Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-21 / 215. szám

S/.EGLU. Szerkc*zlO»ég: Somogil UCCA Zl. 1.rm. Teleion: 23-33.^KladóhlVAtal k«lct(1nk)1ni-v(Ar tegylrodn : Arnrtí uccu S. Teleion : 13>M. - Nynmdn : Utw Llpól ucca 10. Telefon : 26.34. TAvlratJ levílelm • DCImnnvnror^rAq Szeged Szerda, 1932 szepl. 21 Ara 16 fillér VIII. évíolyam, 2.15. sz. ELŐFIZETÉSI Hnvontahelyben 3.2U •ld«fcnn «• BudapMlen 3-00, utnmirt.tr» CMO pengd -> Egye* Itdra Ara hetkttt­nnp Irt, vntAr- Ünnepnap 24 1111. Hlr­d«lé««k felvétele tarifa azerlnt. Megle­leniu »elvételével n«n«niareiqel A gázgyári vita Nem leliet elismerés néllfül elmenni amel­lett a tény mellett, hogy a szegedi közgyűlés immár hét napot töltött el a gázgyári szierzÖL dés általános vitájával s még csak ezután kerülnek sorra azok, akiket a zárszó illet meg. Nem emlékezünk arra, hogy a szepedi köz­gyűlésen valaha is lett volna ilyen hosszú vita. Majdnem ötven szónok szólalt fel az ál­talános vita során s alig volt felszólaló, aki ne terjesztett -volna elő indítványt Az indít­ványoknak valóságos dzsungelje veszi körül a kisgyüléa előterjesztését, amiről egyébként már alig beszél valaki, mert talán egyetlen tagjp sincs a közgyűlésnek, aki a gázgyár­ral ugy akarná megkötni a szerződést aho­gyan azt a kisgyűlés javasolja. Ahogy a közgyűlési beszédek fogadtatásából következtetni lehet, a közgyűlés többsége a szerzőié* meghosszabbítása mellett áll, de ugyanennek a többségnek az az álláspontja, hogy a szerződés feltételein változtatni kell a egyrészt fel kell emelni azokat a szolgáltató, sokat, melyeket « gázgyár a oáros számára nyújt, másrészt engedményeket keli elérni a fogyasztók favára. A közgyűlés többségének tehát az a kívánsága, l ogy a gázgyár nyuftson többet a városnak és eléaedien meq keveseb­bel a fogyasztóktól. Szeretnénk azt remélni, hogy a gázgyár tud még nyújtani a városnak' és a fogyasz­tóknak. Szeretnénk ugy látni a helyzetet, hogy az alku egyes részletei még nincsenek »ki­futva«, a szerződés egyes rendelkezései még el fognak tűrni olyan változtatásokat, melyek a szembenálló tárgyaló fe'ek jogos kíván­ságait az engedékenység és méltányosság je­gyéber egyeztetik majd össze Még lélektani­lag is igazolva van a közgyűlés álláspontja. A közgyűlés a város polgárságának képvise­lete s a város polgárságának képviselői joggal törekednek arra, hogy a megbízást adó pol­gárság számára eredményeket érjenek' d. A városi részesedés mértékében, az egységárak szabályozásában valóban elég alkalmas és elég hálás tér kínálkozik arra, hogy a gázgyár is megmutathassa engedékenységét s hogy a vá­ros közgyűlése is kiharcoljon a város 8 a fogyasztók javára engedményeket. Mi csak azt szeretnénk', ha az előttünk álló tárgyalások során egyfelől a városnak s a fogyasztóknak érdekei a Icgm -sszebl menő kép. visetethez futnának a közgyűlésben, másfelől azonban nem kellene találkozni olyan kifelé adresszált indítványokkal, melyek alkalma­saknak ítéltetnek esetig arra, hogy előterjesz­tőjük népszerűvé váljon, de alkalmasak le­hetnek arra is. hogy útját állják annak a meg­egyezésnek, arait meg kell kötni, ha az a város és a fogyasztók érdekeit ki fogja elégí­teni. Könnyű belátni, hogy a közgyűlés tagjai nagyon nehéz helyzetlen lesznek azokkal az indítványokkal szemben, ámenek extrém, tel­jesithe'.ellen kívánságokat fognak előlerjesz­teni Eltökélt komolyság és sulvos felelősség­érzés kell ahhoz, hogy szemle lehessen mnjd nézni azokkal az indítványokkal, ame lyekről talán maga az indítványozó fogja legjobban tudni, hogy eladhatatlanok. A gázgyár most évi 300.000 pengő juttatást ígér a városnak. Indítványozhatja valaki azt ís, hogy ezt az összeget a város emelje fel 600.000 pengőre. Ha valaki szembefordul majd ezzel az indít­vánnyal, könnyen annak a látszaíuak megíté­lése alá kerül, hogy nem elég intranzigenciA­val, nem elég hajüthatatlansággal képviseli a város érdekeit s megelégszik kevesebbel ak­kor, amikor talán el lelielne érni többet is. Mi azt szeretnénk, ha az a komolyság, ame­lyik eddig jellemezte a közgyűlés tárgyalá­sát, nem érne véget s a részle'.es vita során is éreztetni a maga fegyelmező és irányító hatását Amikor azt mordjuk, hogy a részle­tes vita során, akkor abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a közgyűlés általános ságlxtn el fogja fogadni a kisgyülési előterjesztést. Ennek a részletes tárgyalás alapjául való el­fogadást. nem jelenti természetesen azt, hogy a részletek tekintetében a közgyűlést akármi­lyen súlytalan körülmény is feszélyezhetné. A javaslatnak a részletes tárgyalás alapjául való elfogadása csupán azt jelenti, hogy a közgyűlés nem akarja megszakítani a tárgya­lásokat, hanem azokat folytatni akarja, amíg meg rem hallja a vele szerződni kívánó fél utolsó szavát s amíg az utolsó szó elhangzása után nem kerül abba a helyze be. hogy végre mérlegelni tudja a gázgyárnak s a gázgyár által nyújtandó szolgáltatások és előnyök ará­nyát Tájékozatlanság lenne attól tartani, hogy a javaslatnak általánosságban való elfogadása rontaná a város pozícióját A javaslatból csak akk«r les* szerződés, ha minden mondatára, minden írásjelére nézve tökéletes megegyezés jón létre a tárgyaló felek közölt Minden egyes szónál felborulhat az egész szerződés, — hogy lehet akkor attól tartani, hojy a tárgyalás foly­tai ása érdekében történő szavazás a város ér­dekeit veszélyeztetheti. Az bizonyos, hogy « városnak s e fogyás*, tóknak érdekeit jobban kell megvédeni, mint ahogy art a suer*Mésterutzel megvédené, do az is bizonyos, hogy a tárgyalásokat a fa­"asrat elvetésével éppen a város érdekében nem szatiad addig megszakítani, amíg a város közgyűlésének akarata minden részle'bsn ki nem alakult s amíg a *áro» közgyűlésének kialakuló akaratára és elhatározására a gáz. gyár a végső szót ki nem mondja. Amíg ez nem történik meg, addig a szerződés által elérhető előnyöknek s a szerződés terlielnek merlegét sem tehát összeállítani s amíg nem tudjuk, hogy mit lehet megszerezni a város­nak a a fogyasztóknak á szerződés meghosz­szcbbitásával, addig nem nemcsak bűn, ha­nem ennél sokkal több: hiba volna a kisgvűléa javaslatának elvetésével a tárgyalások fonalát könnyelműen eiszakítani. Eles konfliktus a Papen-kormány és a porosz tartománygyülés között A tartománygyülés törvénytelennek minősítette a kormánybiztosi kabinelei (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Minden jel arra mutat, hogy a birodalmi gyűlési választásokon kivvl még po­rosz tartománygyülési választások is lesznek ebben az évben. A birodalmi kormány és a porosz tartomány­gyülés között éles konfliktus tört ki, mert_> j-. rosz tartománygyülés határozatot szavazott meg, amelyben a kormánybiztosi kabinetet tör­vénytelennek minősítette és megállapította, hocv a porosz hivatalnokok nem kötelesek kö­vetni a kormánybiztosi kabinet utasításait A tartománygvülés nemzeti szocialista cl-» nöke, Kerrl, hétfőn kihallgatáson Jelent meg Hindenburgnál. A kihallgatáson jelenlevő Pa­pén kancellár felszólította Kerrlt, hogv semmi­sítse meg a tartománygyülés határozatát mert különben a kormány kénytelen lesz erélyes rendszabályokat foganatosítani. Befejeződött a stresal konferencia »A konferencia történelmi felenfffségtl« — mondotta a német delegátas — »Az agrárállamok reményei csak részben lelfesQlhefnek« liuzára, takarmányárpára és tengerire vonat­koztatja és csak Magyarországgal, Jugoszláviá­val, Bulgáriával és Romániával való forgalom­ban. Az agrárállamok nevében (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Stre­sából jelentik: A stresai konferencia kedden vé­get ért A konferencia nyilvános záróülésén, amelyen mind a tizenöt résztvevő állam képvi­»ltette magát, Bonett elnök bejelentette, hogy a gabonaárak emelésének tervére vonatkozólag az utolsó pillanatban sikerült létrehozni a meg­egyezést azokban a pontokban is, amelyek meg ita tárgyai voltak. t osse német delegátus nagv elismeréssel nyilatkozott a Konferencia eredményéről, hangoztatva, hogv a konferencia történelmi jelentőségű, mert most történt meg először, hogy megegyezés jött létre egy gazda­sági konferencia különböző pénzügyi és gazda­sági segély intézkedések tárgyában. Reméli, hogy ezeket az intézkedéseket meg is lehet va­lósítani. A stresai konferencia munkája az első lépés Európa gazdasági szanálása fele. Ném>;t­orsz„g készséggel hajlandó hozzájárulni Kelet­és Középeurópa gazdasági talpraáílitásához. Né­metország a preferenciális szerződéseket csak Madgearu román kereskedelmi miniszter beszélt mondván, hogy az agrárállamok remé­nyei csak részben teljesülhetnek, mert nem rá­került biztosítani minden agrártermék áreme­lést Enélkül pedig nem várható a közép- és keleteurópai államok pénzügyi és gazdasági helyzetének igazi javulása. Az egyes gabona­fajták áremelése ügyében létrejött áregjtz­ménytervezetet a lehető leggyorsabban megVll valósitar i, mert különben a közép- és kelet­eu.ópai államok végzetes lejtóie kerülnek. Az olasz és angol delegátus felszólalása után Br nett felkérte azokat az államokat amelyek az utolsó pillanatban kikötéssel jöttek, hogy csat­lakozzanak a többséghez, miután Kelet- és Kő wpeurópa felsegitése érdekében elengedhetetlen szükség van valamennyi állam megegyezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom