Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1932-10-26 / 245. szám
DELM AGYAKORSZAG 9ZCOEU. »aerKMslAsbOi Somogyi Urea 4.JL. I.am. Telelőm ^ Klad6hlraial, «aiMltnkHnyr<Ar «• legylrodn • Aradi iiccn A. Telefon > 1 l-OO. — Nyomda t Lttw LlnAI ucrn lO. Telefon t 20..14. TArlrntl é* Irvílrlm • OélmnayAromág «»eqert Szerda, 1932 oki. 26 Arait fillér VIII. évfolyam,245. az. KLÖriZETÉ»' Napon a helyben M« vidéhw é* HudapMten >flO. KUlfdldMn n*40 pengd - Boy®* ««Am Ar* M««"«* na« 1«. vn«Ar< ét llnnapnan «4 tili. Hlrdeléiak (alretnii »adta asertni. MeoleImii. Kdtrn i«'vételével «"»«"»"'a reoqrl kell-e vetni az ínségadót 7 Az a kormányrendelet, amelyik a városok, nak megadja azt a jogot, hogy nyomorenyhitö levél-enységük fedezetére Inségadőt vetliesse. nek kS s a társulati és jövedelmi adónak husz a ke-eseti adónak pc'ú két százalékát ínségadó cimén kivethetik, lehetővé teszi azt is, hogy azok a ,városokv amelyek az insóg elleni küzdelmük pénzügyi fedezetéről másként tudnak gondoskodni, a kormánytól az inséga«tó kivetésének mellőzését kérhessék. A törvényhatóságnak módjában van alacsonyabb százalék szerint is kivetni az inségadőt, ha el.ez a kormány hozzájárulását elnyeri s a Kormány megengedheti azt Is, hogy a törvényhatóságok egyáltalában ne vessík ki az inségadót. Az a feltétel, hogy az. inségadó kivetését akkor lehet mellőzni, ha a nyomorenyhitö akció költségei már biztosítva vannak, — Szedre nézne már megvalósult. A szegedi törvényhatósági közgyűlés már annvii-a van . a költségvetés tárgyalásával, hogy a nyomorenyhitö akció szükségletei költségvetésileg biztosítottaknak látszanak. A s e^edi törvényhatóság erre a oéli* mintegy 320.000 pengőt szánt s ezt a 320 000 pengőt a költségvetés m£r biz»o Formailag tehát teljesült már az s feltejsl, amihez a kormány az insé-iadó tjehajtásának mellőzését fürté. „ A kellő nyomatékkal kell azonban kijelentenünk, hogy mi ezt a 320.000 pengőt a pynmorenyhilő célra elegendőnek nem tartjuk. A mi meggyőződésünk s-érint a város közőnségónok az ínség ellen nem a polgárság teherviselő képességének arányában, hanem azt meghaladó mértékben kell áldozatkésznek mutatkozni Nem a teherviselőképesség aránya, hanem a leltei viselési képesség végső halára az a mér. ték, ameddig az áldoratkésiségben el kell menni. Nem is csak azt a háromszázhúszezer pengőt költené el a város a nyomorenyhitö akció céljára, amit ezen a elmen vett fel a költségvetéséi*, hanem ezt messze meghaladóan vészi ki részét a város polcársága a ter. hekből Hogy mást ne említsünk: a Buvártó feltöltésének egy része a következő évi* marad s ezzel a k/WetkezŐ évre at inségmunka folytatására jelentékeny pénzösszeg van már biztosítva. De mintegy kt'lstázc*er pengő marad a következő évre a fehértói halasíó építési kMtséf,ciie, amit szintén az ínségakció egyik részének lehet tekinteni, hiszen ebljői a 200.000 pengőből alig jut valami másra, mint munkabérre. A mérnöki ügyosztály megkezdte már kidolgozását a jövő ó' i kövezi«! programnak, amir.ek keretén belül egymillió pengőt meghaladó összeg kerül ki közmunkára Fnnek az «•».szegnek is igen jelentékeny része munkabén-e megy s mivel minden közmunka és mjnden munkaalkalom teremtése egy része az inségakciőnak, a mai viszonyok közölti^en jelentős arányú közmunkának kell tekinteni ezt a milliós kove ést. Knnek a közmunkának végzését a gá'gvá-tól várható szolgáltatás te. SZÍ lehetővé. S itt jutunk el fejte <•( sóink során oda ahol e kérdésijén vallóit meggyőződésünk kialakult. A város a jövő évijen kere. ken kétmillió pengőhöz jut a gázgyártól, elte. kiütve attól a hárommilliótól, amit kedvezWnyes kölcsön formájában nyújt a gáz/yár s amit meggyőződésünk s e. int semmi másra nem lehet fordítani, mint a város kötelezettség geinek könnyítésére. Amikor s város polgár^ sága a gázgy ári koncesszi6 áldozatos meghoszszabbitása ellenében végre látható ellenértékhez jut, akkor as egyes polgárok U jussanak végre valamilyen előnyhöz. A gázgyári egységárak úgyis s polgári önadóztatás estközei, art a hatszázezer pengőt, amdt e kétmillió; keretén belül fizet jövőre e gálgyár, a város polgársága az egységárakban adja össse s smikor a polgári áldozatkészség ehez az összeghez juttatja a várost, akkor legalább egyetlen évben, legalább a gázgyári fizetések évében érezien miamityen megkönnyebbülés! is en-1 vek a városnak a közület javára, oéldátlanáldozatot hotó polgársága. ' n Nem azt akarjuk, hogy a város költsön kevesebbet a nyomorenyhitö akciója során, har.em azt akarjuk, hogy a költségvetéssel fedetett kiadások fordíttassanak erre a célra s a gázgyári szolgáltatások jelentékeny részét ne a költségvetési egyensúly helyreállítására pumpázzák be egyszerűen e költségvetésbe, hanem szzal a rendeltetéssel lássák el, nogy az, vagy annak egy Jelentékeny része fedezze a nyomorenyhitö tevékenység kiadásait. Mi most is áldozatkészséget tanácsolunk a polgárságnak s azt mondjuk, hogy a város vesse kl a társulati adónak a még s jövedelmi adónak husz százalékát, de mentesítse egész, ben a kereseti adót. A társulati adó s a Jóvedelmi adő pótlékolása kereken tzáiwr pengőt jövedelmezne erre a célra s ez az összeg a rendelkezésre álló pénzzel s s költségvetésben már biztosított kiadásokkal komoly, jelentős s ha okosan és szeretettel végzik, tehát re n, ugy„ mü)t eddig, eredményes nyomorenyhitö akció, elvégzésére ad már módot. Nincs tehát arra szükség, hogy a keresed adó pótlékával sújtsák a kereskedőket, iparosokat, kisbérlőketr szabad foglalkozáson lévőket, akik erejükön felül s teherviselő képességükön tul hozták meg már eddig is áldozataikat • • ' • i <i Felbomlott a Balkán-konferencia A bolgArek eHáToitek • kMlercndtoM sára, kössenek a balkánállamok szerződést a nemzeti kisebbségek jogainak védelme flgyé* a ¡Tan(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) BUT karestből jelentik: JC balkán-konferencia, amely vasárnap fllt össze Bukarestben, felbomlott. A bolgár delegációk elhagyták a konferenciát és nem hajlandók résztvenni a balkáni unió egyezménytervezetének kidolgozásában. A bolgárok azt követelték, hogy mielőtt a konferencia áttér a balkánpnktum megvitatáben. Miután a többi delegáció nem volt batT dó a napirendet megváltoztatni, a bolgárok otthagyták a konferenciát A kongresszus tanácsa most kompromisszumos megoldáson fáradozik. Megjeleni Gömbös Gyula nemstetí munlcaíerve Budapest, okt. 25.Szerdán este közzétették Gömbös Gyula miniszterelnök nemzeti munkatervét, amely a kormány programját és célkitűzéseit foglalja magában. A munkaterv különböző tárgykörök szerint tizenkét részre oszlik. A tervet előszó vezeti be, majd egymásután következik a tizenkét részben összefoglalt program. „Minden magyar testvéremet — mondja Gőmnős a/ előszóban — párt, osztály és felekezetre való tekintet nélkül meghívom arra, hogy támogasson a munkaterv megvalósításában." I. Bel- és külpolitika. Legfőbb feladat az öncélú nemzeti állam kiépítése. Külpolitikánknak biztosítania kell a magyar nemzeti állam részére azt a szerepet, amely megilleti múltjánál, földrajzi helvzeténél és történelmi hivatásánál fogva. A "békeszerződéseknek a jog és igazság szellemében vr»ló revíziójára. Kisebbségi jogok érvényesítése. Dunai államokkal való együttműködés. II. Alkoímftnyfogl és közigazgatási feladatok: A nemzeti közvéleményt hűen kifejező országgyűlés megalakítása, a választójog reformja a titkossá t bevezetésével, de n nagy nemzeti érdekek megóvásával. Olcsó, gyors és a nép szeretetétől áthatott közigazgatás. Nagyobb terűle' hatósággal bíró közigazgatási egységek megvalósítása. Tisztviselői fegyelmi jog és eljárás reformja, tíszviselői pragmatika. Polgári közigazgatás egységes irányítása. Szelekció a tisztviselői karban. Tisztviselői illetmény és nyugdíj rendezése. Fokozatos és együttes felelőssé« elvének érvényesítése. Ifjuságunk iövőiének és érvényesülésének biztosítása, a kisebb , állások szaporításával. A közigazgatásban túltengő magas állások lebontása, az álláshalmozások megszűntetése, a tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szigorú alkalmazása, de egyben fokozottabb védelem az alaptalan gyanúsítások ellen. Az egyéni szabadság elvének biztositása az öncélú nemzeti állam keretei között. Hasonló értelemben az egyesülési és gyülekezési jog szabályozása. A sajtószabadság fenntartása. A társadalmi egyesületei- »V—evonása. ül. Állami pénzügyek. A pengő értékállandóságának biztosítása. Az aranyfedezet! rendszer fenntartása, az állami háztartás egyensúlyának biztositása, a közterhek és a nemze'i 'övedelem arányosít:' T. v szerű adó- és illetékrendszer, szigora adóerkölcs. Külföldi adósságok rendezése, külföldi hitelek ellenőrzése. IV. Igazságügy. Nem törekszünk minden áron uj jogszabályok alkotására. Egyszerű, olcsó és gyors jogszolgáltatás. A nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelő munka hatásos jogi védelme. A család, nemzet, vallás, hatóság és hadsereg fokozottabb védelme. V. Termelés. A magántulajdon elvének és a kapihütenus termelési formáinak megtartása. A gazdasági vérkeringés megindulásának szorgalmazása, olcsó termelés, a termelés és fogyasztás összhangja. az összes termelő erók serkentésével.