Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-06 / 228. szám

DfLM AGYARORSZAG SZEOEU. SMirHetzIO*««: Somogyi OCCA ¿2.Lem. Telelen: 25-33.^KlndAhlTnlal. KtllMMnktlnyrlAr é* legylroda t Aradi IICCA A. Telefon > 13-00. -> Nyomda > LTLW LlpAt nccn Itt. Telefon t Zfl-34. TATlrnlI ét levélcím * DélWBgynfowiAfl Steged Csütörtök 1932 okt. 6 Ara 16 fillér VIH. évfolyam, 22.8. S2. Október hatodika HÜ maradt meg bennünk az »aradi gyász«­nak komorságából, fiatalságunk feketeszegé­lyes nemaeti ünnepéheinek fogadkozásos em­lékekből, sötét hangűlatálxil? Egy-két zászlót lenget npég a »él s egy két szótörmelék eljut még hozzánk a tavaly és tavalyelőtt változat­lan szöveggel elmondott beszé<lekből, (le hol marad az ünneplő lélek s hová fakult a nem­zeti gyász? Á mindennapi élet halad tovább kátyús nton, rozoga szekéren s akiket összeráz, már alig győzik a halottakra való emlékezést. Ez a nap valamikor s talán egy fél évszázadon keresztül más is volt, mint emlékünnep. A nemzeti dac, a nemzeti rátarti-ság ünnepelt ezen a napon, a csakazérlisbánat ült ilyenkor tort a véres asztal mellett s köszöntötte az ősi kupával a hősök szelleméi. Sokkal igazabb volt a bánat, sokkal őszintébb volt az elérzé­kenyülés s igazabb és őszintébb volt ma^a az ünnep is minden más nemzeti ünnepnél, mert ezt az ünnepet — nem volt szabad ünnepelni. A hivatalos Magyarország hűvösen és okosan »távol tartotta* magát ettől az ünncntöl a loyar Iitást nem lehetett soha elvinni »az aradi gol-: gotára* Ebben az ünnepben élte ki magát az, ami soha máskor megnyilatkozásig nem juthatott el ar antihabxtwr^iárt rrí'is Mintha az összeesküvés romantikája tartotta volna azokat össze, akik októl>er hatodikát .negünne-' pelték, nem beszélt soha senki ennek az ön. nepnek a martirok emlékezésén túlmenő je­lentőségéről. Nem beszélt róla senki, deénez'e és tudta mindenki s ez a közérzület s ez a' köztudomás volt okozója annak, hogy október hatodika sokkal inkább a rebellis kurucok ünnepe volt, mint a gu vernementális alkal­mazkodásé Kettéhasadt lélek volt egyébként is mindig a politizáló magyar lelke. Az egvlk lélek a testőrök lelkétőf lelkeaett. a másik a felke­lőktől. Az egyik lélek Koppány örökrésze volt, a másikat a hittérítő idegen papok hagyták ránk. A maeyarsác lelkében nem vegyült ősz. sae, csak összekeveredett az, amit Ázsiából hozott s amit Furónában talált. Az ázsiai lélek megmaradt ösztönösnek^ álomláiónak, da­cosnak, de aki »elvérzik egy gondola'on*. Az európai lélek cslszoltságot adott, alkalmazko­dóképességet, konzervativizmust, civilizációt s a megl>ékélés képességét azokkal, akik felet­tünk vannak. A ma élete derekán álló nem­zedék gyermekkora óta egyfelől a loyalitás, másfelől a függetlenségi harcok vu tak meg­nyilatkozásai ennek az egymással szemben álló két lélekdarabnak. Az egyik lélek orgo­názó szavakkal flnne-vl!f «'ctóV- 'vV-'ükát s fel-felhorkanó daccal »zarándokolt* el az »aradi Golgotádra. A másik lélek felcsbcjefen s talán bántóan tüntető loval izmussal tör­vénybe iktatta április tizenegyedikét. A lélek két partjn kőzött f-'."iö»t. hányódott, mint riadt konip. a magvar Sors Fgvsrer a nyugati part vonzotta magához, máskor a keleti partra sodorta a vihar. Csak az utolsó tiz évben •ört meg a magyar lélek utjának kél iránya. A nyugati lélek e?vs7erre kelet felé fordult s Kelet magyar lelke ugyanakkor kc<('ett Mvngat felé vonzódni. Az a magyarság, nme­•vik Európától a sima modort, az alkalmazko­dást és a loyalitás! fa.nilta. CÍYSJOTC kardjára c&apolt, elkezdte keleti rokonait keresni igri­ceket idézett, a faj jussát kereste a kiadta a »mi kőzünk Európához?« divattal támadt, divattal rnult jelszavát Mennyivel gerincesebb, mennyi'el önérze­tesebb, mennyivel függetlenebb volt a ma­gyar politika a háború előtt, mint amilyenné a háború ntán satnyuTt. A magyar nemzet, ha csonkán és töredékesen is, a l;i?gyezés óta megünnepelte október hatodikát, de a mai nemzedék megünnepelné e azokat, akik a há­ború utáni politikai uralomnak ol :.n ellenfe­lei lennénel^ mint amilyenek az aradi vérta­nuk voltak a hahsburgi rendszernek és habe­burgi S7ellemnek? Tennem a mai nemzedék va­lamit, ami a háború utáni po.'ilikai aralom­nak annyira kedve ellenerő volna, mint ok­tóber hatodikának megünneplése volt a habS' burgoknak kijáró li/yalitásnak? Az udvari po­litika e'itélhette ezt az ünneplet s elitélhette azok alt, akik ebben az ünnepségben resztvet­tek, mégis megültük ezt az ünnepet, de ma ki merne elmenni olyan ünnepre, amelyik a hivatalosaknak ennyi ellenérzésével találkoz­nék? Magyarországon most megjelenhet'ek tőr­ELOF|ZCT£9i Havonta helyben 3.20 VldAken é* Budape«(en >«0, UUimidrtr» A*40 pengd * Btfytja ••ám Ara hélkl)«­nap IA, vntAr- et llnnepnap 14 tlll. Hlr deféaelc felvétele tarifa taarinl. Meole­lenlk h«ltd «elvételével naponta reqge| ténelmi munkák, amelyeket a Habsburgok uralma idején nem lehetett volna publikálni, annyira alárendelik a Habsburg-család érde­keinek a magyar nemzet jogalt s annyira át­formálják a nemzeti történelem eseményeit az általuk szolgált tői-ekvés igazolására Az a loyalitás, amivel adóztak a megkoronázott élő királynak, szervi'itmussá aTáza'os';odot!. mi­óta nincs koronás királyunk s mig az a lélek, amelyik a kelet hagyományainak szent edénye volt, most nyugat felé fordítja arcát, a nyugat­tól visszariadt másik magyar lélek kelet fata­lizmusában keres vigasztalást és narkó iku­mot Az emlékezet még él, de lassan-lassan kihűl már a vágy, mely ünnepelni faertíne Az ok­tóberi gyásznap megünneplésének tőrléneté­ben benne van a magyar lélek' utJa is. Gyász­évben élünk s még sincs elég időnk meggyá­szolni azt, amit elvesztettünk. S az aradi tizenhármak nem is neheztelnének ránk. ha már csak a nemzeti kalendárium halottak nanián gyújtanánk fel az emlékezés mécsesét. " (d. f.) A GömböS'kormány ; i ptogrömfa I miniszterelnök beszéde az egységes pérfben Bethleni méltatta és hiteientette, hoüg el tog tárni azokkal szemben, ahlk a kormónn lehlnieiqei sárba akarláh rántani - relehezetl béhc, belpolitikai harmónia — „A külpolitika leren a Kormány változtatásokat nem akar44 — A békerevlzto Nem lesz inlládO és általános moratórium — utóbb átmeneti intézkedést tervez a kormdnu o üazdaodOssáüok uggében (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Gömbös-kormány ma délelőtt tartotta első mi­nisztertanácsát. 8 óra után öt perccel kezdődött a minisztertanács, amely öt óra hosszat tárgyait és egy óra után ért véget. A minisztertanács jegyzőkönyvi köszönetet mondott a Károlyi­kormány miniszterelnökének és tagjainak ön­feláldozó és eredményes tevékenységükért. Ez­után a „nemzeti munkatervet" tárgyalták, amelynek alapján fogja elmondani beszédét a miniszterelnök a kénviselöh.ízban. Az egységes párt szerdán este értekezletet tartott, amelyen Göm­bös Gyula miniszterelnök ismertette a párt tagjaival a kormány programlát. Az értekezleten a párt tagjai nagyszámban jelentek meg. Pesthy Pál üdvözlése után Göm­bös Gyula nagy beszédben ismertette program­ját, bejelentve, hogy az egységes pártra kiván támaszkod­ni, de nem kiván úgynevezett pártdik­taturát a közéletben. * — Minden magyar embernek, minden ma­gyar pártnak a miniszterelnöke akarok lenni — mondotta Gömbös — és a lelkek koncentrá­cióját akarom megteremteni, azt a politikai atmoszférát, ami nélkül a nemzet történelmet élni nem tud. Felliiv minden magyar pártot, hogy a meginduló munkában vegyen részt. — Békét hirdetek a felekezetek felé — mon­dotta —, mert azt tartom, hogv minél inkább vallási életet él valaki a maga templomában annál inkább használ n nemzetnek, különbsé­gei tehát vallásfelekezetek között nem teszek. — A program két részből áll. Az egyik az úgynevezett nemzeti irányelvekéi tartalmazó program, a másik az azonnali munkaprogram. A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogv a világ politikai káoszban él, a polgári és társadalmi renddel szembekerült a bolseviz­mus frontja. A megindult harcot a nolgári tár­sadalomnak kell megnyerni. — Arrn fogok törekedni — mondotta Göm­bös —, hogv szociális és gazdasági intézkedé­sek révén olyan atmoszférát teremtsek, hogy a lélekben még mindig nemzeti érzelmű ma­gyar munkás visszajöhessen hozzánk és ve­lünk együtt egy harmonikus egészet alkosson. — Az" a nézetem — folytatta —, hogy társadalmi osztályok között nem hétnek válaszfalak le. és azokat a válaszfalakat, amelyeket tudat alitt, vagy tudatosan építettek, le fogom rombolni. Gömbös ezután a békeszerződésekkel foglal­kozott és azt hangoztatta, hogy a békeszerző­dések egyoldalúak és igazságtalanok, ezért a kormány a békeszerződések revíziójára tö­rekszik. Magvaror«zág helyzete csonknsága mellett is előnyös. Bethlen István beillesztet'> az európai népek nagv konszernjébe Magyar­országot. tovább akar haladni azon a mesgyén, amit Bethlen kezdett meg. Magvarországnak annál nagyobb lesz a súlya kifelé, minél erősebb befelé, ezért harmóniát hirdet belpolitikai téren. — Nem félek a kritikáktól — mondotta Gömbös —, a jóakaratú kritikát elfogado-r, de az olyan kritikát, amely a külföldön árt a nemzetnek, hibáztatom. Az a kritika, amit a Bethlen-rezsimmel szemben pvnkoroltaK utóbbi időben, a nemzet érdekeit veszélyeztette — mondotta Gömbös. A .történelem fogja meg­állapítani, hogy mit tett az utolsó tiz cvb?;i

Next

/
Oldalképek
Tartalom