Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-15 / 210. szám

Sziők filmébe! Pollák Testvérekné, IX. 15 Az aranyat varázsló cigányasszony esete az ördöggel és a gazdával (A Délmagyarország munkatár sál 61) Az egyik szegedkörnyéki tanyán néhány nappal ezelőtt jóízű eset történt egy kuruzsló cigány­asszonnyal. Ez az asszony beállított egy ta­nyára és a házbelieknek kijelentette, hogv aranyat, kincseket tud elővarázsolni a föld. bői, ha mindent ugy tesznek, ahogy ő kívánja A gazda elzavarta a dgánvasszonyt, ellenben feleségének szöget ütött a fejéhen a dolctf. Másnap megkereste a javasasszonyt és elhívta a tanyába. A gazda a földön dolgozott és nem tudta, hogy mi történik otthon. A javas­asszony azzal kezdte bübájoskodását, hogy pénzt kért, amit meg is kapott. Majd az ud varon a gazdasszonnyal hatalmas gödröt ása­tott és kijelentette, hogy ott fog megteremni a kincs. Beszórta a gödör fenekét szalmával, -majd kiadta a parancsot, hogy szedjenek ősz­sze minden élelmiszert, sonkát, kolbászt, ba­romfit, lisztet, amit a háznál találnak', mert az kell az ördögnek", ald a kincset adja. As asszony lelkiismeretesen teljesítette a javas­asszony parancsát és a gödör szélét telerakta minden jóval. A gazda időközben hazatért és már a tanya kapujából látta, hogy mi történik. A kapu mellé húzódva 'figyelte; a két asszony buzgól­kod ását. A cigányasszony ekkor beíefeküdt a gödörbe és bűvös szavakat mormolt, amíg a gazdasszony a g<időr szélén térdelt és ájtatosan imádkozott A gazda elsietett a szomszédba és két férfi­vel tért vissza. A meglepeti cigányos*zonyt beszorították a gödörbe és rálapátolták a földet. Egészen letemették és csak a fejét hagyták szabadon, hogy meg ne iulladjon. A jó fogás hirére nagy tömeg ember sereglett össze és arra biztatták a bűbájos asszonyt, hogy az ördöggel szabaditassa ki magát. Vé­gül a megkínzott javasarszonyt elbocsájlotlák. • «_• I Méhes és Prlvínszky párisi dlvalszllcsök szörme&ru­UZIGIaVll@§yGZGSI házukat Széchenyi tér 6. szám alól Kdllay Albert ucca l/a <Htd u.) és DedK Ferenc ncca sarok alít (jelyegfék át. Mlndennemll szőrmék raktáron. f«B~ Átatakljások és Javítások Jutányos áron. A sugárutak kövezése a műszaki és pénzügyi bizottság előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros hatósága tudvalevően pályázatot hirdetett a Petőfi Sándor-sugárut külső szakaszának, tt Csongrádi-sugárutnak és a Ti.szapartnak* kövezésére. Az árlejtés eredményét a hatóság a rendkívüli közgyűlés elé terjesztette azzalt hogy a munkával a szobi kőbányát bízzák meg. A közgyűlésen a kisgyűlés javaslala el­len több felszólalás hangzott el, végül is a polgármester levette az ügyel a napirendről és már szerda délre összehívták az egyes ¡tett műszaki és pénzügyi hatóságot, hogy a kérdést megtárgyalja. Az ülésen Mihályffy László ismertette a négy beérkezett ajánlatot A másfélórás vi­tában résztvettek Doránszky Károly, Wimmer Fülöp, Ottomy István, Veress Gábor és Pász­tor József. Az előterjesztés nem adott tiszta képet az ajánlatokról, amiért a bizottság fel­kérte Doránszky Károlyt, Oltova/j Istvánt, Veress Gábort és élőadót hogy az e^yes ajáijlat >kat számítsák át és összegezzék, hogy a bizottságnak módjában legyen a legprecí­zebb összehasonlítást megtenni A folytat6­lagos ülést csütörtök délben tartják. 450 mázsa nemes ponty a fehértói haiqazdasáqban i »1 lás kérdésétől. Ezt az üzemet esik nyilvános verseny tárgvalás utján lehet hasznosítani. Csak i kW '¡•.•bet dönteni, amikor reális versenytár­gyalást irhát ki a város. A pótadóval való fe­nyegetés értéktelen, mert nagyobb pótadó az, ha az iparos .10—10 százalékkal fizet többet az aramért, mint amennyit kellene fizetnie. Indit­vánvozta, hogy a közgyűlés a gázgyár^ ügyé­nek'tárgvnlásnt vegye le a napirendről és uta­sítsa a polgármestert, hogy egy éven belül ter­jesszen érdemleges javaslatot elő. Kiss Bálint az egységárak megállapításáról és az áramvezetékek árának mérsékléséről be­szélt Korda Jenő a nemzetközi versenytárgyalás melleit szólalt fel. Indítványozta, hogy a város irjon ki ver­senytárgyalást az üzem koncessziójára, de ne nőst, hanem egv év múlva, amikor remélhető­leg javulnak a gazdasági viszonyok és felébred a külföldi tőke érdeklődése A házikezelést a kereskedők nem tartják megfelelő fonnának. Kifogásolja, hogy a város a közvilágítási ára­mot nem önköltségi áron kapia, így a gázgyár 300.000 pengős járadékát olvan pénzzel fizeti vissza, amelyen a vállalatnak haszna van. A kővetkező felszólaló Láfer Dezső, aki hivatkozik a szociáldemoratapárt régebbi indítványára. Abban a kérdés időszerütlensé­gére valÁ hivatkozással a tárgyalás elhalasztá­sát kérték. A szociáldemokrata párt elvi állás­pontja szerint az ilven fontos üzemet a közüle­teknek kell a kezében tartania. Egyetlen egy érdekeltség sem köt másképpen szerződést, mint ugy, hogy biztosítson magának megfelelő hasz­not egyik oldalon a fogyasztók, a másik oldalon a közület, a város rovására. A pótadó kérdésé­nek bekapcsolását szerencsétlennek tartja. A közüzem szaporítását a protekcionizmus és a hezzánemértes veszélyezteti. Debreceni és pesti példákra nem lehet hivatkozni. Németország­ban gyönvörüen és közhasznúan dolgoznak a közüzemek. Az alkalmazottak szempontjából is kívánatos az üzem házikezelésbe vétele. Hoz­zájárul ahhoz az indítványhoz, amely a kér­dést időszerűtlennek minősiti és a napirendről való levételét kéri. A gazdasági fellendülőben n»m bízik, a jelenlegi hossz csak manőver, amelynek célja, hogv eltereljék az igazi bajok­ról a figvelmet. A város ráér foglalkozni a kon­cesszió kérdésével egv évvel a háramlási idő előtt A város érdekeit szolgálja a közgyűlés akkor, ha figyelembe veszi azt, hogy a közület sokszor gyöngébb, mint egv tőkecsoport. Hogy az energiatörvényt még nem hajtották végre, annak valószínűleg, nem a kormány az oka, van itt szerepük bízónvos kartelleknek, tókc­i >oportoknak is A házikezelés elvét csak akkor ¡elet é; szabad feladni, ha a város anyagilag ner.i lenne elég erős az üzem átvételéhez és fenntartásához. De ebben az esetben csak tel­icsen megfelelő ellenszolgáltatásért szabad át­adni az üzemet a magánvállalkozásnak. A polgármester ezután b'^lenti, hogy föhb föl.'ratkozott szónok nincs. — Pedig lenne még egv kis idő. — mondotta. A vita míjdnem befejeződött, de Szűcs Imre K'er-.lkezé«-.' megmentette a h-lyzelet, Szűcs be­szédében bejelentette, hogy Lájer Dezső állás­pontjához csatlakozik. A polgármester háromnegyed hitkor félbe­szakította az ülést és folytatását csütörtök dé'­utan 4 órára tűzte ki. COTILLOH BÉL siónkon, l?-*a renjel 4-tq a Vigadó nagytermébe» Katonazene, Jazi­Dantf. e gtnvtnr Táncos höl-j gyek ingyen! C0T1LL0NTI kapnál. i| (A DélmagyarorSzág munkatársától * Fischer Frigyes országos halászati felügyelő néhány nappe.l ezelőtt Szegedre érkezett, hogy meg­tekintse a fehértói halgazdaság építési mun­kálatait és megtegye a szükséges intézkedése­ket a halgazdaság üzemhehehezésére. A halá­szati felügyelő H. Papp István igazgató-fömér­nök társaságában bejárta a fehértói halgazda­ságot, megtette a szükséges intézkedéseke*, kiadta a szakszerű Instrukciót és szerdán dél­ben tájékoztatta a tennivalókról Somogyi pol­gármestert is. Fischer Frigyes Détmar/yarország munka­társának elmondotta, hogv a 900 holdas hal­gazdaság bt'tdepiiésére már most, őss/el sor kerül. Négyszázötven mázsa 6810 dekás iva­dékra van saítikség. A halastóba csak nem s pontyot telepítenek, amely o!;tói,erre 80-100 dekásra megnő léhát halászható. A 450 má­zsa ivadékot a kisteleki országút hoz le ;k:>ze­Üebb fekvő me.íencéle helyezik el F.bben a medenceien te'eltetiK át és trnsszal áttele­pítik a nevelő medencékbe, amelyeket a ta­vaszi áradás idején szivattyúzással töltenek meg Tisza-vízzel A medene'kle 4000—4,">00 mázsa takarmányt helyeznek el, kukoricát, rozsot, vagy árpát, lehetőleg olvan lerménvt, amely a város gazdaságából kikerül. A be­népesítés előtt m ^trásvázzák a talajt, később perh'ct a vizet Az ivadékot a kelébiai halgaz­daságból szerzik lie. Mázsánt.ml előreláthat<j. lag 70-80 pengő lesz az ára, tehát a szüks'ges ivadék-mennyiségért 30-35.000 pengőt kell ki­fizetnie a városnak. A halgazdaságban az első halászatot 1.133 októberében tartják meg. A halászati felügyelő érdeklődésünkre el­mondotta, hogy az ivadékok kifagyása nem kővetkezhetik 1«, mert abban az 50 holdas i medcncélen, ahová az ivadéko. elhelyezik, 120 centiméteres a vizrfteg. T'.c. vastag jég I pedig a legkeméryebb té'en sem kcp/őilhetik. Ujabb benépesítésre többé ne-n 'esz sziikség, mert a következő esztendőkben má; a halállo­mány maga végzi el ezt. Azzolvasó rovata iger tisztelt Szerkesztőség! A mai járvá­nyos időben bizonyára helyet adnak ama sze- 1' rény kérdésemnek, hogy amikor a tiszti fő­orvos már a tanyai iskolák bezárását is el­rendelte, még mindig nem tartották szüksé­gesnek az illetékesek a várost zeneiskola be­zárását Ennek az Intézetnek legalább 200 nö­vendéke van, akik mind iskolakötelesek, akik­nek szülei a legnagyobb rettegésben élnek a járványok miatt. Miután azt hiszem, hogy a megfelelő intézkedés csak feledékenységen mú­lott, reményiem, hogy a megjelenő figyelmez- v tetés nem marad eredménytelen. Teljes tisztelettel: (Aláírás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom