Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-19 / 264. szám

Kitűnő a tata! tojásbrikett! Minden mennyiségben házhoz »zállllla « Vértes Szénkereskedelml Részvénytársaság Boldogasszony sugárul 17. Teleion 19-58. Xl. 10 A SZELLEMI INSÉGMUNKÁSOK (A Dilmarjyarország munkatársától.) A hatósági munkaközvetítő hivatal közli a követ­kezőket: »Hét jön teljes erővel meq Indul az in­séqmimka. A hatósági munkaközvetítő hivatal pénteken fejezte he a szellemi inségmtmkások beosztását a belvárosi plébánia kijelölése alap­ján. A fittkai munkások beosztása még ma is teljes erővel tart. A mai nappal közel kétszáz ujabb munkást oszt be a hivatal a jelentke­zők közül. A beosztás ma reggel fél 9 órakor kezdődik és fél 12-ig tart. Szükség esetén dél­után 3 ómkor folytatják a beosztást.« A szellemi munkan*lk»ili?k foglalkoztatása uj Feladat cié állította a város hatóságit. Az idén történik először, hogy a fizikai munkanélkülie­ken kivül a szellemi munkanélküliek problémá­jával ls foglalkoznak. Mint emlékezetes, a pol­gármester felhatalmazása alapján dr. Balogh István belvárosi lelkész állította össze a szel­lemi munkanélküliek névso-át Erre a névsorra eredetileg nem kevesebb, mint ni/oles-áz név került, de a felülvizsgálat alkalmából a jelent­kezők felét kirostálták, mert msrrrl'—•«'•ották, hogy nem tartoznak a teljesen nincstelenek ka­tegóriájába. így körülbelül négyszáz szellemi munkanélküli maradt, akiről gondoskodnia kel­lett volna a város hatóságának. Kiderüli azon­ban, ho<jy a szellemi munkanélküliek foglal­koztatására a városnak az öt tél? in~é~hónap nlatt havonta mindössze kilencezer pengője van. A szellemi inségmunkások abban állapodtak meg, hogy megelégszenek liavi 30 /> ;:nős jö­vedelemmel, csakhogy minél többen iussanak ehez a segítséghez. Háromszázat kiválasztottak a szellemi mun­kanélküiek közül, a legjoHnn rászorultakat és azoknak névsorát átadták a népjóléti ÍÍTVOSZ­tálynak amely külön lenyomoztatta a jelent­kezőket. A nyomozás — az érdrks"ck megálla­pítása szerint — felesleges volt, mivel ezt a munkál a csoportve-otök magi'k végezték el és a legszigorúbban ügyeltek arra. hogy a név­sorba senki olyan ne kerüljön be, akit nem a végszükség kényszerit a 30 pengős inségállás elfogadására. A névsorban kilenc orvos, husz tanár és tanárnő és hetven joqvégzett fiatal­ember is szerepel. Sérelmezik a szellemi munkanélküliek, hogy a népjóléti njomozók tapintatlanul végezték el a munkájukat. Csak olyan momentumok és ada­tok után érdeklődtek, amelyek a munkáért je­lentkezők rászorultságé» kétségessé tehették, vagy cáfolhatták, de azok az adatok nem érde­kelték őket, amelyek rászorultságukra lettek volna bizonyítékok. A polgármester annakidején közölte a szellemi munkanélküliek összeirói­var üogy frocfaf szolgálatra osztja ma*)d he a rászorultakat. A nyomozók egyik legfontosabb kérdése mégis az volt mindegyikhez, hogy ki­mennének-e a dómaszéki erdőbe munkafel­ügyelőnek havi harminc pengőért? A nyomozók jelentése alapján átrostálták Is­mét a névsort cs most a névsorban szereplők közül I10-en kaptak behívót a 30 penqös mun­kára. A behívott szellemi munkanélküliek be­hívása is nehézségekbe -ütközött. Több városi hivatal erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a szellemi munkanélküliek közül kapjanak kise­gítő munkaerőket. Kiderült, hogy a szellemi munkanélküliek közé sorozták be azt a negy­vennégy ingyenes tisztviselő is, aki hónapok, sőt évek óta dolgozik a különböző városi hiva­talokban fizetés nélkül. A havi kilencezer pengőből háromszáz szel­lemi inségmunkás kereshetne harminc-harminc pengőt, mégis csak llO-st hivtak be munkára és esek között is legalább tiz van olyan, akinek neve nem szerepel a listán, akik közül néhányat éppen azért töröltek a listáról, mert megálla­pították, hogy nincsenek rászorulva a végső segélyre. rom éve elvesztette már alaptőkéjét, illetve alaptőkéjének több, mint 90 százalékát. — Legutóbb, 1930 november 5-én ki jelentet­tem az igazgatósági ülésen, hogy büntető fel­jelentést teszek, mert akkor értesültem arról, hogy a hat héten keresztül működő revizorok szabálytalanságoknak jöttek a nyomára. Az igazgatóság elnöke kijelentette, hogv rendbe­hozzák az anyagi ügyeket, de sajnos, ez nem történt meg. Tudomásomra jutott, hogy a részvénytársaságnál „rablógazdálkodás" fivvik, illetve folyt. Sajgó József és társai többek kö­zött könnyelmű ingatlanvásárlásba menteV bele tiltakozásom ellenére. A szegedi törvényszéken dr. László Adolf táblabíró tárgyalja az ügyet. Pénteken ujabb tárgyalás volt, amelyen dr. Csikós Nagy Jó­zsef terjesztette elő az alperesek előkészítő ira­tát. Dr. Csikós Nagy József elmondotta, hogv annakidején megállapodás jött létre Sajgó. Szekeres és közte arra vonatkozólag, hogy a vállalatnak a „Budapesti Hirlapnál" levő rész­vényeit megveszik. Hosszú tárgyalások után megszerezték a részvényeket, 18 ezer darabot •10 ezer pengőért. Ahogv ezeket a részvényeket megkapták, szétosztották egymás között, az ille­tők azokat át is vették. Szekeres tudott min­dentől, ő is diszponált az adósságok kifizetése ügyében, benne volt az igazgatóságban. Magá­t.ak 640 pengős fizetést kötött ki. Valószínűleg azt fájlalja a felperes, hogy a részvények elér­téktelenedtek. A szóbanforgó mérlegeket ő is aláirta az utolsó kivételével. Szekeres Lajos a következő előkészítő irat­tal válaszolt: — Nem kaplam meg a részvényeket, sőt azt se engedték meg, hogy azokat látatlanban érté­kesítsem. Becsatolok egy hatósági személv le­velét, amelynek tanúsága szerint az akkori kormány egvik exponense a részvények eladá­sához riem járult hozzá. Bövidesen rájöttem, hogv a részvénytársaságnál szabálytalanságok történtek. Előadom, hogy Csikós Nagv József nem fizette be a részvények ellenértékét, ügyé­szi fizetést kapott, a peres ügyekkel nem szá­molt el és egy izhen 5000 pengő végkielégítést kapott cs ezenfelül egy 1000 pengős váltót. Ta­gadták, hogy fizetési zavarokkal küzdenek, hogy rengeteg a köztartozás. Ezenfelül az igaz­gatóság egves tagjai tiszteletdijakat vettek fel, amit Sajgó is beismert a revizorok előtt. Az igaz­gatóság tagjai — folytatta —, teljes anyagi fe­lelősségééi tartoznak, mert engem egyenesen megakadályoztak abban, hogy ennek áz álla­potnak véget vessek, hogv részvényeimmel együtt kiválhassak. Szekeres Lajos ingi képviselőit ezután becsa­tolta a volt kormány már emiitett exponensé­nek Szekeres Lajoshoz intézett levelét, amely­ben értesiti Szekerest, hogy nem járul hozza a részvények eladásához. Dr. László Adolf biró megjegyezte: — Mi az, hogv nem járulok ho^zá? Miói.1 \nn ez? A részvények á Ír uh ázásához nem kell engedély! A bíróság végül ugv határozott, hogv a tár­gyalást december 12-ig elnapolja, az uja'.h tárgyalásra pedig megidézi a peres feleket. A volt Igazgatósági tag tizenkét ezer pengős pere Igazgatósági tagtársai ellen a kormánypárt szegedi lapja körül (A Délmagyarország munkatársától.) Szeke­res Lajos, a „Szegedi Napló" című lap nyom­dájának volt gépmestere, a Hírlapkiadó és Xyomdavállalat rt. volt igazgatósági tagja nemrégiben keresetet nyú jtott be a szegedi tör­vénvszekhez volt igazgatósági tagtársai: dr. Pálfy József helyettes polgármester. Sajgó Jó­zsef vállalati igazgató, dr. Csikós Nagv .!<>/• ügyvéd és dr. Menyhárth Gáspár egyetemi la­i.ár ellen. Keresetében arra kérte a birúságol, linsy mivel az alperesek hibájából a vállalat­nál elvesztette 12 ezer pengőnyi vagyonát, il­letve részvényei elértéktelenedtek, kötelezze egyetemlegesen az alpereseket 12 ezer pengó megfizetésére. A kereset "lmondja. hogy miképpen lett a S'pmesterbol főrészvényes, igazgatósági tag t-s végül — szegény jogos felperes. — 1927 májusában — mondja Szekeres a V «esetében — lefizettem a Hírlapkiadó és Nvoni­Javállalat rt. részére 12 ezer pengőt. Ennek az előzménye az volt. hogv a „Tisza Emlékbizott­ságtól" állítólag 20 ezer darab részvényt vet­tünk át. fin azonban ezekből a részvénvek!)'" egyetlen darabot sem láttam. Az általam befi­Mett pénz a Hírlapkiadó és Nvomdavállalat rt- számlájára ment át és az Emlékbizottság­gal kötött megállapodás folytm az általam íc­'zetelt 12 ezer pengő a Hírlapkiadó tulajdona Mihelyst én az összeget a bankba befizet­két-három nap múlva azt onnan kivettél ' s hogy mire fordították, azt nein tudom, n ^'les könyvelést nem vezeltek. hamis n-.<: í; legeket állítottak össze és a könyvekbe fiktív téleleket irtak be. — Én a „Hírlapkiadó" gépmestere voltam — mond ja tovább Szekeres keresete. A 12 ezer •ingó részben összekuporgatotl, részben örö­költ pénzem voll és az alant megnevezett alpe­resek azt mondták nekem, hogv itt a kedvező alkalom arra, hogy főrészvényes és igazgató­sági tag lehessek, a vállalat mögött magának ;< kormánynak a faktorai állanak, akik azon­ban nem nevezhetik meg magukat. Nvugodt­i :.k éreztem magam, mert áz igazgatóság tag­jainak személyében garanciát láttam. Én is igazgatósági lag lctlein. nekem azonban sza­vain nem voll. az igazgatósági ülésekre sem hívlak meg, közgyűlés sem volt és ha volt is vniamilvrn iilés, az ügynevezett „szájkosaras" ülés volt. Nekem kcsőlib a gepmesteri fizetése­met sem folyósították, azért külön pert kellett folyamaiba lennem. — Az OTl.-nek 15 ezer pengővel tartoztak, jóllehet, a alkalmazottaktól lcvo.iták az ősz­szegeket — lolvlnlja a kereset. A tartozást legutóbbi képviselőválasztás után fizelték meg. Azt mondották nekem, hogy a részvények a politikai irány bi/lositékául "szolgálnak. És ha a részvényekéi H akartam adni, akkor az eladáshoz nem járultak hozzá. Azt mondták, hogy a „Szegedi Napló" a Hírlapkiadó tulaj­dona, most megtudtam, hogv a lap Sajgó Jó­zselé. Éveken keresztül hamis mérlegeket liloltak össze és ahhan a részvénvtársas;'"" ' mini aktív vállalatot liiuMlek föl, holott há­Széchenyi Mozi Szombaton és vasárnap, november hrt 1!>. és 20-án JANKIEPURA, A többi főszerepben: Magda Schneider, Fritz Schultz és Ottó Wallburg. KI6a<lások vasárnapon 3, .">, 7, 9, hétköznapon fi. 7, 9 cSraW.

Next

/
Oldalképek
Tartalom