Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-17 / 262. szám

XI. 17 Inferpellációk a hadlkSicsönkötvénvekről, a nyomorenyhitésröl és a trafikengedélyekről Leszélllff&k a hadlkölcsGnsegélyezésf — Kéíbly Anna Interpellációja az erkölcs­razziák ügyében Budapest, november 16. A képviselőház szer­dai ülését mentelmi ügyekkel kezdték meg. Kelemen Kornél ismertette a mentelmi bizott­ság javaslatait. A „Népszava" cikkei miatt kér­ték ki Weltner Jakabot. Hat ügyben nem ja­vasolták a kiadatást. Az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt Welt­ner mentelmi jogát Kéthlv Anna és Váry Al­beTt felszólalása után felfüggesztették. Weltner Jakabot egy ujabb sajtóügyben Bu­chinger Manó és Váry Albert felszólalása után kiadták, a kővetkező ügyben a mentelmi bi­zottság zaklatást látott fennforogni és nem ja­vasolta a mentelmi jog felfüggesztését Szünet után megint Weltner Jakab mentel­mi ügyét tárgyalták. Gál Jenő szólalt fel a kiadatás ellen. Rámu­tatott arra. hogy a politikai sajtóperek Szőne írndszerint a vihar előjelének tekinthelő. Czettler elnök napirendi javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tart­sa. A napirendi vitában Kahók Lajos javasolta, hogy a Ház a 40 órás munkahét tervét tűzze napirendre. Lukács Béla kijelenti, hogy tudomása sze­rint a közel jövőben nagy közmunkákat ad­nak ki. Élesen kifogásolja a pénzügyi hatósá­gok eljárását, amelyek a pénzügyminiszter adóvégrehajtási rendeletének Intervenciójával ellentétben árvereznek olyan vidékeken ls, amelyeknek a lakosságát természeti csapások sújtották. A mentelmi ügyek letárgyalása után meg­kezdték az Interpellációk tárgyalását Szeder Ferenc volt az első interpelláló, aki gvors intézkedéseket sürgetett a nyomorenyhi­lésre vonatkozóan. Vitába száll a helügymlp'sztemek azzal a ki­jelentésével, hogy a falusi lakosság körében nincs nagyobbarányu inségakcióra szükség. A kormánynak ezt az álláspontját revízió alá kell venni. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában azt mondotta, hogy a aiezőgazde­sági lakosság helyzetét a kormány a legszor­gosabb vizsgálat tárgyává tette. Megállapítha­tó, hogy nagyjában és egészben véve az idén valamivel kedvezőbb a helyzet, mint tavaly volt. A kormány figyelemmel kiséri a helyze­tet, gondot fordít arra, hogy azok a mezőgaz­dasági munkások. aUik saját hibájukon kívül a nyáron nem kaptak munkát, ne jussanak té­'ire ínséges helyzetbe. Az inségmunkákk<-l as elszegényedést elintézni nem lehet. Épül a r.agy transzkontinentális ut, de lehetőleg más munkaalkalmakat is kell teremteni. Nagviá­i»an ezek történtek eddig, de ez nem jelenti azt, hogy egyes községek erejüket megfeszítve ne álljanak az in^ét; enyhítésének szolgálatá­ba, ott, ahol arra szükség van. Esztergályos János Interpellált ezután a hadikölcsönkbtvények ügyében. A hadikölcsönproblémát kívánja nyugalmi lielvzetóból kimozdítani, mi.it ahogy sikerült a mkkantügyet. A háború alatt nyolc esetben apellált a kormány a nemzet áldozatkészségé­re. A legszebb ígéretek hangzottak el a hadi­'tölcsönök visszafizetésére vonatkozólag, de a nai napig sem történi semmi. Hároir százezer szerencsétlen van, aki a népjóléti miniszté­riumhoz, ma jd nődig a belügyminisztériumhoz liadikölcsönscgélycrt folvamodík. A hadiköl­< sőnkérdés vcglegcs rendezésére vonatkozólag mindig az a válasz hangzik el, hogy amíg a trianoni kötelezettségeket velünk szemben nem trljesitik. addig ezt a kérdést sem rendezhet­jük véglegesen. Kérdi, miért nem volt hasonló Ma utoljára Congorilla 5, 7, 9 Belvárosi a válasz akkor, amikor a lillafüredi építkezés­ről, a népjóléti cilinderek és zsakettek vásárlá­sáról volt szó. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Azokért az obligókért, amelyeket a háború előtt vállalt az ország, a mai megcsonkított országot felelőssé tenni nem lehet, vannak a hadiköl­csőnkötvénytulajdonosok között józanul gon­dolkodók is, akik belátják, hogy a mai hely­zetben a kormány még 50, sőt még ennél ki­S"bb százalékú valorizációt sem hajthat végre. Meg kell állapítani, hogy a mostani költségve­tési viszonyok következtében a kormánynak nincs módjában még a támogatásnak azt a mértékét sem nyújtani, amelyet az előző évben nyújtott 5 millió pengő volt beállítva a Kadikölcsönse­gélyezésre, de ezt az összeget a kormány kény­telen volt 3.4 millióra leszállítani. Természete­sen a 25 százalékos csökkentés más módon nem vihető keresztül, mint a jogos igények 25 szá­zalékos lecsökkentésével. A kormány igyek­szik mindent megtenni, hogy a segélyek olya­noknak jussanak, akiknek más jövedelmük nincs és igy segélyezésre rászorulnak. Ezért alaposan meg fogják vizsgálni a kérelmezők anyagi helyzetét Ami a jövőt illeti, a kormány azon lesz. hogy ujabb leszállítás ne legyen, de m'helyt lehetőség nyílik, a segélyösszeget fel­emel je. Kéthly Anna az erkölcsrazziák tárgyában Interpellálja a belügyminisztert. Szóváteszl, hogy gyakran elővezetnek munkás­és polgárlányokat "is. Nem engedik meg, hogy az illetők az uccán Igazolják magukat, a rend­őrségen pedig sokszor éjfélig is eltart az iga­zoltatás. Ha az illetőknél nincsen személyazo­nossági igazolvány, akkor a legkellemetlenebb következményeknek vannak kitéve. Szeptem­ber 26-án délután egviitt ment haza egv 16 éves fiu és egy 12 éves leány. A Kenvérmező­urea sarkán iátták. hogv egy civilrühás férfi ráncigál egy nőt. Tovább akartak men.ii, dc a férfi hozzájuk lépett és nyakonragadta a leányt A fiu azt hitte, hogy a férfi részeg, ez­1 ért segítségére sietett a leánynak. A férfi ekkor • ellökte a kislánvt megragadta és hátracsa I varta a fiu kezét. A fiu védekezett, mert nem I tudta, hogy az illető hatósági közeg. A civilrü­hás rendőr a fiút, egy másik pedig szemér­metlen kifejezések kíséretében a lányt ragadta meg és a Ti^za Kálmán-téri őrszobára kísérte őket. Az őrszobán azután borzalmasan meg­pofozták a fiút. w A kapitányság mindezek után és ráadá­sul hatósági közeg elleni erőszak elmén vádnt emelt a fiu ellen. Azt a két tanút, aki a gyere­kek érdekében jelentkezett, megpofozták és 20 —20 pengőre büntették. Ez az eset valósággal kiált az ügyész ntán. Keresztes-Fischer belügyminiszter Intéz­kedett, hogy meginduljon a fegyelmi eljárás ls, a bűnvádi el járás ls. Ainig véget nem ér, nem tehet nyilatkozatot, de meg van győződve ar­ról. hogy az eredmény általános megelégedést kelt. Propper Sándor a pestkörnyéki munkásság nyomorával kapcsolatban az ínségakció lebo­rvolitását bírálta interpellációjában. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Pestkörnyékén körülbelül félmillió pengőt skar ik fordítani erre a célra. A konnány rendeletet adott kl bizonyos adók pótlékolásá­ra. Ezeknek az adóknak a beszedése bizonyo­san meg fog történni és Így nagyobb összegek fognak az akció rendelkezésére állant Szakács Andor interpellációjában arra kér­te a földmüvelésügyi minisztert, hogy egy Békéscsaba mellett fekvő nagybirtokot állami elővásárlás utján juttassa békéscsabai kisemberek kezébe. Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter: Az említett esetben megkísérli, hogy a kormány intencióinak megfelelően járjanak el. Vitéz Bajcsl-Zsilinszky Endre interpelláció­dban hasonló kérelmet terjesztett elö egy Csurgói csemegcva) „kiváló minőség" m minden jobb csamagaOslatban kaphat*. zcmplénmegycl 1700 holdas birtokkal kapcso­latban. Zsilinszky Endre következő interpel­lációjában kifogásolta, hogy a miskolci villa­mossági rt. igazságtalan indokok alapján drá­gán adja az áramot a községeknek. Korodi-Katona János a trafikengedélyek revízióját sürgette. A köztisztviselői nyugdíjasoktól, a külföldön élő tábornokok özvegyeitől ét rész­vénytársaságoktól vegye el a kormány az en­gedélyt és adja az arra rászoruló rokkantak­rak és állástalan diplomásoknak. Imrédy Béla pénzügyminiszter >ála«zában kijelentette, hogy a trafikengedélyek revízió­ja a kormány egyik legközelebbi feladata. A revízió a rokkant törvény keretében kerül a törvényhozás elé. Gál Jenő egyes gyárak visszaéléseit telte szóvá. Megemlítette, hogy a texülgvárak aján­dékokkal és az árak lenyomásával ti^zik tőnkre a kiskereskedőket Mojzes János a vízitársulatok részére adott beruházási kölcsönök kamatszolgáltatásaínak csökkentését kérte. Imrédv Béla pénzügyminiszter: X kamat­mérséklés esetén további hiány állna elő. Igye­kezni fog a kamatterheket könnyíteni, de mi­után ez különböző eszközöktől, igy a külföldi hitelezőkkel va'ó tárgyalások eredményétől is függ, az időpontot nem tudja megmondani. Mojzes János a lecsapolt területek katasz­teri tiszta jövedelmének megállapítása érdeké­ben mondott interpellációt a földművelésügyi és pénzügyminiszterhez. Imrédv Béla pénzügyminiszter: Az érdekel­teknek joguk van ahhoz, hogy vagy a földadó változatlan hagyását kérjék 15 évire, vagy pe­dig földadó visszatérítést kérjenek. Az ölés egynegyed 3 órakor ért véget. AZ ELSŐ HÓ (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belg­rádból jelentik: Horvátországban leesett at elsó hó. Az utóbbi napokban a Karsztokban és a tengerparton bóra dühöngött, majd szer­dára virradóra megkezdődött a havazz* ^ begyeket mindenütt hó borltja. Megjelent az Ipartestületek kiizpontláról szóló rendelet Budapest, november 16. Fabinvi Tihamér ke­reskedelmi miniszter kiadta as ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932:VITT. tc. végrehajtására vonatkozó rendeletét é- a törvény életbeléptetésének napját november 20-ban állapította meg A miniszter a rendele»et sekszorosittatta és az ipari hatóságoknak és ipar­hatósági bizottságoknak ls megküldi. Harisnyák, nadrágok, kombinék, hálóingek mArM8 áru Káldor » « 3 3 filharmonikus hangversenyre pengöírt bérelhet a Délmagyarországnál Bérleti nyilatkozat éa mQsortervezet. Szeged zenei életének reorganizálása érdekében mindenki béreltén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom