Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-10 / 206. szám

S/.eUEU. SierKeizlMifl: Somogyi uccu 22.1.err» Telelőn - 23-33.^Klndóhlvatnl, kUlctOn<(UnyvlAr e« legylrodn : Arndl uccn N.lelelon: I3-00. - Nyomdn: Llíw LIpOl uccu IU. felelőn : ÏO-34. TA-vIroll leveleim • MlmnoyarorurAg Sieged Szombat, 1932 szepl. 10 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 206. M. Az egyetemes egyetem Megmondjuk egész nyillan: nem tartju1 örvendetes jelenségnek a nagy tódulást egyetemek íelé. Az intellektuális pályák re­ménytelen tulzsiifolisága mellett aggodalom­mal kell látnunk, ha a kultuszminiszter által engedélyezett kétszázas létszám helyett há­romszáznál többen jelentkeztek a bennünkel közvetlenül érdeklő szegedi egyetem jog- és ál­lamtudományi fakultására és hatvan helyeit kétszáz azok száma, akik az orvostudományi karra kérik a felvételüket. Azok között, akiket a középiskolák az úgynevezett „életbe" kibo­csájtottak, minden összköttetést és protekciót igénybevevő akadályverseny folyik, hogy az egyetemre bejussanak. De post equitem sedet atra cura ,a mai akadályverseny lovasai mögött ül a sötét gond, hogy mi törté­nik velük, ha abszolválták egyetemi éveiket is, ha majd a diploma birtokában helyet kell ne­kik is szorítani a dolgozó, küzködő, vergődő és máris nagyon kis darab kenyerekre szorított társadalomban. Ha hiztosak volnánk benne, hogy a felvétel­nél a középiskola papirbizonyitványai alapján végzett szelekció az oda nem valókat és csakis az oda nem valókat szorítja ki az egyetemről és ha tudnánk azt, hogy akiket nem vesznek fel, másutt játszi könnyedséggel tudnak elhelyezkedni, el tudnánk hallgattatni lelkiismeretünk szavát és bele tudnánk nyu­Ï nyu­odni az egyetemi létszám korlátozásába. ísem usszük azonban, hogy erre a kettős aggoda­lomra és kettős kérdésre akár a kultuszminisz­ter, akár pedig az egyes egyetemi karok fel­vételi bizottságai megnyugtató feleletet tudná­nak nyújtani. Nem ismerjük a felvételt végző egyetemi professzorok huszonöt—harminc esz­tendő előtt kelt érettségi bizonyítványait, de a nagy számok törvénye alapján nem tekinthet­jük kizártnak, hogy közöttük Is voltak olya­nok. akik a maihoz hasonló létszámkorlátozás mellett nem jutottak volna el az egyetemi ka­tedra legfontosabb állomásáig, az egyetemre való felvételig. És bármennyire tiszteljük is tudományukat s a tudománv terén kifejtett munkásságukat, nem tudhatjuk, hogy a leg­teljesebb jóhiszeműség mellett is az esetleges visszautasításban nem olyanok felett mond­ják-e kí az anticipált elitélő verdiktet, akik­nek elhivatottsága az övékénél többre szól. Egy részt vállalnak magukra az örök tragédia tudó­sának felelősségéből, aki kazánfutésre ítéli Lu­thert, a világ dolgai feletti álmodástól tiltja el Plátót és széklábak faragására ítéli Michelan­gelőt „Tudós! Vizsgáld fejalkotásukat E gyermekeknek, —" de mered-e^ mondani tudós, hoev Ítéleted he­lyes lesz és igaz? Mered-e mondani tudós, hogv egyezik hivatásoddal, ha a gazdasági visronvok nyomorúsága és a rendeletek formaliiásai té­ged kényszerítenek arra. hogy a tudomány for­rásától elzárd azokat, akiket még nem ismersz és akiknek hivatott voltáról nem tudtál meg­győződést szerezni? Elismerjük, hisszük és tudjuk, hogy sokan azok közül, akik az egyetemre akarnak be­jutni. hogv majdan a mngasabbrendü pp.lvák kanuja nyíljék meg előttük, nem lesznek oda­valók. De'vájjon m.nd odavalók lesznek-e, akik bejutnak? Ez az a kérdés, amelyre nem hallot­tunk és nem is fogunk hallani feleletet, mert ezt csak az élet teljesítményei dönt­hetik el. Hamarjában nem tudnánk megfelelni a kérdésre, hogy milyen is lehetett Schiller, Darwin, Helmhöltz, vagy Marroni iskolai bizo­nyítványa. Azt se tudjuk, hogv Semmelweis/, Hsemegí Károly, vagy Kandó Kálmán megütöt­tek-e azt a mértéket, amelv manapság valame­lyik magyar egyetemre való felvételhez szük­séges. Azt azonban egészen bizonyosan tudjuk, hogy politikai életünk vezető egyéniségei, sőt talán még minisztereink között is vannak olya­nok, akik csok mint a tudománynak létszám­feletti póttartalékosai gazdagíthatták volna te­hetségük kivirágoztatásával a magyar kultura virágágyait, ha rájuk is a papirbizonyitvány szerinti'elsőbbség törvényét alkalmazták volna. Elhiheti nekünk akárki, hogy nagyon sokan nem is azért törekszenek az egyetemre, mert füti őket a vágy, hogy világhírű sebészek le­ryenek, hogy majdan mint magasállásu bírák igazságot szolgáltassanak, vagv hogy a szu­perrelativítás elméletét állítsák fel. Ha ezer hold csanádí föld, öt belvárosi ház, egy gömöri vas­hámor, egy kőbányai szalámigyár, vagy egy jól bevezetett export-import üzlet várna rájuk örökségképpen, bizonyára nem törnék magu­kat négy, öt, vagy hat esztendőn keresztül egy kétes értékű diploma megszerzéséért. Mert ha ma rossz is a konjunktura, ez az állapot örökké nem tarthat és a felsorolt reáliák mégis valami­vel több biztonságot nyújtanak, mint az index, ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 vidéken Builapetien WMJ. hUll»W«n »WO pengő - lloye* Ara h«tk»»­nnt> 1«, vo»Ar- «!• Ünnepnap " ",r" rtetetelc felvétele turlla »zerlnl. Meoie­lenii« héNA kit ételével nwimnta reggel a doktori diploma, vagy a tanári oklevél. Ar igazság az, hogy a legtöbben azért mennek az egyetemre, mert egyebet nem tudnak kezdeni. És akármennyire fájdalmas is en­nek az elismerése, más következtetést nem le­het és nem is szabad levonni belőle, minthogy mindenkinek, aki az egyetem ka­pujáig eljutott, meg kell adni a további tanulás lehetőségét. A sze­lekciát rá kell bizni nem az idézőjelek közé szo­rított, hanem az igasi életre, amely elég kegyet­len és elég szigorú, hogy a kiválogatást, ha tet­szik, ha nem, elvégezze. Mindenesetre az ítélete igazságosabb lesz, :» papirbizonyitvánvok for­májánál. Azegvetemlogikájaaz, hogy egyetemes legyen, mány, akár a _ akir a tudo­tudományt keresők szempontjából. Mindenekfelett pedig le gyen egyetemes azok szempont jából, a kik gyer­mekeik kedvéért a jövő gt nerációt illető áldo­zatokat is magukra vállalták, hogy méltó ott­hont nyújtsanak neki e város falai között. RENDSZERES REPÜLŐJÁRATOK AZ OCEAN FELETT ? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése. Ber­linből jelentik: A legnagyobb német repülőgép­vállalat, a Deutsche Lufthansa, megkezdte az előkészületeket a rendszeres óceáni repülések' megszervezésére. A vállalat mesterséges szige­teket akar építeni az óceánon, hogy lehetővé te­gye a repülőgépeknek, hogv a túlságosan hosz­szu tengeri ulon közben leszállhassanak. A mesterséges szigeteket az óceán egyes pontjain lehorgonyzott hajók alkotják. A Lufthansa egyelőre Németország és Délamerika között akar felállítani ilyen hajószigeteket. Ha ez • terv megvalósul, ugy Berlinből Délamerika bármelyik városába két megtenni az utat. nap alatt lehet majd Katonai puccsot készítenek elő Görögországban Venizelosz ara a helyzetnek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) At­hénből jelentik: A görög főváros lakosságát né­hány nap óta ismét katonai pnccshirek nyug­talanítják. Venizelosz miniszterelnök a nagy meg­ivgalomra jelent a ajánlotta engedjen való tekintettel, pénteken meg­köztársaság elnökenél és fel­lemondását. hogy szabadkezet elnöknek. Venizelosz le­az mondását az elnök nem fogadta el, biztosflotta bizalmáról és felhatalmazta a kormányt, hogy a legerélyesebben törje le a katonai puccsra való törekvéseket. A kihallgatás után távozó Venizelosz újság­íróknak kijelentette, hogy ura a helyzetnek és megtartja a választásokat. Hitlerék ulabb kihallgatáson ielennek meg Hlndenburgnál Szerdán kezdik meg a birodalmi gyűlés vll&j&t (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: A belpolitikai helyzetben ujabb fordulat történt. A birodalmi gyűlés, amelynek az eddigi program szerint a jövő kedden kellett volna megkezdeni a vitát a kormányprogram felett, kedden nem tart ülést, mert ezen a na­pon déli 12 órakor Hindenburg elnök kihall­gatáson fogadja a nemzeti szociálistapárt, a centrum és a bajor néppárt vezéreit Az audien­cián jelen lesz Papén kancellár is. Az általános vita megkezdését emiatt keddről szerdára kel­lett halasztani. A sajtó érdekes részleteket közöl a hirod; f.viilés elnökségének Hindenburgnál lefolyt dienciájáról. Göring. a parlament elnöke eszerint nyomatékkal figyelmeztette Hinden­l'iir«ot arra, hogy a birodalmi gyűlésen szilárd alapokon nyugvó munkaképes többség alakult birodalmi au­ki a Papen-kormány ellen. A parlament el­nökségének a leghatározottabban tiltakozni kell az ellen, — mondotta Göring —, hogy Hinden­burg ki akarja kapcsolni a politikai életből a parlamentet. A kihallgatásról kiadott hivatalos kommü­niké szerint ezt követően rövid tanácskozás volt a politikai helyzetről. A tanácskozásnak a le­folyásáról a kommüniké nem tartalmaz sem­mit, beavatott politikai körökben azonban ngy tudják, hogy Göring és Esser alelnök nyoma­tékkal hangsúlyozták, hogy a birodalmi gyűlés feloszlatására nincs szükség, mert a parlament­ben megvan a munkaképes többség. Göring és Esser ezt a nyilatkozatot részben mint a parla­ment többségének tagjai, részben pedig mint a nemzeti szocialistapart é sa eentrumpárt meg­bízottai tették. Nyilatkozatuk egyúttal hivata­los bejelentése volt a nemzeti szocialistapárt és a centrum _

Next

/
Oldalképek
Tartalom