Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-26 / 245. szám

DELM AGYAKORSZAG 9ZCOEU. »aerKMslAsbOi Somogyi Urea 4.JL. I.am. Telelőm ^ Klad6hlraial, «aiMltnkHnyr<Ar «• legylrodn • Aradi iiccn A. Telefon > 1 l-OO. — Nyomda t Lttw LlnAI ucrn lO. Telefon t 20..14. TArlrntl é* Irvílrlm • OélmnayAromág «»eqert Szerda, 1932 oki. 26 Arait fillér VIII. évfolyam,245. az. KLÖriZETÉ»' Napon a helyben M« vidéhw é* HudapMten >flO. KUlfdldMn n*40 pengd - Boy®* ««Am Ar* M««"«* na« 1«. vn«Ar< ét llnnapnan «4 tili. Hlr­deléiak (alretnii »adta asertni. Meole­Imii. Kdtrn i«'vételével «"»«"»"'a reoqrl kell-e vetni az ínségadót 7 Az a kormányrendelet, amelyik a városok, nak megadja azt a jogot, hogy nyomorenyhitö levél-enységük fedezetére Inségadőt vetliesse. nek kS s a társulati és jövedelmi adónak husz a ke-eseti adónak pc'ú két százalékát ínség­adó cimén kivethetik, lehetővé teszi azt is, hogy azok a ,városokv amelyek az insóg el­leni küzdelmük pénzügyi fedezetéről másként tudnak gondoskodni, a kormánytól az inség­a«tó kivetésének mellőzését kérhessék. A tör­vényhatóságnak módjában van alacsonyabb százalék szerint is kivetni az inségadőt, ha el.ez a kormány hozzájárulását elnyeri s a Kor­mány megengedheti azt Is, hogy a törvényható­ságok egyáltalában ne vessík ki az inségadót. Az a feltétel, hogy az. inségadó kivetését ak­kor lehet mellőzni, ha a nyomorenyhitö akció költségei már biztosítva vannak, — Szedre nézne már megvalósult. A szegedi törvényha­tósági közgyűlés már annvii-a van . a költségvetés tárgyalásával, hogy a nyomoreny­hitö akció szükségletei költségvetésileg biz­tosítottaknak látszanak. A s e^edi törvényható­ság erre a oéli* mintegy 320.000 pengőt szánt s ezt a 320 000 pengőt a költségvetés m£r biz»o Formailag tehát teljesült már az s feltejsl, amihez a kormány az insé-iadó tje­hajtásának mellőzését fürté. „ A kellő nyomatékkal kell azonban kijelente­nünk, hogy mi ezt a 320.000 pengőt a pynmor­enyhilő célra elegendőnek nem tartjuk. A mi meggyőződésünk s-érint a város közőnségónok az ínség ellen nem a polgárság teherviselő képességének arányában, hanem azt meghala­dó mértékben kell áldozatkésznek mutatkozni Nem a teherviselőképesség aránya, hanem a leltei viselési képesség végső halára az a mér. ték, ameddig az áldoratkésiségben el kell menni. Nem is csak azt a háromszázhúszezer pengőt költené el a város a nyomorenyhitö akció céljára, amit ezen a elmen vett fel a költségvetéséi*, hanem ezt messze meghala­dóan vészi ki részét a város polcársága a ter. hekből Hogy mást ne említsünk: a Buvártó feltöltésének egy része a következő évi* ma­rad s ezzel a k/WetkezŐ évre at inségmunka folytatására jelentékeny pénzösszeg van már biztosítva. De mintegy kt'lstázc*er pengő ma­rad a következő évre a fehértói halasíó épí­tési kMtséf,ciie, amit szintén az ínségakció egyik részének lehet tekinteni, hiszen ebljői a 200.000 pengőből alig jut valami másra, mint munkabérre. A mérnöki ügyosztály megkezdte már kidol­gozását a jövő ó' i kövezi«! programnak, ami­r.ek keretén belül egymillió pengőt megha­ladó összeg kerül ki közmunkára Fnnek az «•».szegnek is igen jelentékeny része munka­bén-e megy s mivel minden közmunka és mjnden munkaalkalom teremtése egy része az inségakciőnak, a mai viszonyok közölti^en jelentős arányú közmunkának kell tekinteni ezt a milliós kove ést. Knnek a közmunkának végzését a gá'gvá-tól várható szolgáltatás te. SZÍ lehetővé. S itt jutunk el fejte <•( sóink so­rán oda ahol e kérdésijén vallóit meggyőző­désünk kialakult. A város a jövő évijen kere. ken kétmillió pengőhöz jut a gázgyártól, elte. kiütve attól a hárommilliótól, amit kedvez­Wnyes kölcsön formájában nyújt a gáz/yár s amit meggyőződésünk s e. int semmi másra nem lehet fordítani, mint a város kötelezettség geinek könnyítésére. Amikor s város polgár^ sága a gázgy ári koncesszi6 áldozatos meghosz­szabbitása ellenében végre látható ellenérték­hez jut, akkor as egyes polgárok U jussanak végre valamilyen előnyhöz. A gázgyári egy­ségárak úgyis s polgári önadóztatás estkö­zei, art a hatszázezer pengőt, amdt e kétmillió; keretén belül fizet jövőre e gálgyár, a város polgársága az egységárakban adja össse s smi­kor a polgári áldozatkészség ehez az összeg­hez juttatja a várost, akkor legalább egyetlen évben, legalább a gázgyári fizetések évében érezien miamityen megkönnyebbülés! is en-1 vek a városnak a közület javára, oéldátlan­áldozatot hotó polgársága. ' n Nem azt akarjuk, hogy a város költsön ke­vesebbet a nyomorenyhitö akciója során, ha­r.em azt akarjuk, hogy a költségvetéssel fede­tett kiadások fordíttassanak erre a célra s a gázgyári szolgáltatások jelentékeny részét ne a költségvetési egyensúly helyreállítására pumpázzák be egyszerűen e költségvetésbe, hanem szzal a rendeltetéssel lássák el, nogy az, vagy annak egy Jelentékeny része fedezze a nyomorenyhitö tevékenység kiadásait. Mi most is áldozatkészséget tanácsolunk a pol­gárságnak s azt mondjuk, hogy a város vesse kl a társulati adónak a még s jövedelmi adónak husz százalékát, de mentesítse egész, ben a kereseti adót. A társulati adó s a Jó­vedelmi adő pótlékolása kereken tzáiwr pengőt jövedelmezne erre a célra s ez az összeg a rendelkezésre álló pénzzel s s költ­ségvetésben már biztosított kiadásokkal ko­moly, jelentős s ha okosan és szeretettel vég­zik, tehát re n, ugy„ mü)t eddig, eredményes nyomorenyhitö akció, elvégzésére ad már mó­dot. Nincs tehát arra szükség, hogy a keresed adó pótlékával sújtsák a kereskedőket, ipa­rosokat, kisbérlőketr szabad foglalkozáson lé­vőket, akik erejükön felül s teherviselő ké­pességükön tul hozták meg már eddig is áldo­zataikat • • ' • i <i Felbomlott a Balkán-konferencia A bolgArek eHáToitek • kMlercndtoM sára, kössenek a balkánállamok szerződést a nemzeti kisebbségek jogainak védelme flgyé­* a ¡Tan­(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) BUT karestből jelentik: JC balkán-konferencia, amely vasárnap fllt össze Bukarestben, felbom­lott. A bolgár delegációk elhagyták a konfe­renciát és nem hajlandók résztvenni a balkáni unió egyezménytervezetének kidolgozásában. A bolgárok azt követelték, hogy mielőtt a konferencia áttér a balkánpnktum megvitatá­ben. Miután a többi delegáció nem volt batT dó a napirendet megváltoztatni, a bolgárok otthagyták a konferenciát A kongresszus ta­nácsa most kompromisszumos megoldáson fá­radozik. Megjeleni Gömbös Gyula nemstetí munlcaíerve Budapest, okt. 25.Szerdán este közzétették Göm­bös Gyula miniszterelnök nemzeti munkater­vét, amely a kormány programját és célkitűzé­seit foglalja magában. A munkaterv különböző tárgykörök szerint tizenkét részre oszlik. A ter­vet előszó vezeti be, majd egymásután követ­kezik a tizenkét részben összefoglalt program. „Minden magyar testvéremet — mondja Gőm­nős a/ előszóban — párt, osztály és felekezet­re való tekintet nélkül meghívom arra, hogy támogasson a munkaterv megvalósításában." I. Bel- és külpolitika. Legfőbb feladat az öncélú nemzeti állam kiépí­tése. Külpolitikánknak biztosítania kell a ma­gyar nemzeti állam részére azt a szerepet, amely megilleti múltjánál, földrajzi helvzeté­nél és történelmi hivatásánál fogva. A "béke­szerződéseknek a jog és igazság szellemében vr»ló revíziójára. Kisebbségi jogok érvényesí­tése. Dunai államokkal való együttműködés. II. Alkoímftnyfogl és közigazga­tási feladatok: A nemzeti közvéleményt hűen kifejező ország­gyűlés megalakítása, a választójog reformja a titkossá t bevezetésével, de n nagy nemzeti ér­dekek megóvásával. Olcsó, gyors és a nép sze­retetétől áthatott közigazgatás. Nagyobb terű­le' hatósággal bíró közigazgatási egységek megvalósítása. Tisztviselői fegyelmi jog és el­járás reformja, tíszviselői pragmatika. Polgári közigazgatás egységes irányítása. Szelekció a tisztviselői karban. Tisztviselői illetmény és nyugdíj rendezése. Fokozatos és együttes fele­lőssé« elvének érvényesítése. Ifjuságunk iövő­iének és érvényesülésének biztosítása, a kisebb , állások szaporításával. A közigazgatásban túl­tengő magas állások lebontása, az álláshalmo­zások megszűntetése, a tisztviselői összeférhe­tetlenségre vonatkozó szabályok szigorú alkal­mazása, de egyben fokozottabb védelem az alaptalan gyanúsítások ellen. Az egyéni sza­badság elvének biztositása az öncélú nemzeti állam keretei között. Hasonló értelemben az egyesülési és gyülekezési jog szabályozása. A sajtószabadság fenntartása. A társadalmi egyesületei- »V—evonása. ül. Állami pénzügyek. A pengő értékállandóságának biztosítása. Az aranyfedezet! rendszer fenntartása, az állami háztartás egyensúlyának biztositása, a közter­hek és a nemze'i 'övedelem arányosít:' T. v szerű adó- és illetékrendszer, szigora adóer­kölcs. Külföldi adósságok rendezése, külföldi hitelek ellenőrzése. IV. Igazságügy. Nem törekszünk minden áron uj jogszabályok alkotására. Egyszerű, olcsó és gyors jogszol­gáltatás. A nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelő munka hatásos jogi védelme. A család, nemzet, vallás, hatóság és hadsereg fokozottabb védelme. V. Termelés. A magántulajdon elvének és a kapihütenus termelési formáinak megtartása. A gazdasági vérkeringés megindulásának szorgalmazása, olcsó termelés, a termelés és fogyasztás össz­hangja. az összes termelő erók serkentésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom