe ne menjer.. Nekem Bárdosa Béla mesélte el. s szereplője Bolgár Pista régi egri hites ügyvéd. — Pista bácsi lengő ősz-szakállu, körteorra öregúr volt. meglehetősen imnozáns testi trrWielmű, követkczöle fokozottan érwte a forgójábeu jelen - j kező fájdalmakat. Isiásza volt, mit mondjak többet, art gyógyította otthon, ahol akkoriban még nem építettek a lakáshoz fürdőszobát is. Begörditettek a kályha elé egy hatalmas dézsát, amibe máskor káposztát raktak el telire, megtöltötték forró vizzel, a vaskályhát tüzesre fűtöttek s a vendég áztatta fájó tagjait a forróságban. Egészen jó foglalkozás volt ez, pláne ha rágyújtott az ember a pipára is, aminek hosszú szára leért a főidre. Ha vendég érkezett, az se inkommodálta magát. Letelepedett az asztalhoz, töltött magának a borból, töltött Pista bácsinak is, odavitte hozzá, koccintottak, aztán meghányták-vetették a világ sorát. Az egyik a vizben, a másik a szárazon. (Azért igy is el lehet Iázni.) Egyszer magában volt otthon az öreg, kialudt a pipája, szeretett volna másik töltésre gyújtani, csakhogy a dohányszita az asztalon maradt. — Ezért csak nem hívok be valakit, gondolta magában. Mire való volna az! Az ember felemelkedik egy kicsit a dézsából és odanyúl érte. Nincs az olvan messze. » Ehhez megfelelő fordulási mozdulatot kellett ugyan végezni, hát (begfordult Pista bácsi is, bár nem olyan fürgén, mint egy diákgyerek. A kővetkező pillanatben azonban ügy ugrott ki a dézsából, mint a nyul, maga se hitte volna soha; hogy ilyesmire képes. Az történt ugyanis, hogy fordulásközben megfeledkezett a tí és mivel hátrafelé nem lát az embt letesen, mint előre, egy kicsinység od Mintha ördögök játszanának néha Pista bácsit is épp az isiász helvét a tüzes vas. Doktor nem tudta volna rávenni mozdulatra. De az is bizonyos, hogy a betegsége, nem érezte többé az isiá Velem is történt hasonló eset nc előtt. Kellemetlenül esős volt a julii nem szokott a nap olyan hűvösei ahogy akkor sütött, hozzá még az zott. Sokat nem adtam volna egy ki mivel pedig nem győztem már kivár javulását, hírtelen elhatározással elin céhe. Az utazás annyira meggyötört, m törték volna a tagjaimat, hogy nem Fiuménél. Istentelen távolságra Van jó lesz Abbázia is. H* -r*-1-- én is. Hát biz megleht >.••• * volt semmihez, fé' dalmat éreztem, ha azt j:ivr!!'.'' ez hozza helyre a A második napo: ' déglömben, azaz trókámnál. Akkora v< <? W tálca, ám x-lábu, Jön a pincér és ' feladatra vállalkozi ty már csak lépésnyiT an billen kezében a a, ömlik a nyakamba, * hacsak nem előzi rr * h Kétséget kizáró azért ugyanabban * • nagyot ugrottam hetrf-.fe«' u s Mikor megálltam a r > >n holtversenyben érk< r 'talra, tzfc őket a tálca többi tn tatrna. Átültem máshová, i c* ?yp »v? deltem, lefeküdtem aludni, aeiuwn gulatban sétálok, este még jobb a Mi történi velem, minek örülő* nincs esőt Sehogyse jöttem rá másnap!«» désnél halálos óvatosság««' akarT Be mirevaló egyáltalában az ?VE ugy tudok mozogni, mi** gy*reKlroi Akkor fedeztem fel, ' "Sí? helyrebillentette a «inK «? silag helyes.e ez a k,^és> nem bizonyos, hogy nem tndom' w Megérkeztek a leguiabb és legfőbb rí Standard - Orlonv philips - Ur Diltaian bemutatás Amerikai Írógépek raktáron Kedv r " iian Mártonnál f. )avl(