Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-08 / 205. szám

DHMAGYARORSZAG SZCOCO. SierkMctMég: Somogyi aooa SS.Lem. Teleim«: 23-33.-lUadóhlTatal, kOlotflnkanyirtAr tegyfroda • Aradi uoca S, Telefon > IVOS. # Nyomda s LBw Llpdt uc. a iv. Telefon t SA.34 TATlrnti tt líivíltlm • MlmaoyaronzAg Aceged Csütörtök, 1932 szepL 8 Ara 16 miér VIII. évfolyam, 205. sz. Mvétale terfli lem*« h«tfd kUdleMwl te rangQl Gyerekek az iskola előtt Lassan kezdenek' már gyülekezni az iskolák előtt a gyerekek', készül lassan a tanrend is s elkerülnek a fislesleges tavalyi g a szükséges idei könyvek. Lassan kibontakozik képe az ifjúság általános' mozgósításának', amit elvé­gez szeptember és befejez a Veni Sancte. Vége nyárnak és vége a boldog szabadságnak', a tudás és rendlélekkel fűtött kaszárnyájába bekerülnek ezek a drága gyerekek tanulni a római régiségeket, a pun háborúkat s fordítani az Hliászt Nyolc évet vesz el a gyerekektől a közép­kájának eredményét? Ez a kérdés felvetődik iskola, de adja-e viszonzásul nyolc év muri­minden tanév kezdetén és minden tanév vé­gén, de az a kérdés is olyan, mint a legna­gyobb kérdések", melyek örökkévalók s idők és korok' változása szerint csak a kérdésre adott feleletek változnak'. Volt olyan felfogás is, amelyik azzal vádolta — nem az iskolákat hanem a mindig uralmon lévő politikát.hogy az iskolákat uralmi eszkőznek tekintik s azzal tőrödnek legelsősorban, hogy politikájuknak és nralmuknak ne ellenségei, de támaszai és hivei kerüljenek ki az iskolákból. A vád nem magyar vád volt és nem a magyar isko Iák ellen irányult az éle. de az uralom esz­közei nagyjában megegyezrek' s sem égővek, sem földtájak. áem társadalmi osztálvkülón­ségek választják el arvm^stől az ura­lom megszerzésének .és meotartásíínaTc mód­szereit Mit ad a nyolc év fejében a középiskola? Általános műveltséget, — szokták" mondani. De lohet-e általánosnak' tartani azt a műveltsé­get. amelyik tétován és tájékozatlanul torpan meg. ha a rövidzárlatot helyre kell állítani,' vagv meg kell szólaltatnia lege<?vsaerübb kon. taktushiba miatt hallgató rádiót ? Lehet-e általá­nosnak tekinteni azt a műveltséget, amelvik nem tudja megkülönböztetni a búzát a rozstól s nem .biztos abban, hogy a tarhonya ásvánv-e vagy növénvi termék? Általánosa az a művelt­ség. amelyik a társadalomtudomány elemei­vel nincs tisztában s a történelemből alig emlékszik másra, mint háborúknak és ural­kodóknak zűrzavaros és "bizonytalan krono­lógiai adataira? Műveltsége az egváltalában. amelvik a háborúkban nem lát mást. mint kl­rálvok vetélkedését és fegyverek versengését, de a eazdasári harcok történetéhői. a művelő­dés történetéből, a társadalmi osztályok ki­alakulásának történetéből s magának az em­bernek történetéhői mégcsak' összefű.cgő ada­tokkal sem rendelkezik? Általánosé az a mű­veltség. amelvik' a conssecutio temporum sza­hál vaival tisztáhan van ss a participuimnk és fcrnndiwimok útvesztőiben is tökéletesen ott­honos. de egyetlen francia, vagy angol szót helvesen kimondani nem tud s a nérre' nyel­vet is csak átokházai dialektusban tördclgeti? Valamikor azzal vádolták" a politikai ural­mat. hogy előre megfontoltan vesz el a fiatal. Ság idejéből nyolc évrt s azért tanítja a latint s azért tanítja az ötven évvel eze'őtti általános műveltség törmelékeit, hogy ne kelljen a mai élet számára, a mai élet szükségletei számára s a mai életkövetelményekhez mérelezve elő­készíteni az utánunk következő nem7erlékot. Mert ha nem latin nyelvtannal és nem ókori régiségek tanításával foglalnák el és foglal­nák le az ifjúság idejét, akkor bizonyára olyan ismereteket is kellene közölni, olyan Is­mereteket is kellene tanítani, vagy he­lyesebben időhiánya miatt nem lehetne meg­tagadni azoknak az ismereteknek tanítását, amelyek más politikai szemlélet, más világ­nézet számára tennék hajlamossá az isko-j Iából kikerülteket, mint amit az uralom gya­korlói az uralmuk' megtartása érdekében kí­vánatosnak tartanak. Nem azért ismertetjük ezt a vádat, mintha J Ítélkezni akarnánk. Annyit azonban a leg­Jóhiszemübb konaervatiwizmus is kénytelen elismerni, hogy az iskolák nem töltik be tóké­letesen faladatukat, ha az ötven évvel ezelőtti általános müveltsség sémájához szabják tan­anyagukat Az utolsó évtizedben rendkívüli mértékben s szédületes tempóban változott meg sz általános műveltségről alkotott meg* gyöződésünk az általános műveltséggel szem­ben támasztott igényünk. S az iskolai tan­anyag változása, a tanterv reformja ezt a vál­• . • • >*. \ yftv.l i'irr; ivn i tt tozást nem tűnteti fel. Ma asonban a gyakor­lati ismereteket b követelünk attól, akit általá­nosan műveltnek ismernek el, a gyakorlati ismeretek éss szellemi Ismeretek közötti érté­kelés aránya megváltowtt • ald ma a rádiót szét tudja szedni ós össze tudja rakni, annak a műveltségét tartjuk annyira értékesnek és hasznosnak, mint aki pontosan fel tudja so­rolni, hogy a római polgár hányféle módon szabadíthatta fel a rabszolgáját. Az élet s az élet igényel a történelem emlékeivel rem elégíthetők ki, elesett, tehetetlen, llgyefogvoit emberré válik a mai élet követelményei között, aki csak az iskolei ismereteire támaszkedha. tik. Igazsággá kell tenni azt hogy nem sz iskola, hanem as élet számára tanulnak s gyerekek, de ennek as Igazságát necsak a gyerekek lássák 1«, lássa be az iskola b s lássák be azok te, akik a tanterv és tsnanyag trónjáról kormányozzák ax iskolás gyerekek nyolc esztendejét • f\ A jövö f)éten feloszlat fák a német birodalmi gyűlési ? .... /TV-, - ' . ' ^ Crönlng Kapitány Hiodenbargndl „ti. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Gröning kapitány, a birodalmi gyűlés elnöke, szétküldte a meghívókat a szep­tember 13-i ülésre. A belpolitikai élet alakulása eridőszerint teljesen bizonytalan. A döntés nem utolsó sorban attól függ, hogy milyen eredménnyel jár a bfrodahat gyűlés el­nökségének audienciája Hindenburgnál. Az audienciára pénteken délelőttre hívták' meg a birodalmi gyűlés elnökségét A lapok befejezett tényként írnak arról, hogy a birodalmi gyűlést a jSvó héten feloszlatják. f.i Megáll! a berlini ho^2 (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: A nagy hossz megtorpant A berlini értéktőzsdén a magas árfolyamokat el­ért papíroknál nyereséghiztositó eladásokat In­dítottak meg, amelyek megállitották u utolsó napok viharos hossz mozgalmát Szanálni kell délkeleteurópai államokat! A dunai probléma a síresal konferencia előtt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Stre­sából jelentik: A szerda délutániig Stucki svá jci delegátus nagy beszédével kezdődött Stucki fejtegetései, — amelyekben éles logiká­val mutatott rá a dunai államok helvzetére és keresztülvihető gyakorlati megoldások helyeti kerestzülvihető gyakorlati megoldásokat java­solt. — nagy hatást váltottak ki. — A dunai problémákat nem szabad elvá­lasztani a dunai államok pénzügyi és valutáris problémáitól —, mondaí^w — mert nemzet­közi kereskedelemben a valutakérdés és a fi­zetési módozatok problémá ja a legfontosabb. Nem szabad abba az illúziókban ringatni ma­gunkat, hogy akár a stresai, vagy akár a lon­doni világgazdasági konferencia meghozza a vámfalak ledöntését és a behozatali korlátozá­sok általános megszüntetését. Stucki azzal fe­jezte he beszédét, hogy mindenekelőtt a valuta-, kérdést és a fizetési módozatok problémáit kell megoldani. Posse német delegátus bejeiontette, h'ogy Né­metország k&zségg-l hajlandó arra, hogy sza­vak helyett most már cselekedetekre térjenek át. Szanálni kell a délkeletenrópal 41! .:::okat — mondotta, — amelyek önhibájukon HvM Ke­rültek suly-ís helyzetbe. Az utolsó szónok George Bossett voh, aki le­szögezte, hogy Franciaország feltétlenül szük­ségesnek tartja az «grár-terményárak további zuhanásának msgaiadályozásét Indítványoz­ta hogy dolgozzanak ki javaslatokat az agrár­termékek árának emelésiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom