Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-20 / 214. szám

i 33-33.szeoeo. szert i2.l.«m.Tel< tiawanliBiiyTtÉr M Tegyboda • Áradt ucca S. Telefon 113-0«. Nyomda i Lttw LIPAI noea 10. Telefon * «UM. TAvlratl <t levélcím» PtlmagyMonaAB drogod Kedd, 1932 szepL 20 Ara 16 fillér Vm. évfolyam. 214 A kocsipiac - Elégia D lehelne nevezni szimbólumnak. A szegedi közigazgatás egyik szimbólumának. A kocsipiacot. amint felsorakozik a Rudolf-téren a városi muzeum jóni-oszlopos főbejáratával szci.ien, amint ellentétet alkot a kies tiszaparti Stefánia-sétány mentén, amint végfghisádik a tífcs legegészségesebb fekvésű uccájin. a Horthy Miklós-uccán s azután tovább terjed mindenhol ott, ahol akár jobbra, akár balra a körútba vagy egy-egy uccában van a legegészségesebb ucca futása. Ez a' szimbólum, az a kocsipiac Imár bevonul Szeged monográfiájának majdan a ml korunkról megirondó és kinyomandó lapjaira. Utódaink •! vashatják, hogy dicső eleink aimo 1931 sok •Undennél többre b:csülték a piacot, hogy a gonddal kezelt és tisztán tartott vásárcsarnoknak az egész világon elterjedt rendszerével szemben csökönyösen ragaszkodtak a minél büzösebb és minél piszkosabb szabat" 'ri piac-! hoz; begy • város egyes részein kosarakat he-: lyeztek el, nehogy gondatlan emberek kőnynyebnfisége folytán a földre kerüljön a legki-' sebb papirdarabocska, viszont a város más i észéin legklesebb, legszebb, léglisztább ré_.«ein is, kosarak nnellőzésésvel lovakat, vásárcsarnoki berendez*? nélkül főzelékes és gyümölcsös szekereket helyezének el s Így sokan iázadozának e környék lakói közül a rettenetes ~?*mét és állandó büz kinzó nndoksága matt No de most már mindez elmúlt Felsóvároa ílőrészének lakói hiába pislantanak ki hajnalonként ablakaikon. Tekintetük az ezüst-fehér' szint forrón szétsugárzó napba Ctkő-k". Elmélázhatnak a széles, kéken fehér és fehéren kék hor! on. Ha szemük leréved a föld feli vonulni látják a rakpartot a Tiszát s ha a sárguló falomhok kőzött keresgélnek, meglátják méltóságteljes ülő helyzetben Erzsébet krályné omló ruháju, karcsú, fátyolos alakját. A keaatfíbor. ó. jaj. r-ár másh 1 táboroz. Mit ér a gazdag néprajzi gyűjtemény » kit érdekelnek az ásatások remek kincsei, ha a íc!épesőzetre nem visszatarthatatlan természeti erők alkotta pocsolyatorlaszok elnyeléssel fenyegető veszélyein át jutunk. r * * ne fordulna vágyó tekintettel a Mars-tér felé, ahol a szabadtéri játékokban tehetetlenül le^srrolt város az örökkévalóság hitével és rendeltetésével átadta végleges állomásának a szabadtéri }-:-.coti A városát szerető rezignált ember elégiája ez. A városát szerető rezignált eirberé, aki Szegedet felemelkedni szerené látni s aki most nem a kocsipiac egyik vagy másik elhelyezése miatt zengedez és lázhoz, hanem a jelek miatt, amelyek ott vibrálnak a kocsipiactól soha meg nem fertőzött levegőben is s amelyek megmutatják az "mbereket, akik s a dobokat amik lenyűgözik, visszatr ják, lehúzzák ezt a várost A városát szerető rezignált ember komor strófái ezek, nem gondolhatván máskép, mint rangnál tan és komoran arra. hogy van ennek a városnak egy polgármestere, aki tiszta kezű, dolgos ember, akiben a városa iránt való szeretetével csak minden polgártársa bánt érzett Já=-3a képes vetekedni, «ki tud alkotni, tájékozva van a közigazgatás legkisebb feladatairól és nehézségekéi is, aki fáradhatatlan a munkában s akinek mindezek az erényei sem voltak képesek az ec^zséges fejlődés egyenletes útjára vezetni ezt a várost Miért? Mert a KSzgyölésben legtöbbször azt nézte, hogy 6 győzzön és nem ad, hogy a város győzzön. Mert gyakran voltak a szemének elvakultságai, a lelkének elfogultságai. Mert túltengő magyarázattal állított mindent a tekintélytisztelet szolgálatába. Mert mindezek, nél fogva mindent jónak tartott, ami felülről jött és majdnem mit se Jónak,: amit a közgyűlési munka és a, mindennapi fáradalmak robotjában áldoztak a város fejlődésének oltárán » magas állás díszeit fel nem öltött helyi emberek. Mert jó gondolataínak szárnyát; BLOriZETItSi Havonta helyben 3.20 •htotcen «a SadapmlBB 3-OQ. ictUfflldOn (WO pengd - Bore* »•*«' Arm h«lk«xaap in, va*Ar> «» Ünnepnap 14 UH. HlrdetétoK felvételi tarifa mwlnl. Megtelem!'« N«tin ««vételével nannnta reipei szegiák, mielőtt felrepülhettek volna, a rossz tanácsadók. Mert jó volt a szeme, de a munkatársak kiválasztásánál sosem használta Vén asszonyok nyarának perzselő melegü hetlplacos napjain a kocsipiac a Mars-téren sorakozik fel. Négy évvel ezelőtt a közgyűlés, most a polgármester akarta igy. Hát most teljesedett be. Minisn'.erlátogatás rilka ünnepnapja ntul nera helyezik át a Jcocf.V.'bort. Hosszú időre meg van a végleges helye azon a hatalmas téren, amelyen reális várospolitika már régen vásárcsarnokot emelt volna a piacnak s amelyre egészen biztosan bevezettek volna — ha nem Wimmer Fülöp erőltette volna — a tanyai vasút, városi végállomását. A Marsteiet feltőltette Szeged huszadik századbeli ujjt építője. A kocsipiac most onnan terjeszti a bűzt és a közegészséget. A gyermekparalizis is sokat köszönhet neki. Hát nincs igazunk? Nem szimbólum a kocsipiac? Sokrétű, találó, tanitó, megfigyelésre és megszívlelésre érdemes szimbólum? »:•> t: on, KUlpoUtlkal bonyodalmak a némei Jegyzék ktfrtll — Berlin visszautasltja az angol választ Henderson a németek nélkül Is Összehívja a leszerelési konferenct&í London, szeptember 19. A német birodalmi kormánynak a leszerelési konferencia ügyében készített ismeretes memoranduma körül külE

elitikai bonyodalmak keletkeztek. Az angol ormány vasárnap este hosszabb hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezi álláspontját a német—francia konfliktus ügyében. A hivatalos közlemény részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, mennyiben hivatkozhat Németország a katonai egyenjogúságra irányuló követelésének hangoztatásában a versaillesi békeszerződésre. Az angol kormány álláspontja «zerint Németo—rágnak ehhez nincs Joga, t mert a versaillesi Szerződés ötödik szakasza még mindig kötelezi. Az angol kormány mindamellett nem osztja azt a véleményt, hogy Németország kizárólag a versaillesi rzerződés szó-» vegéből vezeti le jogszerű következtetésekkel álláspontját. A kormány jól tudja, hogy a nénet kormány tulajdonképpen csak fel akarja Mvni a szignatárius hatalmakat a versaillesi szerződés módosítására, hivatkozással arra a tényállásra, hogy Németország '--zerelését annakidején ugv tervezték, hogy ez lesz az első lépés a többi állam leszerelésé fe'é. Ef* a versaillesi békeszerződés aláírásakor a szignatáIÍUS hatalmak ünnepélyesen ki is jelentették. Az angol kormány ezt a tényállást nem vitatja és nem is becsüli le jelentőségét. A nemzeteknek most azt a célt kell szem előtt tartaniok, hogy a felfegyverzett hatalmaknak a lehetőséghez képest csökkenteniük kell fegyverkezési állományukat V a leszerelt államoknak pedig nem szabad túlságosan jelentfis mértékben fokozniok haderej'—.et. A világbéke konszolidálása érdekében a legnagyobb mértékben kívánatos lenne, hogv, minden vitás kérdést barátságos tárgyalások utján küszöböljenek ki. Ezt az eredményt természetesen a legkevésbé sem lehet e!drnf azzal, hogy áz egyik vagy másik állam az erőszakos provokálas eszközéhez folyamodik. . vagy megszakítja a tárgyalisokat, amelyek éppen most indultak meg újból A célt csak ugy lehet elérni, ha minden állam hajlandó türelmes tanácskozásra a többi érdekelt állammal, ennek pedig csak egy eszköze van: a nemzetközi konferencia •J « Berlin (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A fegyverkezési egyenjogositásról szóló angol jegyzék egész Berlin sajtójában visszautasításra talált A lapok együttesen kiemelik. a jegyzék feltűnően barátságtalan hangját és azt irják, hogy Anglia a tanitó szerepét akarja iátsznni. Az angol külügyminisztérium — irják a német lapok — a tiszta iog mutatása helyett a ravasz jogi fo«»*--^ kere«é ' terére lépett, mert a háboi idézésének Németországra való hárítása au. most a leszerelési konferencia kudarcának okát is Németországban keresi. Párls .»I ielentik: * nőrr"t—francia leszere.ési Konfliktusban a franeia koi lány Anglia után most Amerikát Iirvekszik megnyerni, illetve meggyőzni ÍJTÓI, hogv az Anglia állal elfoglalt álláspont az egyedüli helyes. Hétfőn délután Herrlot és Paul Boncoor látogatást tett Edge amerikai nagykövetnél és Iteed szenátornál, a szenátus hadügvi bizottságának elnökénél. Beszélgetésük tárgya a német Jegyzék volt és a kiszivárgott hírek szerint a fran-