Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-19 / 264. szám

Kitűnő a tata! tojásbrikett! Minden mennyiségben házhoz »zállllla « Vértes Szénkereskedelml Részvénytársaság Boldogasszony sugárul 17. Teleion 19-58. Xl. 10 A SZELLEMI INSÉGMUNKÁSOK (A Dilmarjyarország munkatársától.) A hatósági munkaközvetítő hivatal közli a következőket: »Hét jön teljes erővel meq Indul az inséqmimka. A hatósági munkaközvetítő hivatal pénteken fejezte he a szellemi inségmtmkások beosztását a belvárosi plébánia kijelölése alapján. A fittkai munkások beosztása még ma is teljes erővel tart. A mai nappal közel kétszáz ujabb munkást oszt be a hivatal a jelentkezők közül. A beosztás ma reggel fél 9 órakor kezdődik és fél 12-ig tart. Szükség esetén délután 3 ómkor folytatják a beosztást.« A szellemi munkan*lk»ili?k foglalkoztatása uj Feladat cié állította a város hatóságit. Az idén történik először, hogy a fizikai munkanélkülieken kivül a szellemi munkanélküliek problémájával ls foglalkoznak. Mint emlékezetes, a polgármester felhatalmazása alapján dr. Balogh István belvárosi lelkész állította össze a szellemi munkanélküliek névso-át Erre a névsorra eredetileg nem kevesebb, mint ni/oles-áz név került, de a felülvizsgálat alkalmából a jelentkezők felét kirostálták, mert msrrrl'—•«'•ották, hogy nem tartoznak a teljesen nincstelenek kategóriájába. így körülbelül négyszáz szellemi munkanélküli maradt, akiről gondoskodnia kellett volna a város hatóságának. Kiderüli azonban, ho<jy a szellemi munkanélküliek foglalkoztatására a városnak az öt tél? in~é~hónap nlatt havonta mindössze kilencezer pengője van. A szellemi inségmunkások abban állapodtak meg, hogy megelégszenek liavi 30 /> ;:nős jövedelemmel, csakhogy minél többen iussanak ehez a segítséghez. Háromszázat kiválasztottak a szellemi munkanélküiek közül, a legjoHnn rászorultakat és azoknak névsorát átadták a népjóléti ÍÍTVOSZtálynak amely külön lenyomoztatta a jelentkezőket. A nyomozás — az érdrks"ck megállapítása szerint — felesleges volt, mivel ezt a munkál a csoportve-otök magi'k végezték el és a legszigorúbban ügyeltek arra. hogy a névsorba senki olyan ne kerüljön be, akit nem a végszükség kényszerit a 30 pengős inségállás elfogadására. A névsorban kilenc orvos, husz tanár és tanárnő és hetven joqvégzett fiatalember is szerepel. Sérelmezik a szellemi munkanélküliek, hogy a népjóléti njomozók tapintatlanul végezték el a munkájukat. Csak olyan momentumok és adatok után érdeklődtek, amelyek a munkáért jelentkezők rászorultságé» kétségessé tehették, vagy cáfolhatták, de azok az adatok nem érdekelték őket, amelyek rászorultságukra lettek volna bizonyítékok. A polgármester annakidején közölte a szellemi munkanélküliek összeiróivar üogy frocfaf szolgálatra osztja ma*)d he a rászorultakat. A nyomozók egyik legfontosabb kérdése mégis az volt mindegyikhez, hogy kimennének-e a dómaszéki erdőbe munkafelügyelőnek havi harminc pengőért? A nyomozók jelentése alapján átrostálták Ismét a névsort cs most a névsorban szereplők közül I10-en kaptak behívót a 30 penqös munkára. A behívott szellemi munkanélküliek behívása is nehézségekbe -ütközött. Több városi hivatal erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a szellemi munkanélküliek közül kapjanak kisegítő munkaerőket. Kiderült, hogy a szellemi munkanélküliek közé sorozták be azt a negyvennégy ingyenes tisztviselő is, aki hónapok, sőt évek óta dolgozik a különböző városi hivatalokban fizetés nélkül. A havi kilencezer pengőből háromszáz szellemi inségmunkás kereshetne harminc-harminc pengőt, mégis csak llO-st hivtak be munkára és esek között is legalább tiz van olyan, akinek neve nem szerepel a listán, akik közül néhányat éppen azért töröltek a listáról, mert megállapították, hogy nincsenek rászorulva a végső segélyre. rom éve elvesztette már alaptőkéjét, illetve alaptőkéjének több, mint 90 százalékát. — Legutóbb, 1930 november 5-én ki jelentettem az igazgatósági ülésen, hogy büntető feljelentést teszek, mert akkor értesültem arról, hogy a hat héten keresztül működő revizorok szabálytalanságoknak jöttek a nyomára. Az igazgatóság elnöke kijelentette, hogv rendbehozzák az anyagi ügyeket, de sajnos, ez nem történt meg. Tudomásomra jutott, hogy a részvénytársaságnál „rablógazdálkodás" fivvik, illetve folyt. Sajgó József és társai többek között könnyelmű ingatlanvásárlásba menteV bele tiltakozásom ellenére. A szegedi törvényszéken dr. László Adolf táblabíró tárgyalja az ügyet. Pénteken ujabb tárgyalás volt, amelyen dr. Csikós Nagy József terjesztette elő az alperesek előkészítő iratát. Dr. Csikós Nagy József elmondotta, hogv annakidején megállapodás jött létre Sajgó. Szekeres és közte arra vonatkozólag, hogy a vállalatnak a „Budapesti Hirlapnál" levő részvényeit megveszik. Hosszú tárgyalások után megszerezték a részvényeket, 18 ezer darabot •10 ezer pengőért. Ahogv ezeket a részvényeket megkapták, szétosztották egymás között, az illetők azokat át is vették. Szekeres tudott mindentől, ő is diszponált az adósságok kifizetése ügyében, benne volt az igazgatóságban. Magát.ak 640 pengős fizetést kötött ki. Valószínűleg azt fájlalja a felperes, hogy a részvények elértéktelenedtek. A szóbanforgó mérlegeket ő is aláirta az utolsó kivételével. Szekeres Lajos a következő előkészítő irattal válaszolt: — Nem kaplam meg a részvényeket, sőt azt se engedték meg, hogy azokat látatlanban értékesítsem. Becsatolok egy hatósági személv levelét, amelynek tanúsága szerint az akkori kormány egvik exponense a részvények eladásához riem járult hozzá. Bövidesen rájöttem, hogv a részvénytársaságnál szabálytalanságok történtek. Előadom, hogy Csikós Nagv József nem fizette be a részvények ellenértékét, ügyészi fizetést kapott, a peres ügyekkel nem számolt el és egy izhen 5000 pengő végkielégítést kapott cs ezenfelül egy 1000 pengős váltót. Tagadták, hogy fizetési zavarokkal küzdenek, hogy rengeteg a köztartozás. Ezenfelül az igazgatóság egves tagjai tiszteletdijakat vettek fel, amit Sajgó is beismert a revizorok előtt. Az igazgatóság tagjai — folytatta —, teljes anyagi felelősségééi tartoznak, mert engem egyenesen megakadályoztak abban, hogy ennek áz állapotnak véget vessek, hogv részvényeimmel együtt kiválhassak. Szekeres Lajos ingi képviselőit ezután becsatolta a volt kormány már emiitett exponensének Szekeres Lajoshoz intézett levelét, amelyben értesiti Szekerest, hogy nem járul hozza a részvények eladásához. Dr. László Adolf biró megjegyezte: — Mi az, hogv nem járulok ho^zá? Miói.1 \nn ez? A részvények á Ír uh ázásához nem kell engedély! A bíróság végül ugv határozott, hogv a tárgyalást december 12-ig elnapolja, az uja'.h tárgyalásra pedig megidézi a peres feleket. A volt Igazgatósági tag tizenkét ezer pengős pere Igazgatósági tagtársai ellen a kormánypárt szegedi lapja körül (A Délmagyarország munkatársától.) Szekeres Lajos, a „Szegedi Napló" című lap nyomdájának volt gépmestere, a Hírlapkiadó és Xyomdavállalat rt. volt igazgatósági tagja nemrégiben keresetet nyú jtott be a szegedi törvénvszekhez volt igazgatósági tagtársai: dr. Pálfy József helyettes polgármester. Sajgó József vállalati igazgató, dr. Csikós Nagv .!<>/• ügyvéd és dr. Menyhárth Gáspár egyetemi lai.ár ellen. Keresetében arra kérte a birúságol, linsy mivel az alperesek hibájából a vállalatnál elvesztette 12 ezer pengőnyi vagyonát, illetve részvényei elértéktelenedtek, kötelezze egyetemlegesen az alpereseket 12 ezer pengó megfizetésére. A kereset "lmondja. hogy miképpen lett a S'pmesterbol főrészvényes, igazgatósági tag t-s végül — szegény jogos felperes. — 1927 májusában — mondja Szekeres a V «esetében — lefizettem a Hírlapkiadó és NvoniJavállalat rt. részére 12 ezer pengőt. Ennek az előzménye az volt. hogv a „Tisza Emlékbizottságtól" állítólag 20 ezer darab részvényt vettünk át. fin azonban ezekből a részvénvek!)'" egyetlen darabot sem láttam. Az általam befiMett pénz a Hírlapkiadó és Nvomdavállalat rt- számlájára ment át és az Emlékbizottsággal kötött megállapodás folytm az általam íc'zetelt 12 ezer pengő a Hírlapkiadó tulajdona Mihelyst én az összeget a bankba befizetkét-három nap múlva azt onnan kivettél ' s hogy mire fordították, azt nein tudom, n ^'les könyvelést nem vezeltek. hamis n-.<: í; legeket állítottak össze és a könyvekbe fiktív téleleket irtak be. — Én a „Hírlapkiadó" gépmestere voltam — mond ja tovább Szekeres keresete. A 12 ezer •ingó részben összekuporgatotl, részben örökölt pénzem voll és az alant megnevezett alperesek azt mondták nekem, hogv itt a kedvező alkalom arra, hogy főrészvényes és igazgatósági tag lehessek, a vállalat mögött magának ;< kormánynak a faktorai állanak, akik azonban nem nevezhetik meg magukat. Nvugodti :.k éreztem magam, mert áz igazgatóság tagjainak személyében garanciát láttam. Én is igazgatósági lag lctlein. nekem azonban szavain nem voll. az igazgatósági ülésekre sem hívlak meg, közgyűlés sem volt és ha volt is vniamilvrn iilés, az ügynevezett „szájkosaras" ülés volt. Nekem kcsőlib a gepmesteri fizetésemet sem folyósították, azért külön pert kellett folyamaiba lennem. — Az OTl.-nek 15 ezer pengővel tartoztak, jóllehet, a alkalmazottaktól lcvo.iták az őszszegeket — lolvlnlja a kereset. A tartozást legutóbbi képviselőválasztás után fizelték meg. Azt mondották nekem, hogy a részvények a politikai irány bi/lositékául "szolgálnak. És ha a részvényekéi H akartam adni, akkor az eladáshoz nem járultak hozzá. Azt mondták, hogy a „Szegedi Napló" a Hírlapkiadó tulajdona, most megtudtam, hogv a lap Sajgó Józselé. Éveken keresztül hamis mérlegeket liloltak össze és ahhan a részvénvtársas;'"" ' mini aktív vállalatot liiuMlek föl, holott háSzéchenyi Mozi Szombaton és vasárnap, november hrt 1!>. és 20-án JANKIEPURA, A többi főszerepben: Magda Schneider, Fritz Schultz és Ottó Wallburg. KI6a<lások vasárnapon 3, .">, 7, 9, hétköznapon fi. 7, 9 cSraW.