Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-30 / 249. szám

Asz olvasó rovata PH Szerkeaxtő Ur! örömmel vette a vendéglő»- és kávésipar a filléres vonatok Szegedre való érkezését, amelyek egy kis életet, mozgást hoztak a városba, de sajnos, 4 hónap éta Szegedet elhanyagolják — ugylátszik mostohák lettünk! Filléres vonatokat Budapestről az ország ,*nindea városába indítanak, csak Szegedet kerülik •I. Annál kellemetlenebből érinti iparunkat, hogy vasárnap Szegedről indul, de Szegedre nem jön filléres gyors. Tiltakozunk iparunk érdekében az ellen, hogy Sregedröl csak elmenjen a fogyasztóközönség, de ne jöjjön éppen vasárnap, amikor iparunk hevétele fedezi a hátunkra roskadásig rakott közterheket Féléve, hogy kinevezték az idegenforgalmi bizottságot. de még egy gvülést sem tartottak, periig sürgős volna Szeged város idegenforgalmát elősegíteni. Tisztelettel: Horváth Ferene vendéglős. SZEGEDI SAKKÉLET A Szegedi Sakk Kör kötelező dt-es megnyitás« versenye befejeződött. Első lett Ritter 10 ponttal. A fiatal játékos első komoly versenye biztató jel p jövőre. Második SchifTert, aki csak egy ponttal maradt le az első helyről. A harmadik helyen hárman osztozkodnak 7 és fél ponttal: Sandberg, Kovács és Mák. Utánuk következnek Talabér. Tóbiás, Sulik, Lőrinczy és Bo;enberg. A fiatal gárda versenye feltűnően sok jó játszmát produkált és a most kezdődő bajnokság csapatában a helyezettek valószínűleg játszani fognak. A Szegedi Sakk Kör választmánya pénteken, november 1-én este 9 órakor ülést tart. T Sehololcs^bban! RADIO és kellékek gazdag válaszlékbon PHILIPS «.STANDARD készülékek nálam kaphatók 90 Szántó Sándor g«pkeresk>d& Szeitd. Kiss ttcca 2. La m „T.r T , i LP.I „La LR Sr<V . 9 dr Lampel —Hegvi kótött-szővótt „Lampel—Hegyi". F Lampel—Hegvl kötött-szf Limpe 1—He g v I". Lampel—Hegyi köf'"'"^^^ a m p e 1—He g v '• Lampel—Hegvl 1'já ^ 4 ampel- '' Lampel—f ^ K 1 ^ ^ ^^ ^^ítben W A szövöttben »^¿V ^O fogalom a • . .ot - szövöttben , lfK- O „Lampei ^^gyi' Lampel—Hegyi kötött-« z „Lampel—Hegyi", l.anpel—Hegyi kötött-szó.uii fogalom /.ovött fogalom a jA^ . Köt * szövöttben Lampv.. ~ iölt-szövött fogalom ^5"fózft?r^?TfóT?tr7rumesebeli. H^gyártoja Mjár a „Lampel és Hegyi" gyár. Tábora. 5. •k kőzött — Kötött ára mesebeli. Ha gyártója ír a „Lampel és Hegyi" gyár. Tábor-n. S. között — Kötött áru mesebeli, Ha gyártója a .Lampel és Hegyi" eyár. Tábor-n 5. között — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója jt • „Lampel és Hegyi" gyár. Tábor-n. 5. gyek között — Kötött árn mesebeli. Ha gyártóla eiőíjár a „Lampel és Hegyi" gyár Tábor-n 5. hölgyek között — Kötött áru mesebeli. Ha gyártó}* elöl jár a „Lampel és Hegyi" gyár. Tábor-n. 5. hölgyek kőzött — Kötött áru mesebeli. Ha gy'jtója előljár a „Lampel és Hegyi" *yár. Tábora. 5. hölgyek kőzött — Kötött árn mesebeli. Ha gyártója előljár a „Laaipel és Hegyi" gyár. Tábor-n 5 hölgyek között — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója elöljár a „Lampel és Hegyi" gyár. Tábor-n. 5. bölrvek között. — Kötött áru meseh»ll. Ha gvártóia u«uu lu^iiuiu m ,1V.. .V« • -—— ; S&m-i'iANPeLtt HEGYI h. iuvek közölt — Kólóit á.u meiebelí. 1 niólag Éles támadások a klsgyülésen a szegedi mozl-kartel ellen »A szegedi mozlelöadások nlvófa még a kis vidéki városok mozik aljarájának nívóját sem éri el« - » Szeged város közönsége (elles Joggal támaszthat kulturális Igényeket a mozikkal szemben« házat eladták a városnak, ezzel a joggal (A Délmagyarország munkatársától.) A szombati ki latával kapcsolatban éles vita kelétkezett a agyarország 'ülésen, a lakbérleti bizottság javastk Korzó Mozi lakbérmérséklési kérelme fölött. A mozi, mint ismeretes, a város tulajdonában vő Zsótér-házban bérel helyiséget. Ezért eddig évi tizenkétezer pengő bért fizetett és most, a városi bérlakások lakóival együtt a bér leszállítását kérte a várostól. A lakbérleti bizottság javaslata az volt hogy a kisgyűlés szállítsa le a mozi lakbérét 8000 pengőre," de csak azzM feltétellel, ha a moziérdekeltség hozzájárul a Zsótér-házra telekkönvvileg bekebelezett szolgalmi jog törléséhez. A javaslatból kiderült az is, hogv a szolgalmi jogot annakidején még a Ben Blumcnthal-féle érdekeltség szerezte meg Ettől az érdekeltségtől vette meg a jogot a Korzó Mozi érdekeltsége. Amikor a Bach-örökösök a házat eiaaiaic a varosna*. ezzn a együtt adták el és ez a jog 1945-ig kötelezne a a várost. Az adatok ismertetése után Back Bernát röviden foglalkozott a szegedi mozik körül uralkedó helyzettel. Elmondotta, hogy Szeged város területére hat moziengedélyt adtak ki, de csak két mozi játszik, ami semmiesetre sem elegendő a városi közönség igényeinek kielégítésére. De még ez a két mozi is kartelben van és ez az oka annak, hogy a szegedi mozielőadások nívója még a kis vidéki városok mozikulturáiának nívóját sem éri el. Melyes művészetpolitika Irta: Zolnai Béla. HAman Bálint a kormányzó lelntával kapcsolatban ma a sajtó képviselői előtt ismertette múvészetpnli'ik íját ...helyesen mondta Hóman Bálint. hofiy a művészeteket nem szabad po'i J\aí párlállAsstl fiszazefOpgésbe hozni. S'incs jobb é.t halfeli trktnlt múi^szet, mert amit balrelé tartó iránynak nevezünk, az csak általános lesxúródcae a mai s;>irHiiáht szellemnek. (Budai esti Hil ip vezén jkke: Helyes művészetpolitika, okt. 28.) Ml történt? Művészeti életünkben még nem forduh elő ,hogy az államfő és a művészi ügyek legfőbb szakképviselője, u kultuszminiszter, a nyilvánosságnak bejelentsék, hogy hivatalosai, elismerik a nvodern tehetségeket... Az történt, hogyHorthy Miklós kormányzó a kultuszminiszter ellenjegyzésével, tehát felelősségére, Hóman Bálinthoz leiratot intézett, amelyben kifejezi azt a legfelsőbb óhaját, hogy művészeink, — bármily művészeti irányt kövessenek — a mult nagy hagyományainak tiszteletében egyt-síllve, vállvetett erővel, hittel, bizalommal vegyenek részt a nemzeti élet és kultura korszerű továbbfejlesztésének munkálásában és mezért« együttműködésében haladjanak a nemzeti művelődés magasztos céljai felé . F.s egyúttal arra is fölszólítja a kormányzó Hóman Bálint kultuszminisztert, hogy a nemzeti művelődés szolgálatában álló komolv művészi törekvések és a különböző művészi irát.yokat képviselő magyar tehetségek érvénye-sülősét és eredményes együttműködését biztosítandó megfelelő Intézkedéseket tegven. Igen nagy, korszakot jelentő lépés ez a hivatalos magyar müvészpoliükálian Kmlékczetcs az a két évtizedre visszanyúló harc. amely két táborra osztott i Írónkat és képzőművészeinket a kritikát és a hiv:»lalos-neinliiv.:talos kn/.véleniénvt. Ami modern volt. azt a . hatoldatiság" 5>'»1\('«óvni sújtották és kiközösítették intézmények, társaságok, folyóiratok és hirlapok morális és anyagi javaiból, sőt egyenesen a hazaárulás gyanújával illették. Igv kerültek legjobbjaink lassanként a baloldalra és így történt, hogy a baloldalra üldözöttek elkeseredésükben még azt az elismerést is megtagadták a konzervatívoktól, amit normális együttműködés esetén nem lehetett volna lovagiatlnnul megtagadni az ellenféltől sem. Nem volt kiállítás, nem volt dijodaitélés, hogy föl i»e kavarodott voina a gyűlölködés hulláma. Hiába jelentette ki gróf Klebelaberg Kuno, hogy Ady Endrét a mai kor egyik legnagyobb tehetségének tartja, hiába neveztrk ki modern tanárokat a Képzőművészeti Főiskolára, hiába küldt>; le az ösztöndíjtanács a legmodernebb fiatalokat a rómoi Magyar Akadémiába, hiába vitte Gerevírh Tibor a haladó művészek alkotásait velencei és milánói kiállításokra, hogy onnan egyik kitünteést a másik után hozzák haza: — az öszs/ebékülés nem jött létre és legutóbb is tanúi vollínk a bíróság előtt olyan kijelentéseknek főiskolai és egyetemi művészet-tanárok részéről, — nem kételkedünk jóhiszeműségükben és tiszteletben tartjuk meggyőződésüket — hogy a naturalizmus egyenlő a nemzeti művészettel és a naturalizmuson kivül minden művészet bolsevista. F.rvnek a naiv hiedelemnek alaposan levágta a fejét az • 11 kultuszminiszternek bátor kezdeményezése. amelv megállapítja, hogv az uj, antinaturalistn művészet nemcsak hogy nem destruktív, hárem egyenesen a mi korunk vili j-nézetének kifejezője: szembehelyezkedik a materiális szemlélettel és egy uj idealizmus körvonalait bontakoztatja ki rpirituális lermészotlátásával és szintézisre való törekvéseivel. Végre a hivatalos tekintély legnagvobh fóruma kimondta a varázsigét, nmelv megváltja a nemzeti kultura limbusában reménykedő fiatalokat és egy kitaszított tartományt meghódít a magyar hagvományok folfrissülésére. Akik eddig azt hihették magukról, hogy a nemzeti idealizmus egvedárusni most kénytelenek megérteni a miniszter szózatáhól, hogy éppen ők azok, akik egv letűnt anyagelvű kornak terniészethü és természetmásoló hagyom;'- yaihoz. makacsul ragaszkodva útját álljak a művészet magasabb célra törésének. A vádlók vádlottaknak érezhetik magukat a történetfilozófiai magaslatról elvont megállapítások sulva alatt A nagy szellemi átalakulás már végbement csak nálunk nem akartak tudomást venni róla. Szinte a humor erejével hat, hogy a bolsevlzmusnak kikiáltott expresszionizmus — a sablonos látás és lélek nélküli ábrázolás Irányaival szembehelyezkedve — éppen a vallásos-filozófiai témákban találta meg önmagát sőt vagát az egyházművészetet is újjáalakította. Egyik festő-esztétikusunk joggal Írhatta nemrég*), hogy ma esak a* expresszionizmus az. amely vallásos művészetté válhat, éppen világnézeténél fogva ... Nem véletlen, hogv az expresszionizmus és nj spirtualizmus a gótika szellemiségéhez kanyarodott vissza — Oiotto, Orünewald stílusához — és az sem véletlen, hogy a tespedtség helvébe nktivizmust hozó fasiszta államberendezkedés éppen az expresszionizmust fogadta el „hivatalos" művészetül. Skandináviában és Finnországban már a templom-architektúra is merész formákat alakit és szakit a meglevő, kimerített lehetőségekkel — hiszen «forrongó, újra áhítozó szellem nélkül a gótika sem jöhetett volna létre — és ugyanakkor nálunk méír mindig másolják fantázia nélkül a műtörténeti képeskönyvek motivum-ábrnit (példa rá a sivár és kétségbeejtően szabálvos. gondola tszeeénv és egvhangu fogadalmi templom Szegeden) Az uj idők jele .hogv a mindenkori kormány mindenkor félhivatalosa — eln tTener Piener eines jeden Herrn — a B. H. maga üdvözli leglelkesebben Hóman kultuszminiszter kezdeményezését. F. sajtóorgánum olvasói megszokták már — leszámítva azt a rövid interregnumot, amig Surányi Miklós és az ő szellemi gárdája irányította a szellemét, de ez hamarosan meg is szűnt — megszokták már, hogy egyes művészek munkássága mint nvárspolgár-ij"sztő, nemzeti veszedelem szerepelien kedvenc olvismánvuk riportjaiban és dörgedelmes vezércikkeiben. Emlékezet»'; még az a nagv. szinte harmincéves háboni .amit a B. TT. •) V. ö. Miskolczy Ferenc. Vallás és uj mfirászet, Szép'.ialom 1932. évf. 10 1.