Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-17 / 212. szám

IX. 17 > szegedi politikai lapok deklarációja a közgyűlésen elhangzott saitóeüenes táma­dás ügyében A törvényhatóság csütörtöki közgyűlésén Wolí Miksa beszédében támadási intézett a szegedi sajtó ellen. Ebben az ügyben Pásztor József a közgyűlés pénteki ülésén napirend előtt a szegedi politikai napilapok és politikai hetilapok nevében a következő deklaraciót ol­\asta fel: — A rendkívüli közgyűlés csütörtöki tárgya­lásán Wolf Miksa felszólalt a koncesszió meg­hosszabbítása ellen és támadta a szegedi saj­tót. A felszólalás hangja felmentene bennünket az alól, hogy reflektáljunk könnyelmű élcelő­déseire, de a közgyűlés fóruma és a nyilvá­nosság iránt való mélv tiszteletünk mindig na­gyobb kicsinyes kisiklások fölött érzett rnéltatlankcdásunknál és ezért köteles­egünknek tartjuk kijelenteni a következőket: A szegedi sajtó egyes orgánumainak nemcsak a mostani kampány alatt, de azt megelőzően i» volt más vállalatokhoz hasonlóan hirdetések é.< komünikék tekintetében összeköttetése a légszeszgyárral. Ez a kiadóbivatali összekötte­ló. rendes tarifán alapult, de valótlanság az, hogy más irányú, mint a légszeszgyár erde­keit szolgáló cikkeknek a lapok nem adtak volna helyet. A DéLmagyarország közzétette Uack Bernát, Veres Gábor kriÜKai Szellemű nyilatkozatát, közölte dr. Kertész Bélának és Piek Jenőnek a szerzőaésraeghosszabbitást ellenző cikkeit. Egyetlen támadó cik­ket utasitott vissza, dr. Lázár Ferencét, azt is aiért, mert a biró ur a többi lapról meg nem engedhető módon nyilatkozott azelőtt az ur "lótt, akinek a cikket a szerkesztőhöz vsló (uttatás céljából átadta és akiről a késő esti < rakban kiderült, hogy ugyanezzel a kézirattal n égis felkereste valamennyi lapot A Szegedi Friss Újság leközölt minden cik­ket, amely a gázgyári szerződésre akár pro, akár kontra vonatkozott A Szegedi Uj Nemz: tik leközölte dr. Széche­nyi Istvánnak ellenzéki cikkét \ Szegedi H'rlap hivatkozhat dr. Széchenyi István és dr. Gárgyán Imre nyilatkozataira, akik' a közgyűlésen is a szerződés meghosz­szabhitása ellen szólaltak fel. A Hétfői R. Újság elsőnen közölte azt aPick Jerő fi Ital támogatott ajánlatot, amelyet egy angol cég nevében tett egy budapesti bank­igazgató. Ezeket a ténveket, amelyeket felületes frá­zisokkal szem beszerezünk, kiegészíti, hogy gázgyári ellenzéki cikket a szegedi 'apok nem utasítottak vissza. A közügyek szolgálatának szentelt egész munkásságunk involválja, hogy nyíltan meg­mondjuk, igenis közöltünk gázgyári érdekeket szolgáló, sót a gázgyártól származó cikkeket ír. Nem tehetünk róla, ha ezek a cikkek vol­tak többségben, azok felelősek érte, akik a varos vélt szolgálatában magukra Vállalták a koncesszió-meghosszabbítás elleni harcot, de ezt a harcot nem a közélet fórumain, tehát rem a sajtóban, hanem kényelmesen és fele­lőtlenül a kávéházi törzsasztalnál akarták le­folytatni. Az a meg nem érdemeli támadás, amelyben a munkáját a végtelenül megnehe­zedett viszonyok között is töretlen erővel vég­"»!) szegedi sajtó részesült, arra indít bennün­ket. hogy hasonló eljárás megismétlődése ese­tére kérjük az elnök ur védelmét s a közgyűlés minden emelkedett szellemű s komoly gondol­kodású tagjának visszautasítását és szolidaritá­sát. Délmagyarország. Szegedi Friss l'j^ág. Szegedi Uj Nemzedék. Szegedi Napló. Szegedi Hirlap. Hétfői R. Újság. FQszerUztet eladó mely 60 Av óta Ali fenn, Ats7e< tokokká heleqs<*a miatt. — Érrfek'ődhetni Pusztaszeri ucca 21. sz. alatt. Toldy bírót felmentették a megvesztegetés vádla alól Ciángázzal SZABADI, Pusztaszeri ucca 8. szám. sor Hltalkftpas egyéneknek részlettIzatésl kedtrezmén». irt garanciával mérsékelt árért Budapest, szeptember 16. A budapesti U: vényszék Palay-tsnicsa kéthetes tárgyalás után pénteken hirdetett Ítéletet a megveszte­getéssel vádolt Toldy Zoltán törvényszéki biró és társai bűnügyében. A törvényszék Toldg Zoltán és Gecső Lajos ügyvédet t; megvesztegetés bűntettének, Bo­ronlag Alndár zálogházi becsüst és Berger Zoltán ügyvédet a megvesztegetés és közokirat­hamisítás bűntettének vádja alól felmentette. Az indokolás szerint a bíróság ugy találta, hogy a biró a felvett pénzeket kölcsönkapta és nem jutalomként. Két tételre vonatkozólag a bíróság nem tolóit kellő bizonyítékot, (lecsó irodakisasszonya ugyan terhelő vallomást tett, de vallomását a bíróság nem fogadta él. A biró ellen nem merült fel olyan adat, mintha hivatali kötelességét megszegte iclna. Kifejtett működése inkább hivatali ügybuzgóságra vall. Az Ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelen­tett be. Mi6rt legjobb 6a legolcsóbb a kezlyU, íUző, has- * aérvköíő Paulusznál? Mert nem gyári minden darab aaját kéaiitéaü eleőraodflmunkat Üalet 4a műhely: Kelemen ucca T (Klauzál téri villamos megállóval aramba). Javítja, tiaatitás1 Ékszerészek pöre az átváltozott erany körül A tábla Is elutasította Füsti Molnár Béláné kártérítési keresetéi (A Délmagyarország munkatársitól.) Füsti Molnár Béláné Kárász-uccai ötvös az év ele­jén kártérítési kereselet adott be a szegedi törvényszéken Csűri Ferenc, Biró Dezső, Laczkó-Ftscher József és Müllhoffsr Vilma szegedi ékszerészek ellen. A kereset szerint Csűri és társai a mult év decemberében va­lótlan tényeket híreszteltek és a híresztelés által hitelét és hírnevét veszélyeztették, hi­telképességét csökkentették. Füsti Molnár Bé­láné keresetében azt adta el6, az alperesek azt híresztelték róla, hogy 6 svindler, aki a rezet bearanyozza és azt árusítja. »Isten ment­sen tőle vásárolni, dukátokét hamisít, arany he­lyett rezet ad«. Mindezek alapján F. Molnár Béláné arra kérte a bíróságot, hogy az alpere­seket együttesen kötelezze 7500 pengő vagyoni és nem vagyont kártérítés megfizetésére. A keresetet dr. László Adolf táblabíró tár­gyalta a szegedi törvényszéken. Az alperes ékszerészek tagadták az inkriminált kifejezé­sek megtételét, azonban vállalkoztak annak a bizonyítására, hogy Füsti Molnár Béláné elköveti azokat a cselekményeket, amelyek­nek híresztelésével őket vádolja. A lefolytatott bizonyitári eljárás érdekes eredménnyel végzőóólt. A tanuk vallomása alapján a bíróság elhthetSnek látta, hogy az alperes ékszerészek a terhükre rótt cselekmé­nyeket elkövették. Azt ls megállapította a bíró­ság, hogy azok a tényállások, amelyeket az ékszerészek tettek, megfelelnek a valóságnak. Maga Füsti Molnár Béláné beismerte, hogy 1927-ben, Zemkó Jánostól átvett ezüstérme­ket abból a célbői, hogy azokból ezüst ritiküll készítsen. Azonban a ritikül egyes részeit al­pakkából készítette és ezt elhallgatta Zemkő előtt Azt ls beismerte, hogy örhalmy Ká­rolytól átvett aranytárcára Idegen anyayot for­rasztott rá és ezt az anyagot bearanyozta. azonban az egész dolgot elhallgatta a megren­delő előtt A tanuk vallomásából megállapí­totta a bíróság, hogy az aranytárcát mester, ségeten elvékonyitották és helyette forrasztot­tak rá idegen anyagot. Beismerte a felperes azt is, hogy a szegedi zálogházban egy alka­lommal aranyozott ezüstláncoi helyezeti el és elhallgatta a becsüs előtt, hogv a lánc ezüst. A bíróság megállapította azt is, hogy Báthy Zoltánné által javításra átadott arany függó-érem elvékonyodva került vissza a mű­helyből, Füsti Molnárné egy gramot lemara­tott bel5le. A biróság mindezek alapján megállapította, hogy az ékszerészek nem állítottak valótlant és részint a saját maguknak, mint verseny­társaknak jogos magánérdeke, valamint az ékszerészipar jó hirneve, a vásárlóközönség érdekének megóvása végett, tehát közérdek, böl is jogosan cselekedtek. Eljárásukkal tehát hírnévvagy hitelrontást él nem követték. A bíróság mindezek alapján Füsti Molnár Bé­lánét keresetével elutasította és kötelezte fit összesen 900 pengő perköltség megfizetésére, i Másodfokon pénteken foglalkozott az ügy­i gyei a szegedi Ítélőtábla Az alpere, ékszerésze­: ket dr. Bokor Gyula, dr. Sebók Ferenc és dr. Lastig István képviselték. Az Ítélőtábla a törvényszék ítéletét indokainál fogva hely. benhagyta. A tábla kimondotta, hogyha Füsti Molnáráénak kára keletkezett, az nem tulaj, danitható az alperes ékszerészek eljárásának, hanem pusztán annak, hogy Füsti Molnár Bé­láné olyan-cselekményeket követett el, ame. tyek alkalmasak arra, hogy a vevőközönség bizalmát megrendítsék. Iz algíri hatólvonat áldozatai: 51 halott, 37 eltűnt, 225 sebesült Órán, szeptember 16 Az algíri kormányzó repülőgépen Tlemencenbe érkezett, ahol a Ka­tonai kórházban felkereste a vasúti szerencsét­lenség sebesültje**, Az áldozatok száma a kő­vetkező- 51 halott, 225 sebesült, 37 eltűnt. A sebesültek közül tfhben a halállal vívódnak. A halottak személyazonosságát sikerült meg­állapítani Tegnap egész nap dolgoztak a romok el­takarításán. A munkálatokat megnehezíti, hogy csak nagy üggyel-bajjal tudják a szakadékba j leszállítani azokat az eszközöket, amelyek a J roncsok kiemeléséhez szükségesek. A vasút, társaságok külön szakmunkásokat küldtek Tu­renebe. A törmelék közül most már nem hal­latszik jajgatás. Attól tartanak, hogy azok a légionáriusok, akiket még nem sikerült ki­szabadítani, már nincsenek életben. A halot­takat szombaton délután temetik eL Iskola és Intézeti harisnyák, kötöttáruk m let)]óbbat a legolcsóbban Luszílő Imre mom™ ozieie Szedienqi ier 2Tlszaszáll6 mellet! M™ Rókusi kalapszalonban? UJJA alakította, Arait leaxAllltotta. A legszebb modell-kalapok hihetetlen olcaó Árban. Férfi éa női kalap javítás, alakítás 3 pangó. — KoMU«i La­Joa-augárut 21. Rákóczi-térrel szemben. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom