Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-04 / 226. szám

MHMHHMMi X.4 1ÁNYZÓ UR T A KABINET­ÁSSAL...« 3. (A Délmagyarország buda­\z a kélt évtizbi, amely vérzi­kai, államok és Yónok össze­és deflációval keresztülgázolt a frázist, amelyet a világ­ran használtunk; törénelmi s: az a huszonegynéhány uj­Sn este tanúja volt annak a tömbös Gyula dezignálj mi­it meg a várpalota kapujá­val érezte, hogy ebben a pil­kg történelmének uj fejezete kulai hőségtől fülledt este. akinek kihallgatása befeje­válság megoldásával kapcso­ciáknak, a várpalotából gya­[nöki palota felé. Izgatott uj­és faggatja a lemondott mi­lépteit alig tudják követni, a közel hetvenéves öreg ur, 25—30 évvel fiatalabb ujság­adoznak le a csoportból és len küzdelmet a szűkszavú t kértünk. Tudtuk, hogy Ka­ll, de tudtuk azt is, hogy akit erelnök audienciája után, a kéret, — kabinetalakitásl el a várpalotát. A szenzáció shetetlent ls meg kellett kisé­„az öreg pipás" — politiku­vmásközt Károlyit — néma aietett fel a mintszterelnök­I néztünk egymásra. A vér­szitkozódíak és már-már el­írt had Ebben a pillanatban ztérlum irányából legalább »sséggel rohanó autó suhant igitott Szent György-téren a 1 váratlanul jött és tünt el a esi, mint egy látomás. Senki­rohanásában a kocsit és uta­mf-rrÁrf-r*» o «jjenzációt: Snyzóho*. hetes válság nem mindennapi áradt riportere® perceinként Gömbös már másfélórája tar­ző dolgozószobájában. Áz ide­zen muló ngyedórát régi kor­tapcsolatos ujságiróélmémyek jük ki. De elfogynak azanek­az idegesen szitt, felében eldo­; mindig seimmi... almias udvarába nem tud be­irgalomtól hangos uccák zaja. int a Krisztina-tér öreg tem­: fit az óra. Ebben a pillán at­Tegés. A háttérből előgőrdül iz államfő dolgozószobája felé ltünik Gömbös Gyula zsakett­es alakja. Mire a szárnyas t is van. Fotoriporterek mát­festi kipirult arcát. Megemeli .bél tisztán érethető nuáilletö­> ur megbízott & ka»lnetalakl­ert, fásult és rfnikus pesti uj­jük: valamennyien torkukban lobogását (k. f.) m an jjíiWII indll1^ ift^ r"" #Hf bői MODELL- * i(f[| megérkeztem NlTTEt' 7g ",Ar> VAltartuoK < UUUUUUMMMHWHMMMUMV"^ x.4 A pénzügyi bizottság a gázgyári 760 ezer pengővel realizálta a város költségvetését rnrfiittk i költségvetésből a 160 ezer pengős csatornázási hozzáfárulást — 20 ezer Denaő vJrosI segélyt Javasolnak a fogadalmi templom fűtőberendezésének kölí­p y ségeihez irélmagyarország munkatársától.) A pénz­ügy- bizottság hétfőn délután ült össze dr. So­mogyi Szilveszter polgármester elnökletével, hogy átvezesse a költségvetéstervezeten az időközben bekövetkezett változásokat. A zárt ajtók mögött tartott tárgyalásról a polgármes­ter a következőket mondotta a Délmagyaror­sjég munkatársának: — A bizottság először a különböző segélyké­relmekkel foglalkozott és elhatározta, hogy a fogadalmi templom fűtési berendezésének 56 ezer pengős költségéhez 20 ezer pengő városi segély megadását javasolja még pedig ugy, hogy erre a célra a közgyűlés négy éven ke­resztül évi 5000 pengőt vegyen föl a költségve­tésbe- Foglalkozott a bizottság a móravárosi egyházközség elnökségének azzal a kérelmével, amelyben hétezer pengő segélyt kért a várostól az épülő templom belső berendezési költségei­hez. A bizottság kétezer pengő segély megadá­sát javasolja, de javasolja azt is, hogy a város adja át az uj templomnak a lebontott Szent Demeter-templom meglevő és használható bel­ső berendezési tárgyait is. — A jövő évi költsógvetéstervezet a pénz­őgyi bizottság tulajdonképpen már régebben letárgyalta — mondotta a polgármester —, azonban olyan rossz eredménnyel, hogy most revizió alá kellett vennie az egyes kiadási és bevételi tételeket Az eredeti tervezet bevételi forrásai kőzött szerepel 160.000 pengős tétel­lel a csatornázási hozzájárulás, amelyre a bel­ügyminiszteri jóváhagyás még mindig nem érkezett meg. 240.000 pengőt vett fel a bevete­lek közé államsegély cimén a pénzügvi bizott­ság annakidején, a harmadik százalék forgal­miadó terhére és közel 400.000 pengőt iktatott a bevételek közé a város kinnlevő követelé­seiből. a földbérhátralékokból és az átirási di­iakból. Javasolta a bizottság, hogy a város szüntesse be az uj költségvetési évben azoknak a városi tisztviselőknek a városi pótlékát, akik ezt a pótlékot nem fizetéskiegészités cimén kapják, hanem segély cimén és javasolta a na­pidijasok illetményének a leszállítását is még pedig havi nyolcvan pengőről hatvan pengőre. Ilyen módon a város 140.000 pengő megtakarí­tást érhet el. — A pénzügyi bizottság ezeket a tételeket a gázgyárral kötött szerződés alapján vette most revizió alá. A szerződés értelmében a város kö­rülbelül 700.000 pengőt kap az első évben a gázgyártól, ezt a hétszázezer pengőt használta föl a bizottság a költségvetés realizálására. A tervezetbe fölvett 400.000 pengő cselekvő hát­ralék helyett ebből a 700.000 pengőből illesz­tett a bizottság 400000 pengőt a költségvetés bevételei közé. a 240.000 pengő remélt államse­gélyt változatlanul bennehagyta a költségve­tésben, a 160000 pengős csatornázási hozzájá­rulást azonban a gázgyári pénz terhére törölte. — A költségvetéstervezet összeállitása alkal­mával a sok bizonytalan tétel ellenére sem állt helyre a költségvetés egyensúlya, ezért a pénz­ügyi bizottság javaslata* alapján a főszámvevő töhb bevételi tételt felemelt, bár kétségtelen­nek látszott már akkor is, hogy ezek a tételek ilyen mértékben nem valósulhatnak meg. A pénzügyi bizottság most megbízta a főszámve­vőt, hogy a gázgyári pénzből megmaradó 140 ezer pengőt ossza föl ezek között a tételek kö­zött és igyekezzék realizálni a költségvetést. — Foglalkozott a bizottság a tanítók és a napidijasok illetménycsökkentésének kérdésé­vel is és kimondotta, hogy eredeti javaslata1 nem változtatja meg. Mindössze azt á módosí­tást javasolja, hogy a diplomás napidijasok régi, nyolcvan pengős fizetését hagvja meg vál­tozatlanul a közgyűlés. A város létszámfeletti napidijasai között öt diplomás van. Hétfőn megkezdődött a munka a színházban Szezonnyitó térsutati ülés a színpadon (A DSlmnygarország munkatársától.') Hétfőn dél­előtt megtartották a szezonnyitó társulati gyűlést a színházban. Hosszú szünet után ismét eleven volt az élet a vasfüggöny mögött. A névsorolva­sásnál kiderült hogy a társulat uj tagjai közül néhányan még nem érkeztek meg Szegedre. Töb­ben csak szerdán vonulnak be a színházba. A katalógusolvasás után Görög Sándor igazgató beszélt a tagokhoz, összetartásra, szorgalmas mun­kára szólította fel tagjait és kijelentette, hogy a mult szezon bajainak kútforrása éppen ezeknek a hiánya volt. A társulat tagjai — mondotta — ki­vit ék a színház falai kö ü a belső ügyeket azokat sokszor ferde roagvilágitásban pertraktálták és ez­zel károkat okoztak a színháznak. Figyelmeztette a tagokat, hogy az uj szezonban óvakodjanak szin házi ügyeket szellőztetni, ennek megtorlására tőr­vények vannak és adott esetekbea a törvény telies szigorával fog eljárni. Az igazgató beszéde után Herczey Vilmos rövid, buzdító beszédet tartott az összetartás, a becsüle­tes, komoly munka szükségességét hangoztatva. Ezután megválasztották a színházi törvényszék bi­ráit. Bírák lettek: Táray Ferenc, Csellé Lajos, Oláh Ferenc, Uti Giza, pótbiró: Sánta Ferenc. A gyü'és végén az igazgató bemutalta egymásnak a társulat tagjait, majd megjelent a színpadon a szereposztó és kiosztotta a szerepeket a »Régi or­feumból«, a Week-end.-ből, az »Azrá«-ból és az «Iglói diákokc-ból. A szerepekkel a hónuk alatt a tagok a próbatermekbe siettek és ezzel megkez­dődött az uj szezon munkája. A pacsai sortűz Tizenegy gazda a törvényszék előtt E NagyVanizsa, október 3. A nagykanizsai tör­vényszék hétfőn kezdte meg az emlékezetes racsai sortűz ügyének tárgyalását Pacsán. A íróság azért szállt ki Pacsára, mert körülbe­lül hatvan pacsai tanút kellett kihallgatnia. A bünügyr£k eredetileg 12 vádlottja volt, egy azonban időközben meghalt. Az'ügyész­ség vádirata Hentzi József földművest, Hagy­ma?1 Vik'.or földművest, Lukács Ferenc, Dan­csák József, Tóth Jenő, Horváth Béla, Horváth István, Gáspár P(W, Mándics István, Acs Je­nő es Pocrak Istvá„ földműveseket hatósági tőzeg elleni erőszak: bűntettével vádolja. Ere­detileg a .vizsgálat Já^ivdás cimén folyt ellenük, e az eljárást később e*en - ----­tték. a címen megszun­\ vad irat szerint februáv i8_ín Fiala Jenő íegerszegi adótiszt az időközben elhunyt 'lovics Bcla zalaszentmihályi ]a].os adótartozás cimén lefoglalt szarvas­marháját elhajtotta, hogy a pacsai országos vásáron elárverezze. Az adótiszt mellé csendőr járőrt vezényeltek ki. A vásárra már nem juthattak be, mert — a vádirat szerint — valaki a vásár, közönségét felizgatta az adótiszt és a hajcsárok ellen. Há­rom-négyszáz főből álló tömeg fenvegetőleg közeledett feléjük, mire a csendőrjárőr veze­tője sípjellel segítséget kért. A tömeg azonban rkkor sem csillapult le, amikor több csendőr érkezett. A csendőrfőtörzsőrmester rábírta az adótisztet, hogy a marhákat adja vissza tulaj­donosának, de a tömeg magatartása nem váltó­zott meg, a veszedelem egyre nőtt, botok emel­kedtek a levegőbe és fenyegető kiáltások hang­zottak el. Végül is a csendőrök parancsnoka sortüzet ve­zényelt. Kilenc lövés dördült el, a Ki­vések két embert megöltek, kettőt meg­sebesítettek. A törvényszéki tanács a tárgyalás megnyi­tása után helyszíni szemlére szállt ki. A hely­színi szemlén Márton József csendőrfőtörzsőr­mester elmondotta, hogyan kezdődött a véres pacsai vásár. A helyszíni szemlén jelen volt Nagy János kovácsmester is, aki Márton törzs­őrmester vallomásánál közbeszólt, hogy nem ugy történt az eset, ahogyan az őrmester el­mondja. A tömeg nem követte a hatósági kö­zegeket, amikor az adótiszt visszaadta a lefog­lalt marhákat. A helyszíni szemle után megkezdték a vád­lottak kihallgatását. Hentzi József, Hagymáéi Viktor, Lukács Ferenc kijelentették, hogy nem érzik magukat bűnösnek, nem is vettek részt a tüntetésben, a vásárnak egészen más részé­ben tartózkodtak. A többi vádlott íS tagadott. Nagy érdeklődés mellett hallgatták ki Fiala János zalaegerszegi államkincstári tisztet. Vallomásában elmond­ta. hogy Zalaszentmihályon az adótartozások fejében lefoglalt marhákat össze kellett szednie, hogy azokat a pacsai vásárra haithassa. Há­rom csendőr fedezete mellett dolgozott. A pa­csai vásáron tódult az nt mellé a tömeg és gya­lázkodó kifejezésekkel illette őket. Csendőri se­nitséggel valahogyan eljutottak a rédulaházig. A községbe szerettek volna beíutni, mert lát­tak, hogv miiven nagy veszedelemben forog, nak. Amikor látta, hogy az életük is veszede­lemben forog, kiadta az utasítást, hogy a lefoglalt marhákat vissza kell adni a gazdáknak". F.z azonban már nem használt. Körülbelül 1S0 főnvi tömeg tódult utánuk. Repültek a kövek, hallatszottak a jrvalázkodó kifejezések. — — mondta az adótiszt. Ellenem fordultak' és bofokkrd, kövekkel dobáltak. At csendőr pró­bált a tömeggel szembe fordulni. Nem használt semmi. — Láttam, Hogv a kőrakásról veszik le a kő ­veket. Hagymási vádlott volt. «z. aki az első követ dobta rám. Fiileki Sándor zalaegerszegi ácssegéd a kő­vetkező tanú, aki hajcsár volt. Pacsán ugy jöttek ránk" a kovelc, mint a záporeső, —< mondta. K csendőraltiszt szólt nekünk", líogv ahogy lehet szabadul iunk. mert az életünk fo­rog veszélyben. Hát mi próbáltunk is menekül­ni, de minden oldalról jöttek nekünk a kő­vekkel. Amikor az iskola udvarára bemene­kültünk, már itt is vártak bennünket, innen is menekülnünk kellett. Mind a néjry oldalról be voltunk szorítva. A délutáni tárgyaláson több tanút hallgat­tak kí, akik i tötnoü magatartásáról tettek val­lomást. A tárgvalást kedden folvtatiák. ítéletre elő­reláthatólag csak szerdán kerül sor. Ax idö A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium je­lenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 20.8 C, a legalacsonyabb 147 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre re/lukólva reggel 757.3 mm, este 760.7 mm. Időjóslat a Délvidékre: Változékony, hűvös, csapadékos idő. Sszécl}enyi Moszi Kedden és szerdán, október hó 4. és 5-ón Budapestet megelőzve! Irodalmi filmcsemege Szerelmes ellenségek Plerre Benőtt világhírű „Axelle* e. regényének hangos filmváltozata. Főszereplők: Leil Hyams ^Warner Baxter. Előadások hétköznapon 6, 7, 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom