Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-30 / 249. szám

V. JA Háromévi fegyházra ítélték Zubek István volt deszki tanítót (A Dümagtjnrország munkatársától.') Zubek [«Iván deszki tani ó ellen — mint ismeretes — még a mnlt év telén bűnvádi eljárás inindult meg. A faluban sokáig beszéllek arról, hogy * taniló furcsa dolgokat müvei egyikmásik leánytanulóval A tanitót a csendőrség őrizetbe vette, később azonban szabadlábra helyeztek, de az eljárás tovább folyt ellene. A szegedi törvényszék V//rf-tanácsa hetekkel ezelőtt már foglalkozott az üggyel, de akkor a tárgyalást bizonyüóskíegészités miatt cinapolta. Tegnap tarlóit az ügyben ismét főtárpyalást a törvényszék zárt ajtók mögött. A bíróság végül Ítéletet hozott, amelyben bönősnek mondotta ki a tar.ilót is háromévi fegyházra Vélte. A PÉNZ BETEGSÉGE Irta TONELLI SÁNDOR Ha vsTald világosan akar megirnl valamit, akkor mindenekelőtt tisztázni tartozik a okát a foga'maknt, amelyekkel dolgozik. Én is en. nek a kötelességnek teszek eleget, mikor előre kijelentem, hogy a pénz kifejezést a legközönséperebb, mindennapi értelemben használom. Nem teszek ezúttal különbséget valóságos pénz, pénzhelyettesítő, arany, ezüst, államjegy és bankjegy között hanem pénznek nevezek s kifejezett hiteleszkózök, csekk, váltó és hasonlók kivételével minden olyan állami felségjog alapján kibocsájtott fémet és papirt, amit fizetésnél, vásárlásnál fel lehet használniNos hát, ez a pénz beteg. Még pedig beteg nemcsak nálunk, hanetn majd mindenütt nz egész világon. A betegségének s imptomáit legjoblian mutatják azok a lázcsillapító intézkedések, amelyeket az államok mindenfelé éle!leléptettek. Bankzárlatok, devizakorlátozások, klíring-megállapodások és más hasonlók. Mindezek az intézkedések olyanok, mint mikor az orvos az igazi bajjal nein boldogul és legalább a betegség járulékos jelenségeit igyekszik nie ;s;ünle[ni. hogy némi könnyebbséget .S7e e/zen n l»etegnek. Megesik természetesén, hogv néha a segítés nagy buzgalma nemhogy .segítene, hnuem megárt neki A lie'ey hasonlatát alkalmazva a pénz mai. állapotára, természetesnek kell tartani, hogv mindenki segíteni szeretne a pénz bctérségén. Ahogy az igái l>e!egség eseten a doktor mellett, roVon, jébarát. nagybácsi és nagynéni i em fukarkodik a jótanácsokkal, a pénz betegségénél is mindönki hivatottnak érzi mai;át, hogy megjelölje a gyógyital* eszközeit. F.gy csomó ilyen ajánlott gyógymódról, a földérték alapján kjbocsájtandó pénzről, a termelt áruérték mc inviségéhen kihofsájtandó pénz. ről már elmondtam a véleményemet. Most az. zal a gondolattal sze etnék egy kicsi' fog'alKőzni, amelyet újra lehet ilt is,ott is hallani: csináljunk e;y kis inflációt, olyan H pici kis inflációt, aive'.v a pénznek nem árt, do azok. nak, akiknél; kevés van belőle, talán használ. N'e:n egészen ok nélküli, ha egy kicsit szeniél>e nézünk e írek a kérdésnek, mert a napiban a közgyűlési teu-m dohányzójában is tekintélyes képviselői akadtak i-sinek az elméletnek. Senki s<> vegye nekem rossz néven, ¡¡a annak a gyanúmnak adok ki e.ezóst, hogy mindenkinél», aki az infláció gondolatát képviseli, tudntnlallisá^ában lappang az az érzés, hogy ugyanugv.niint 1020 —192.~> Kőzet' történt, a legolcsóbb módon fog szabadulni az őt terhelő kötelezettségektől. Ha pedig ez igv var., akkor valószjnü, hogy aki inflációt a'var, az elsősorban 1 e;n a pénzt, hanem a saját közgazdasági l.ol\zr;ót akarja meggyógyítani Utóvégre célnak ez is igen s/cp, ha vele a pénzen is ve;iinnk. A kérdés esik az, hogv megvan-e e nek a segítésnek a lehetősége? Sajnos, azt kell monda' o 11, hogv nein Aki a pénz betegségét a pénz szaporításával akarja meggyógyítani, az hjlságba viszi a stérumterápíát. A pénzt pémzrl gyógyítani nem lehrt. Az, amit mi közkeletűen pénznek nevezünk és amjnek az elnevezéa folytán értéket tulajdonítunk, csak azért érték* mert bizonyos gazdasági célokra fel tudjuk használni. Ugyanúgy alá van vetve a kereslet és kínálat törvényeinek, mint bármely más jó. szág, amelynek szintén értéket tulajdonítunk. Ha tiilsok van belőle forgalomban, leszál! az értéke és többet kell belőle adni más jószá. gokért, mintha ki van egyensúlyozva a mérleg két serpenyője. A több pénz nem jelenti egy. úttal, hogy valaki gazdagabb. Több pénz mellett valaki csak akkor tarthatja magát gazdagabbnak, ha egy állandónak feltételezett pénzkészletből több jutott neki, mint másnak. Ha a pénzkészletet egyszerűen szaporítja az állam, az csak névleg jelent többet, csak azt jelenti, hogy bárki is nagyobb számeg^ségben fejezi ki vagyoni állapotát, követeléseit ós tartozásait. Éppen azért csalódik az, aki art hiszi, hogv az infláció majd emeli a buza árát. ,A búzának a teái is ára nem fog emelkedni cgv fillérre' sem, csak az a sám fog megnövekedni, nme ivel az árát jelezzük. Ugyanúgy fog azonban emelkedni a csizma névleges ára, a munkabér és minden egyéb, amire szükségünk van. lehet, hogy egyesek a névleges értélednek ilyen eltolódása mellett jól járnak, de ezt másoknak kell megfizetni Nincs olyan kártyajáték, amelynek a végén valaki ne veszjtsen és vccctül valaki ne legyen du'-ák. I)e az inflációs apostook ezen az igazságon kívül még valamiről megleledkeznek. A tíz es/tendő előtti infláció idején még nem volt a papírkorotában felfujt millióknak kialakult joggyakorlata. Aklor a közigazgatás, sőt az igazságszolgáltatás is nyugodtan tudo. másul veíte. hogy valaki megszabadult a terheitől, más pedig tönkrement belé. Akkor le1 e sé„es volt a kereskedőt uzsorarende'e'ekKc' arra kényszeríteni, hogy olyan áron adja cl a portékáját, amjl.ven áron újra nem tudja beszerezni Akkor lehetséges volt egy pár csirke árával kí izetni egy hold föld évi bérét és lehetséges volt más baján kacagva elsétálni a rombolás je enségei mellett. Ma már ez nem ismétlődhetik meg és egy ujabb infláció nem te.emthcti meg az adósok paradicsomát. Mindezeken felül azonban az infláció nem szüntetheti meg, legfeljebb fokozhatja a pénz betegségét. A legszebb példát a szomszédos Jugoszlávia példája S'olgáltatja. Ott a mult esztendőben, mikor mi m -«csináltuk a hank zárlatot, a vezető bankok megállapodlak, hogv a le étekből sen!:inek sem fizetnek ki többet öt szá'aléki ál. Erié mi történt? A pénz eltűnt a fo-ia'omból. Olyan pénzszűke állt le, melyhez képest a mi';nk az ideális lw'Sség állapotának tünhe'ik fel. A kormány, l o^y segítsen LOPD Standard Dinamikus hangszóróval összeépített 3+1 csöves rádió. M Legújabb „Standard Lord"«' „Standard Super 33 rádiókét asonnai raktárról *<állitfa éa dlftftlanul bemutatta Fonyó Soma rmía szaküzlete Telefon 11-63. w Kölcsey ucca 4. az álta'ános pénztelenségen, a mult héten csinált egy ¡is ínflá iit. Nem nagyot állítólag csak 10—20 száza'ckosat. És mi lett a következés? Az uj pénz megint csak eltűnt, a dinár értéke ellenben az inflációnál nagyobb mértékben, 10 fillérről 7 fillérre esett, a külföldi iparcikkekben pedig egyszerre 30—50 százalékos drágulás követiezett be. Mindenki olvashatta, a mult hélen már munkásod és tisztviselők mindenfelé, Szabadkán és Zomborban is, tiltakozó gyűlésedet tartottak a mesterségesen előidézett árdrágulás miatt és követelték javadalmazásuk emelését. így fett a gyakorlatban az ici pici kis infláció. Sajnos, a pénz betegségét ilyen arkánumok kai ir.e «gyógyítani nem lehet, mert a pénz ljelegsége m:iga is esik tünete a közgazdasági élet általános betegségeinek. Olyan, mint mi. kor e ;y lieteg szervezetlen az anyagcsere nem működik rendesen. A pénz megrekedt A pénznek trombózisa van. Más viszonyok között egy ndott mennyiségű pénz elégséges a forgalom igényeinek lebonyolítására, de mert a forgási sebessége megcsökkrnt. itt is, o't is pénzhiány jelentkezik. Ezen azonban nem segít, ha azt mondjuk, hogy ami eddig 10 pengőbe került, azért ezentúl 20 pengőt kell adni és ennek megfelelően hozzuk -uozgásba a bankóprést, hanem magának a bajnak az alapokát ke'l megszűntetni. Ez az ok pétiig nem loka'izálődlk Magyar, országra, hárem nemzetközi jellegű. Az álla. 17 HAG KAVE a legfinomabb BABKAVE emellett tellesen ártalmatlan