Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-25 / 244. szám

X. ~ Íz orvosszövelség ankétje a gyermekparalizisröl A magyar orvosszövelség szegedi fiók ja mull heti tisztújító közgyűlésén elnökké ismét dr. Mcskó Zoltán ny. orvostábornokot választotta meg. Alelnökök: dr. Ditrói Gábor egyetemi tarár és dr. Leitner Vilmos. Főtitkár: dr. Jung Sándor, titkár: dr. Deretzk Péter, jegyző: dr. Kiss Menyhért, pénztáros: dr. Varga Kálmán, ellónör: dr. Rejtő Kálmán, gazda: dr. Erdélvi Jenő. Az orvosszövetség első összejövetelét szombaton délután a Heine-Medin-féle betegség megtárgyalásának szentelte, amelv habár a lárvány már csökkenő tendenciát mutat, aktualitását nem vesztette el, minthogy számolni kell a járvány periodikus visszatérésével. A szövetség előadókul dr. Knmár Jenőt, a gyermekklinika professzorát, dr. Fngcl Rudolf egyetemi magántanárt és dr. Török Gábort, a gyermekkórház rendelő főorvosát kérte föl. Kramár professzor részletesen ismertette a fleine-Medin megbetegedés közel 100 cvre viszszamenő történetét, valamint a betegségre vonatkozólag a tudomány mai álláspontját, kórtanát, diagnosísát. gvógytanát és járvánvtanát. Dr. Engei a felnőtteken szerzett tapasztalatokat, dr. Török íölea a betegség gvógvkezelését adta elő. Az előadók a nagyszámú, közel 100 orvos fefenlétében ismertették a Heine-Medin megbetegedés mai tudományos állását, részben az eddigi svéd, német, reszben saját tapasztalataik alapján. A Heine-Medin-féle gvermekparalizist egy igen kicsiny, még nagyító alatt sem látható, agyagszül ön átszűrődő mikroorganizmus idézi elo, amely megfelelő táptalajon tovább tenyészthető. E tenyészettel beoltott majmok tipikus bénulást, Heine-Medin betegséget kapnak. E mikroorganizmus feltalálható a beteg száj, orr, orrgarat váladékában, úgyszintén e betegségben elhaltak megbetegedett agvi és geríncagvállományában. De feltalálható járvány idején, igen nagy számban az egészséges felnőttek száj, orr, orrgarat váladékában is, honnan majmokra átoltva, a tipikus betegség kifejlődik. A megbetegedés aránvlagosan nagyobb számban lép föl nagv városokban, azért a „civilizáció járványának" is nevezik. A nagy svéd járványokban szerzett tapasztalatok szerint nagv városokban 60 százalékon felül az 5 éven aluli gyermekek betegszenek meg, minél kisebb a város, aránvlagosan annál több az idősebb megbetegedettek száma, ugy, hogy kis vidéki helyeken az 5 éven aluliak aranyszáma 35 százalékig lecsökken. Ennek a tapaszta'atnak abban van a magyarázata, hogy nagv városokban a periodikusan visszatérő járványok alkalmával nagyobb alkalom van a ferőzésre és minden valószínűség szerint nagyszámban. diagnostisált eseteket sokszorosán ffliilmuló. enyhe, abortiv, észre nem vett megbetegedése keresztül ment egvének a betegséggel szemben immunitást szereztek. Ezzel magvarazható. hogv a városi lakosság felnőttéinek között 50 százalékának verében e betegséggel szemben immun anyag található, melv a fertőző anyaggal, vagy tenyészettel öszszekeverve, azt hatástalanítani képes, és azi'y vérrel kevert fertőző anvaggal beoltott majmok egészségesek maradnak. Ezen alap«'.'k a szülői vérrel való profiláktikus oltás jogosít?ága. Igen fontos a betecég korai felismerése, mert mennél előbb kerül a beteg kez-lés alá, annál valószínűbb a teljes gyócvulás. A betegség a legkülönbözőbb — emésztési, légzőszervi, agyi, — tünetekkel léphet föl > a iárvánv idején — mint nálunk is — ÍMiválló influenzás iárvánv tüneteivel kön.iver. összetéveszthető. Igen jellemző — habár nem minden esetben észlelhe'ő tünet — esetleges magas láz nélküli, néha csak n test egészen köiülirt részein fellépő izzadás, továbbá nagyfiUu bőrerzél •icnvsfg. Fontos tehát, hocv iárvánv *dkniMiávnl mimlen beteg gyermek, ha betegsége még oly csekélynek i-. látszik, or\osi megfigyelés alá kerül ion. A gvormnkmralizi«ben megbetegedett í.'er^MHMOTWWUlWilUjU ^MJnHMWiHHnMO Zálogjegyéi mfe!őíí eladná gvözfidjön me^, hogv legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth Kálmán-u. 5. sz Keresek megvételre higanyt, himis esonlfogjkat, brilliáns ékszert, rígi arany és ezüstpénzeket 30 Kérem a címre Ügyelni! mek'k azonnal izolázandók lehetőleg gyógy ÍMtézetben (klinika, kórház) küldendők, ahol a már a betegségen átesettek — a betegség ellen immunitást nyertek — vérsavójával, gerincagyi lecsapolá^okkal, etc, kezelve, jó ered mén > • érhetők el, a gyermekek megmenthetők és a már kifejlődött bénulások nagy része Is teljesen. vagy legalább is részben visszafejlődik. A betegség ter jedési minden valószínűség szerint a — száj. orr, orrgarat váladék utján történik, tehát úgynevezett cseppfertőzés, kontngiozus megbetegedés és minthogy a megbetegedést a fennt elmondottak szerint nemcsak a betegek, de az egészségesek is terjesztik. sőt minden valószínűség szerint ter jesztik is, mint« ho-*v a fertőzés lehetősége mindenütt jelen van és jelen lehet, a gyermekek minden oly helvtávoltartar.dók, ahol tömegek vannak jelen, igv: színház, mozi. cirkusz, vásári mutatván vok. ünnepélyek, stb- tömegcsoportosulások cs felvonulások, igv természetesen az iskoláktól is. A német járványok alatt tapasztalták, hogy az iskolák megnyitásakor robbanásszerűen tö-' 1 i a betegség a tanulók között. Nem leheti tlen az sem, hogy a járvány tovaterjedésében egyes rovarok, talán a legyek is szerepet játszanak, azért a legyek és más rovarok irtására nagv gond fordítandó, úgyszintén természetesen a tisztaságra: testápolás, gyakori kézmosó szájöblités, evümölcs előzetes nlaüos megtnoyása, sib. A profiláktikus szülői véroltásokat a fenteMi Kerületi igazgatóságunk •etetésére jó összeköttetéssel rendolkezfl, kereskedelmileg képzett, németül is benzélS urat keresünk fi* flsatéssel és magas jutalékkal. Az AllAs azonnal elfoglalandó Állandó biztos megélfietéa biztosítva Ajánlatok iráshan kéretnek a ..suli OTTHON" tiiKS-TaUrlkSz«ratkez«l Csongrádmegyei kerületi igazgatóságihas Takaréktár urea mondottak alapján szintén fontosnak és a legszélesebb propagálásra föltétlen szükségesnek tartják. A Szegeden beoltott 1500 gyermek közül 4 betegedett meg, percentben kifejezve feleannyi, mint a be nem oltollak, azok is enyhe lefolyásúak voltak. A gyakorló orvosok közül, számosan szóltak hozzá a kérdéshez és tapasztalataik alapján megerősítették a fenti megállapításokat. A szövetség vezetősége elhatározta, hogy a •ővőben minden ilven, a város közegészségügyét érintő kérdésben hasonló megbeszélést fog tartani és ezek eredményéről a közönséget felvilágosítás és miheztartás céljából a hírlapok utján fogja értesíteni. . , . dr. Erdélyi Jenő, a szövetség sajóreferense. POROSZ la. DIOKOKSZ el«- TD1T7 A fakernakedfinél M»ralt-"C™» <w (eoyexhetO 1 DE<^ Vá«á<-hplyl>«un4rul 18-20. TeL 14-49. Karikás Frigyes kommunistapere a törvényszék előtt 4 kivégzett Sallal és FQrst társa ügyében szerdán hirdetik ki az ítéletei Budapest október 24. A budapesti tőrvényszék Szemák-tanáesa hétfőn kezdte meg Knlikás bünügvének tárgvalását. Karikás a kivégzett Fiirst Andorral és Sallal Imrével együtt vezette a rendőri nyomozás szerint a kommunista mozgalmat. Rajta kívül •» vádlottak padjára került: ifj. Kilián György, Ko-ner Lajos, Kosper Lajosné, Horváth Jenő és Kovács József. Az ügyészi vádirat szerint Karikás a dil'tatura bukása után Berlinben, Bécsben, Moszkvában és Parisban fejtett ki a kommunisták magyarországi pártja keretein beiül tevékenységet. 193 elejen a kommunisták magyarországi pártjainak megbízott vezetőinél jelentkezett és 1932-ben a központ utasítására Budapestre utazott. Itt fejtett kí ezutá- tevékenységet és Sallaival, Fürsttel együtt vezette a pártot. Feladata volt a magyarországi termelés tanulmányozása, megfelelő adatok gyűjtése és feldolgozása abból a célból, hogy a kommunista mozgalom irányítói ezeknek az adatoknak megfelelően irányithassák a mozgalmat. — Nem érzem magam bűnösnek —, jelentette ki Karikás az elnök kérdésére. Azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolnak, nem követtem el. A világháborúban résztvettem, majd orosz fogságba kerültem. 1918-ban hazaszöktem, amint hazaérkeztem, kommunista lettem. — Résztvett ngv-e a tiszalucl plébános kivégeztetésé1 0 kérdezte az elnök. — Egváltalán nem. 1922-ben Oroszországba kerültem, nhol művezető lettem a pénzügyi népbiztosság műhelyében. Később a textiliparhoz kerültem. A textilszindikátus vezénvelt Európába, ahol bejártam az öszs?(.s államokat. — ö'it azzal bízták meg, hoev rropaganla tevékenvsépM fejtsen ki? — Nem. Visszatérésem után Moszkvában egy textilgyári üzem igazgatója lettem. 1928ban azonban két okból is elhagytam Szovjetoioszorszégot. Egvrészt azért, mert ki voltam merül' t, másreszt azért. mert nem tartottam összeegyeztethetőnek, hogy mint meggyőződéses lrommunísta kényelmes igazgatói pozícióban mamd;' '*. — - Adatok vannak arra, - mondotta az elnök —, hogv I rgvalt Károlvi Mihállyal. — Ez sem tele! meg a valóságnak. Káiolyit ismerem, de köztudomásu, hogy 6 nem kommunista. — Hogy került 1932-ben Magyaroi zágral — önk*- ' jelentkeztem. Magyarországra kerültem, útlevél nélkül, az osztrák kommunisták segítségével. Az Irinvi-uccában vettem ki lakást. Itt adatokat gyűjtöttem, majd eltávoztam, később újból visszajöttem. Ekk:>r találkoztam. Sallaival és Fürsttel. Megbeszéltük hogv én gazdasági tanulmányokkal fogok foglalkozni. Az volt a terv. hogy részlelesen megbeszéljük a tennivalót, de a rendőrség időközben letartóztatott. Ez volt az gész működésem. Ezután Kilián Győrgyöt hallgatják ki. aki szinén tagadott. A többi vádlott Is tagadó vallomást tett, majd Haim Péter detektivfelügyelót hallgat-« ták ki tanuként. Elmondta a nyomozás történetét, a leleplező levelet Tolsztoj egyik regé-r-yével desifrirozták. A nyomozó d»tektivek megtudták a jelszót és ezzel hatoltak be a kommunisták irodá.ába. Az ügyész vádbeszédében arról b »zílt.Kogv Karikás fontos vezetőszerepet 'át«zMt, azt bizonyija szerinte nz is. hogy Karikás érdekében' sok külföldi tiltakozó távirat érkezett. Szerdán a védőbeszédeket mori'l|ák «•!. majd kihirdetik az ítéletet. KleMshern em^ke ar akadémián Rudnp°*t. októher 21. A Matvar Tudományos Akadémia hétfőn délutáni ülésén B:r. rrricgtf Albert méltatla emlékbeszédben gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter érdemeit. Az ülésen megjelen' Józs®f főherceg. Hómin Bálint kultuszmids^er. Szilt Kálmán államtitkár, küldői'sé^e! kénvi^eUftte magát n xze<irdi, a rtehrf"*pni é« a néesi egyetem. MINHENSZENTEKRE KOSZORÚK, VIRÁGOK féKétmfll olcsók, szépek SzAsz Amália virágüz'etében «¿«•(•henyi-tír X iKorrA Mnil > 383 TÓTH képkeretezőnél a legjobb és lesrolcsoM. karetek kaphatók Tisza U korút 45, Méroy u. sarok, ügyeljen a dmre I a*