Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-13 / 208. szám

1X13 Azz olvasó rovata Tisztolt S/.rkesztóség! A tanítói kiskertekben és a gróf Klebelsborg-tclepen Inkó nviiR'Iijns t s tényleges Máv. alkalmazottak már hónapok óla várják, hogy tűzifa járandóságaikat még a rossz idö elölt hazavihetnék, mert esó esetén az iilak járhatatlanok. Tűzifa azonban nincsen a Szeged-Rendező pályaudvaron szertárban, el­lenben Szcged-Rokuson rengeteg a fa. Nem lud­luk, hogy miért nem utalnak fát a Szeged-Ren­dezöi szertárba. Attól tartunk, hogy majd ak­kor kapjuk meg a fát, amikor a rossz utak miatt hasábonkint, háton kell haza hordani azL Tiszlelettel: (aláirás.) Tisztelt Szerkesztőség! Az államvasút az ál­lomási perronjegyekért 20 fillért szed. Köztu­domású, hogy 20 fillér ma sokat jelent. Külö­nösen sok pénz, ha perronjegyért kell kiadni. Azt hiszem, hogv a vasút is jól' járna, ha a per­ronjegyek árál. alkalmazkodna a mai változott viszonyokhoz, 10 fillérre szállítaná le. Valószí­nű, hogy sokkal többen vásárolnák a jegyet, mint most. Remélem, hogy a vasútnál megszív­lelik felszólalásomat és mérsékelni fogják a »i.rronjegy árát. Tisztelettel: F.gv utas. Ignn tisztel! Szerkesztőség! Miért 50 pengő a tégla Szegeden? Erre min­denki azt válaszolhatná, hogv azért, mert a szegedi téglagyárak kartellbe léptek. Ez azon­ban tévedés, mert kétféle kartell van; egyik, hogy nagyobb nyereséggel lehessen értékesí­teni valamit, a másik csupán kényszerből jön létre azért, mert a nagy verseny következtében az árak annyira lemorzsolódnak, hogy csak veszteség mellett dolgozhatnak s miután en­nek következtében a versenyt tovább nem bír­ják, önfenntartási ösztönből kénytelenek kar­tellbe tömörülni. — Ilyen természetű a szege­di téglagyárak kartellje is. A szegedi téglagyárak az idm, tavasszal — még mielőtt a kartell létrejött volna — 42—43 pengő körül variáltak, de a verseny nemcsak az árakat törte le, han--m a tégla vastagságára is rávetette magát és ebben az egvik gyár igye­kezett a másikat felülmúlni. A tégla normál vastagsága 6.5 em. Erre az egvik gyár 7 rm. vastagot gyártott, mire a másik 7.5*cm-el kí­sérletezett, írre a harmadik 8 cm-re gyártot­ta téglát, mire a negyediknek természetesen nem maradt más hátra, mint 3.5 cm. vastag téglával leverni a versenyt. Csak mikor már a gyárak sem árban, sem vastagságban nem bír­ták a versenyt, hogy a további armorzsolódást elkerüljék és a súlyos veszteségeket megakadá­lyozzák — létrehozták a kartellt. " Szegednek négy téglagyára van, melyek kö­rül kettő egészen nagvszabásu, egy középüzem és egy kisüzem. Több más okon kívül tehát amelyeket itt felsorolni nem lehet, ez az oka annak, hogy Szegeden a tégla még nundig olyan drága, holott tökéletes szaktudással és a gyárak berendezésének kismérvű megváltoz­tatásával. vagy átalakításával itt is keresztül h-hetne vinni, hogy a fogvasztók ne 50 pengőt, hanem csak 28 pengőt fizessenek ezer darab légláérl és ha a szénárak csökkennének, még ennél is kevesebbet. Még ilyen árak mellett is bízlositva lenne a gvár részére a megfelelő eredmény. Ha a mni árak mellett egy gvár 2 millió niivagot tini elhelyezni, ugv az alacso­nyabb árak mellett ennek sokszorosát adhat­ná el s az eredmény ennek megfelelően hat­ványozódna. A szegedi drága termeléssel szemben azt lát­juk, hogy az egész országban ugv a nagy, mint a kisüzemek között, akár a közelebbi, akár a t volabbi helyiken már nagyon sok van. amolvik szakczerü és gazdaságos üzem mellett a téglát 26—30 pengő közölt árulja és még mindig szép eredményt ér el. Szegeden is láttuk, hogy a kis házak épitése erősen fellendült. Számosan vannak olvanok, akik szintén építenének, de nem rendelkeznek elégséges tökével, és miután hitelhez nem tud­nak jutni, illuzórikussá válik számukra az építkezés. IIn tehát ezen kis embereknek lehe­tővé tennék hogy az építkezéshez szükséges téglát az eddigi árnak majdnem a feléért sze­re zliessék be. ugv a téglánál megtakarított ö-z­s/eggel már fel is építhetnék a házát. Ez pedig nagyon sok iparost foglalkoztatna és a mun­kanélküliek százait jnttr.tná kenvérhez. Ennek elősegítésére. — ha a szegedi gyárak nem vol­nának képesek a tégbtermelésl olcsóbbá tenni — az építőipar elsőrendű érdeke lenne egy olyan vállalkozás létrehozása, mely lehetővé tenné a szegedi piacon is a 26-—30 pengős ára­dat és így az o!rsó munkavállalást, amivel az •»¡tkc/i'st erősen fel lehetne lendíteni. Tisztelettel: (Aláírás.) HireR IX 13. Kedd Rőm. kat. Notburg. Pro­tistáns Ludovika. Nap két 5 óra 34 perckor, nyugszik 18 óra 17 perckor. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatol tar tanai;: l.einzlnger Gyula, Horváth Mihály-u. 9. (Tel. 1352.) Moldván Lajos, Újszeged, Vedres-u. 1. (Tel. 18-46.) Nvltassv Ágoston, Római-körut 22. (Tel. 25-49.) Salg'ó Péter, Mátyás király-tér (TeL 12-96.) Frankó Anlor, Dugonics-tér 1. (TeL 17-93) Zakar S. örök., Valéria-tér L (Tel. 16-95.) — Kéthlv Anna vasárnap beszámolót mond Szegeden. Szombaton este Szegedre érkezik Kélhlv Anna, Szeged szociáldemokrata ország­gyűlési képviselője. Kéthly Anna vasárnap dél­előtt a Korzó Mozi nyári helyiségében nagy­szabású beszámoló beszédet tart a politikai és gazdasági helyzetről. — Gyermpkparallzis járvány Németországban. Berlinből jelentik: A ln'óságok által a gyermekbé­nulás járvány leküzdésére tett összes óvóintézke­dések hatástalanoknak bizonyultak. A járvány hi­hetetlen gyorsasággal terjed tovább és most már Pomerániában is olyan arányokat öltött, hogy a hatóságok kénytelenek voltak elrendelni, éppugv, mint Mecklenburgban, a tartomány összes iskolái­nak azonnali bezárását. — A Szegedi Rotary Club látogatása Szabad­kán. Szombaton és vasárnap a szegedi és hódme­zővásárhelyi Rotary Clubok tizennégy tagja a sza­badkai Rotary Club meghívására látogatást tett Szabadkán és Palicson. Az egyszerű udvariassági cktuson kívül ennek a látogatásnak az volt a je­lentősége, hogy a háború óta egy magyar egye­sület tagjai testületileg mentek át jugoszláv te­rültre és ott ugv a hatóságok, mint a vendéglátó egyesület és magánosok részéről a legnagyobb elő­zékenységgel találkoztak. Szombiton este a két klub tagjai vacsora keretében több Szegedet é^ Szabadkát érdeklő kérdésről megbeszélést folytat­tak, amelynek során foglalkoztak a calais-konstan­tinápolyi nemzetközi autóut ügyével, a sreged-sza­b:tdkai vasúti forgalom megjavításával és a két város körött filléres vonatok indításává' \ sza­brdkaiak nevében a vendégeket Pavlovit* M.klós elnök üdvözölte, magyar részről a megbeszélésben Rerzenezey Domokos műszaki főtanácsos. Pavlo­vit* István a Nemzeti Bank főnöke és Tonplli Sán­dor kamarai főtitkár vettek részt. A szabadkai Rotary Club tagjai a látogatást a legközelebbi jö­vőben, előreláthatólag szeptember 21-én és 25-én fogják viszonozni. — Halálozás. Müller Margit tisztviselőnő, hosz­szas he» 'gség után elhunyt Hétfőn 'Jélután féiöt­kor temették a zsidó temető cinterméből. Az el­hunytat édesanvja: özv. Müjler Sámuelné gvá­<zolja. fferriot a marneí csata évfordulóján Páris, szeptember 12. Vasárnap ünnepelték meg Meauxban a marneí csata tizennyolcadik évfordulóját s ugyanakkor leplezték le Vared­desben azt a szobrot, amelyet Amerika a mar­nei csata emlékére adományozott Franciaor­szágnak. A leleplezési ünnepség Edge párisi amerikai követ beszédével kezdődött. Hcrriot miniszter­elnök beszédében tiltakozott az ellen az állítás ellen, mintha Franciaországot háborús szc' lem töltené cl és utalt azokra a messzemenő ál­dozatokra és engedményekre, amelyeket az or­szág a béke érdekében tett. A béke megalapo­zását célzó erőfeszítéseket részletezve, kijelen­tette, hogy Franciaország a legőszintébb meg­becsüléssel fogidia Hoover elnök genfi javas­latait, de megértést kér ama kívánalmai szá­mára. amelyeket súlyos megpróbáltatásaiból merített tapasztalatai alapján támaszt. Emlé­keztetett arra, hogy Franciaország népét milyen veszély fenyegette a marneí csata ideiében. Hangoztatta, hogv Franciaország ragaszkodik a megfelelő biztonsági rendszabályok megho­zatalához, amelyek lehetetlenné teszik az ilyen veszélv megismétlését. Paul-Boncour hadügyminiszter a marneí gvőzclmct ünnepelte beszédében és kifejtett:, hogy ez a diadal egy egész politikai rendszert semmisített meg. Franciaország nvndent el­követ a leszerelés érdekében, de nem tévesztheti s/t m előtt saját biztonságát. Ptfcal HAMERLI-KESZTYÜK legnlc«ÓMi»n Pollák Teílvérehnel i./> A has lellsége, májláféki fáfdn'mak, emész­tési nehézségek, gvomorhílhurut és sárgaság a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által megszüntethelők és az agy, a szem, tfldö vagy s?l? felé Irányuló vértói ulások ellensulyozhatók. Gvonor- és bélspeciallsták igazol|ák, hogy a Ferenc József, vízzel külö­nösen az 016 életmód következtében Jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­tárakban, drogériákban es IflszerQzlelekben kaphaló. &i — Rövidesen megkezdik a gyümölesfacsemeték kiosztását. A szegedi faker'észektől mint Ismere­te», az n'tam 15000, a város pedig 5000 pengő é"­téki': gyümölcsfacsemetét vásárolt, hogy kárp'tol­ja valamennyire őket a pajzstetüs fertőzés mtstt elrendelt záriat okozta károsodásokért A facse­metéket a szegedi gazdák és bérlők között osztják ki dijrrentes»n A kiosz'ás rövidesen megkezdő­dik. A város a bérlőket kötelezi a gyümölcsfák szakszerű elültetésére és ápolására, a gazdák kö­zül csak azok kapnik csemetét, akik vállalják az elültetés és a gondozás kötelezettségét. Az ül'e­tést és a gondozást az Allöldkutató bizottság ellen­őrzi. — Megnyílik a PMKE-könyvtár. A DMKE elnöksége értesi'i tagjait, hogy ujabb müvekkel ki­egészített könyvtára 13-án, délután újból megryi­lik. A könyvtár Boldogasszony-sugárut 2 srám alatt minden kedden délután egynegyed 4—fél 6-ig áll tagjainak rendelkezésire. — Megélénkül a szegedi brídge-élet Mint isme­retes, a siófoki országos bridge-kongresszus meg­alakította az országos szervezetet s Szr^edet egyik kerülete székhelyévé tetle. A déli kerületi szék­hely iránt nagy vetélkedés volt a szegedi és békés­csabai kiküldöttek között, a békéscsabaiak egy hatszáz aláírással ellátolt memorandummal har­coltak városuk mellett, melynek első aláirója Bé­késcsaba polgármestere volt. A kongresszus ugy döntött, hogy egy déli és egy délkeleti kerületet al .kitott, mert a szegedi bridgezők nagy számára és játékerejére való tekintettel Szegedet mellőz­hetőnek nem tartotta. Ennek a döntésnek Szeged ide­genforgalmára is kedvező hatása lesz, a budai, békéscsabai és pécsi bridgezők máris elhatározták, hogv a közeli hPtokVn eljönnek Szegedre s a sze gedi bridgezőkkel összemérik erejüket. x Corbelár C.amilla zongoraművésznő, áll. ké­pesilelt oki. tanár egvéni, művészies kiképzést vállal. (Kezdők speciális tanítása nagy eredmé­nvi'i hallásképzéssel). Mérsékelt honorárium. Tisza Lajos körút 9.. földszint, jobb. 197a — Az osztálysorsjáték mai húzásán 2000 pen­gőt nyert a 9890, 11888, 45617, 1000 pengőt a 18689, 40302, 41317 számú sorsjegy. A főhuzás iránt az érdeklődés óriási méreteket ölt, mert a három fő­nyeremény, a 300 000, 200.000. lOO.ooo és szerencsés ecetben, az 500 000 pengős főnvereménv még most Is a szerencsekerékben van. Kevés sorsjegy méjr kapható Pető Ernő «árusítónál. — Kihágás! eljárás indult a lcgelőbitorló gaz­dák ellen. A városi közlegolőkre csak azok a gaz­dák hajthatják ki a szabályrendelet szerint állat­jaikat, akik előre lefizették a fübért és ezt nyug­tával igazolják. A legelők forgalmáról most sta­tisztikát készítettek és ebből kiderült, hogy sok­ka" több a legelőkre kihajtott állat, mint amennyi után befizették a fübért. Vizsgálat indult és an­nak során megállapították, hogy 7 szarvasmarha, 19 sertés és 1070 liba legeli a város füvét — in­gyen. Megállapították azt is. hogy ezeknek az ál­' toknak 39 gazdája van A harminckilenc gazda el!m a város kihágási följelentést tett. A községi kihágási bíróság hétfőn tárgyalta a gazdák első turnusának az ügyét és egyenkint 10—10 pengő bír­ságot szabott ki rájuk, r'.e Kötelezte őket arra is, hogy fizessék meg a városnak a fübér kétszeresét. — Leszállítják n kórházi betepánolás diját. A város kórházi bizottsága hétfőn délben ülést tar­tott a városházán. Pr Delire Péter igazgató ismer­tette a kórház jövő évi költségvetését, nmely sze­rint a szükséglet 263 000 penafí. Ennek alapján az igazgató javasolta a 4 9fl pengős betegápolási dí1 170 pengőre való leszállítását. Bejelertette, ho<iy n jövő évben bevezetik a kórházban a diétás konv­ha-rendszert. x Dr. Bárányi zeneiskolájában Ká ász ucca I., taritís megkezdődött. Beiratás naponta, tandíj 10 pengőtől. Szerelem és végzet az Írásban 1 alnap, szerdán a Kassban Pjthia elö.ulu-a. Jegy Dclniagyarnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom