Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-22 / 242. szám

DELM AÖVAKOKSZAO 9ZCOED. Sirrkc»rlO*éo: Somogyi ncea 22.1.em Telefon: 23-33.^Kla óhlvalal. KiUctOnhHnyintAr legylrada : Aradi OCCA S. Telr Ion t 13-00. # Nyomda i LÜW LloAi uccui'. Telefont 20.34. Tévlroll 6a levélcím IMImaoyaromAg »«eged WHmmmemmmmmmmmmmmmmmi Szombat, 1932 okL 22 Ara HlU16r VIII. évfotyam,242. sí. 3.20 ».'icuiraidnn' pengd * Buy«» •«Ara A™ nao 1«. vatdr- é* Ünnepnap 24 mi. Hír« detétek felverni« tavtf« aserlnl. Meglőlen««* hdtM'dveietdvel «aoonfa ratae I ötvenéves j&aWaiatlan , | i I i Irta Juhász Gyula i \ Ma van ötven éve, hogy Arany János megkezdette a halhatatlanság életét és róla igazán el Lehet mondani a maga szavaival, hogy nőt. ton nő tiszta fé.nye. Arany soha sem számított a népszerű költők közé, de divatos se volt, mindig a választottak kis, lelkes tábora szította fel és ápolta kultusza tűzét. Petőfi harsány hangja tulzengte a tömeg előtt az 6 csöndes panaszát és Arany, aki egészen a népből nőtt kl és tökéletesen kifejezte a nép lelkét, voltaképen sohasem jutott el a néphez. Az iskola saelid erőszaka (igen helyesen) belevitte a tanultak köztudatába Toldit, amelynek csak nyelvi kincse is roppant dus és erős nevelő érték, de a Buda halálán és a balladákon kivül csupán néhány verse kerül e réven igazi szellemi forgalomba. Pedig Arany költészete rendkívüli gazdagság (amellett igazi mintagazdaság is), amely méltó rá, hogy a magyarság mélyebb és fölszinesshb rétegeit egyaránt áthassa és átformálja. Valódi jelentőségének egy időben szinte utjában állottak a szapora és bőteszédü Arany-epigónok, akik csak a szavait lesték el és formáit öltötték magukra. Miattuk egy jó ideig még Ady is bizalmatlanul és elllenkezéss?l nézelt Aranyra és még a káprázatos északi fényű Duda halálában is keresgélte az elhamvadt szentjános tüzeket. Az aranyjánosi lélek meglehetősen illetetlen maradt ezektől az epigónoktól, az a lélek, amely minden klasszikus nyugalma ellenére is mély örvényeket, fájdalmas seheket, nagy vívódásokat és keserű vádakat takar. Mert ez a paraszti sorból goethei magaslatokra emelkedett magyar költő a legfinomabb és legérzőbb, legvérzőbb lelkek közül való volt, akik valaha éltek és szenvedlek. íéha egy sora hirtelenül ugy hat, mint ¡kor a sötétségben villámfény "hull valami 'y szakadékra. Nincsen nála szemérmesebb íő ezen a földön, de éppen ezért, annál leribbek és megkapóbbak az ilyen fölvilások. Ez a szalont»! hajdú ivadék, aki k hajlott korában és vc'.c.lenül vetődött főidre (Karlsbadon tul nem járt és oda csak a kura vége'.t), aki é'ete javarészét éki tanári magányban és akadémikus tudós < jnultságban töltötte, állandóan a lót és nemnagy kérdésein töprengett és bár nem lalko/o't a hivatalos és hivatásos bölcsétel, mégis te e van gondolali tarla'ommal. egigazibb és ¡egÜsztább magyar filozófiáik, a humornak aranya ragyog minden sórán, életnek mindent megértő és meghocsáló ¡liléiéit, a hiuságok hiúságának mély átér. e lebeg az ő vizének mélysígeí felett. Min nagy magányos volt ez az igaz ember költő! A nyilvánosság előtt alig srerepelt szer-kétszer, akkor is s'okatlanul t'onlos almak szó'.i'.ották elő (Széchenyi emlékeid, ő valóban jól rejtőzött,, de íróasztalán egész világ született, élt, rajzott és agyái korának minden nagy kérdése és esz¡e megfogamzott és alakot öltött. * iivételesen öntudatos művész volt, tudósa a meslerségnek, amelyet hittel t's kéUégüzöit5 nincs egyetlen sora som, amelyet ne egnagyohh felelősséggel irt volna, de azért emberi melegség ott remeg minden szavá. >. noha márványból faragónak látszik is azt Ennek a tökéletes költészetnek legfőbb varázsa éppen abban van, hogy elhallgatással mond ki titkokat, hogy a aorok közé rejti könnyeit, hogy olyan belső zenéje van nekl^ amely állandóan, sokszor csak a vájt fülűek elölt hallhatóan nyomon kiséri ,a ritmusok és rímek pazar hangversenyét • C az első modern költőnk tartalomban ét formában, lélekben és szellemben, idegeivel és szemléletével egyaránt, aki a legősibb népi talajon, a legdúsabb televényen újszerű, egyéni hajtásokat hoz. Csak gondoljunk az őszikék néhány kis remekére, a Bolond Istókra, az olyan balladákra, mint a Tengeri hántás, emlékezzünk csak lélekrajzának finomságaira. A szenvedő Arany, ahpgy lassan előtűnik fájó, meztelen lelkével művészetének leple alól, olyan közeli hozzánk, annyira rokon velünk, oly igen, őrökké időszerű! De ma talán még inkább, mint eddig bármikor. Ez az igazi Arany nem érvényesülhetett a maga egészéten és lénye legmélyével a ferencjózsefi idők millénhnnt ragyogásából. A lírikus Aranyt magát is háttérbe tolták az epikus kedvéért és Arany, a művész helyett a népiest nuitagatták. yy ———— Még egy dolog van, ami Arany Jánost ma különösebben érdemessé teszi a figyelem • és meghallgatásra. A ml korunk, a nagy repülések és nagy diktátorok ideje, a rekordok és reklámok világa önkényteletfül is e szép csőn-' desen ballagó, szemérmes éa szerény, szelid és szenvedő magányos felé fordítja azok érdeklődését, akiknek nem edészen ez az ö világuk . 7. . Arany János nagyon so!< mai Iirmls kérdésre megfelelt már régen, halkan és bólesenj könnyek közt mosolyogva. A mai világ közönséges históriáját aenki se írja meg külöm. ben, mint ö a Gondolatok a békekongreszszus felöl cimü versében. És milyen megrendítően és megindítóan emberséges ember tud lenni ez a ¡doctus poéta, például abban a költeményében, amelyet a tragikusan korán elment Czakó sirján irt! A legigazibb versek egyike ez irodalmunkban, érzik benne Pelőri közelségének melege, egy sokat tűrő és vergődő ifjú férfi egész kitárolása (amely a legritkább, talán egyetlen ilyen lá'.vány Arany, nál), egy rövid Urai, vallomás, amely hosszú eposzok zőngelmeinél több, maradandóbb^ nagyszerűbb és bámulatosabb. Ez a mi Aranyunkéi minden Idők Aranyai akit a végzet számunkra tartogatott vtgaszta. lásul és fölemelésül a: nehósés leverő napokban. ' • Nagy nyugtalanság Belgrádban a dinár árfolyamcsökkenése és a devizahiány miatt tudósítónk telefon jelentése.) Bel- A kommüniké szerint a külföldi viszonylatban beállott pénzügyi válság legfőbb oka a dlnárhíány, ami viszont elsősorban arra vezethető vissza, hogy Jugoszlávia most már másféléve nem kap jóvátételi fizetéseket Németországtól. A devizahíány kapcsolatban áll a világválsággal és a kereskedelmi forgalom csókkenésével. érádból 'jelentik: A dinár hetek óta tartó árfolyamcsökkenése belgrádi pénzügyi körökben nagy nyugtalanságot idézett elő. A kormány pénteken kommünikét adott ki, amelyben nyomatékkal hangsúlyozza, hogy pénzügyi válságról belső viszonylatban nem lehet szó, a dinár belső értékelese teljesen stabil. A pénteken este megfelent rendelet 20-20 százalékkal megpóllékolfa a jövedelmi és társulati adót, 2 százalékkal a keresett adót — Az adót február lVlg Három részletben kell befizetni Budapest, október 21. A MTI. jelenti: A belügyminiszter az 1932—33 évi inségenyhitő tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló inscgjárulékról ma rendeletet adott kl. amely egyebek közt a következőkben Intézkedik: — Az inségenyhités költségeinek az 1932—33 évben való fedezésére a városokban egyszeri ínségjárulékot kell kivetni, még pedig a jövedelmiadó, a társulati adó és az általános kereseti ad-S fizetésére kötelezettek terhére. — Az egyszeri inségjárulék fedezésének alapja az 1932 évre kivetett állami jövedelmi adóban alapul vett és a város területéről származó 1931 évi adéköteles tiszta jövedelem, valamint az 1932 éve kivetett társulati és általános kereseti adóban alapul vett 1932 évi adóköteles nyereség, illetve jövedelem. Az egyszeri járulék kulcsa a jövedelmiadó fizetésére kötelezetteknek az előbb meghatározott alap után járó jövedelmiadó 20 százaléka, a társulati adót fizető kötelezetteknek pedig a társblati adó 20 százaléka. — Az általános kereseti adót fizető kőtelezeiteknek az általános kereseti adó fizetésben alapul vett adóalap alább megállapított százalékát kell fizetni inségjárulékként: Budapesten 2, Baján 2. Hódmezővásárhelven 1. Szegeden 2, Békéscsabán 2. Csongrádon 2, Gvulán 2, Kalocsán 1, Karcagon 1 és fél. Kiskunhalason 2, Kiskunfélcgvházán 1, Kisújszálláson 1. Mak? t, Nagykőrösön 1, Szekszárdon 0, Szentesen 1 százalék. Az inségjárulekot a városi adóhivatal veti ki A kivetett inségjárulék tekintet nélkül arra hogy a fizetési meghagyást mikor kézbesítettek, 1932 november 15-én válik esedékessé és 3 egyenlő részletben, december 15, 1933 január 15 és február 15-ig fizethető kamatmentesen. Az egyéb közszolgáltatások befizetésére kapott kedvezmények az inségjárulékra nem terjed