Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-06 / 179. szám

Községi kötvények a városi költségvetés egyensúlyának biztosítására! ferdébe« lerr a városok kinnlevőségeinek mobilizálására (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gSdl pénzügyi körökben a költségvetési tár­gyalásokkal kapcsolatban igen érdekes terv msrfllt M, amely valószínűleg rövidesen fog­lalkoztatja majd a Városok Kongresszusának polgármesteri választmányát és az érdekelt városokat éppen ugy, mint a kormányt, eset­leg a törvényhozást is. Mint ismeretes, at pénzügyi bizottság egészen szokatlan módon állította egyensúlyba a város jövő évi költség­vetését A fedezetlen hiány kiegyenlítésére azoknak a cselekvő hátralékoknak egy részét iktatta a bevételek közé, amelyekkel a városi f&ldek bérlői, a városi bérházak lakói és az adófizetők tartoznak. Ilyen módon nem ke­vesebb, mint 355.000 pengő hiány tünt el a papiros-költségvetésből és — legalább is egyelőre — elkerülhetővé vált a városi al­kalmazottak illetményeinek ujabb csökkenté­se. Más kérdés természetesen az, hogy a gya­korlatbat mennyi eleven pénz lesz ebből a papiroson kimutatott cselekvő hátralékból, hogy a gyakorlat mennyiben realizálja majd a pénzügyi bizottság pénzügyi tervezetét. A bizottság a papiros-költségvetés egyen­súlyát ezzel a soha nem alkalmazott mód­szerrel helyreállította, a pénzügyi szakértők azonban tisztában vannak azzal, hogy ez az egyensúly nagyon problematikus, mert a mai viszonyok között könnyen megtörténhetik, hogy a város hátralékos adósai a jövő évben sem fizetnek, sőt megtörténhetik még az is, hogy a reális bevételként előirányzott összegek egy­része is »cselekvő hátralékká« válik. Ez a meggondolás szülte azt a tervet, amellyel dr. Pálfy Józsei polgármesterhelyettes a legko­molyabban foglalkozik és amelyről a követ­közöket mondotta a Délmagyarorszáy munka­társának: — A városi költségvetés egyensúlyának biz­taeitása nem csak Szegeden okoz nagy gon­dot, hanem az ország minden városában. A városok bevételei egyre csökkennek, a fede­zetlen ! költségvetési hiány fokozatosan nő, a pótadó kulcsának emelése ellen viszont tel. jes joggal tiltakozik az amúgy is tulterlielt polgárság Ideiglenes megoldásként alkalmaz­ta Szegeden a pénzügyi bizottság a cselekvő hátralékok bizonyos részének felhasználását a költségvetési hiány kiegyenlítésére. Kétség­telen azonban, hogy ez nem reális megoldás és bizonytalanná teszi az egész költségvetést A hozzám juttatott és a pénzügyi bizottság előtt is felvetett terv ezt a bizonytalanságot kivánja kiküszöbölni még pedig igen egyszerű, kézenfekvő módon. — Az elgondolás az, hogy a városok kér­jenek törvényhozási felhatalmazást és annak alapján bocsássanak kt községi kötvényeket cselekvő hátralékaiknak 20—30 százaléka ere­jéig. Ezek a kölcsön kötvények 6—7 százalékkal kamatoznának, elhelyezésüket azonban az ér­dekelt klbocsájtó város határai közé korlá­toznák. Szegednek körülbelül kétir'Uió pengő cselekvő hátraléka van, a város» teha., ha meg­kapná hozzá a törvényhozás felhatalmazását, i00—600.000 pengő névértékű kötvényt bocsájt­hatna kt. Ezeket elsősorban azoknak ajánlaná fel, akiknek valami követelésük van a város­tól, de a pénzemberek véleménye szerint' szí­vesen vennék át ezeket a kötvényeket mind­azok, akiknek pénzük van. Elmondotta r. polgármesterhelyettes, bogi' a pénzügyi bizottság helyesléssel fogadia ezt a tervet, a polgármester azonban aggodalmas­kodott, hogy a városok nem kapnák meg a törvényhozási felhatalmazási a kötvények ki­bocsájlására. „ — Lehet, hogy a következmények igazolják a polgármester aggodalmait — mondotta dr. Pálfy József —. de a gondolat olyan helyes, hogy feltétlenül meg kell kísérelnünk valóra rálJásdt. Épjjen ezért elhatároztam, hogy a Városok Kongresszusának legközelebbi választ­mányi ülésén előterjesztem a javastatot, mert egy város egymagában hiába indítana moz­galmat, ha azonban az összes városok ma­gukévá teszik a tervet, sokkal biztosabb ered­ményre lehet kilátásunk. Ha a kongresszus választmánya is hozzájárul, akkor azonnal érintkezésbe lépünk a pénzflgvmlnlszterrel. akit arra kérünk, hogy terjesszen ebben az ügyben törvényjavaslatot a képvisqfőház e>é. — Véleményem szerint a városok háztar­tása szempontjából nagy jelentősége lenne a terv megvalósításénak, mert elérnénk vele azt, hogy a cselekvő hátralékok egyrészét effektív pénzzé változtathatjuk át, holt tőkének szá­mitó kinnlévőségeket mobilizálhatnánk. A vá­rosi kötvényeket az én megítélésem szerint is szivesen fogadná a közönség, ezáltal jelen­tékeny összeyek mozdulnának meg és vinné, nek valami elevenséget a gazdasági életbe. Minden azon múlik, hogy a kormány hozzá­járul-e a terv kiviteléhez Szeptember 12-én : gázgyári Közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Dr So­mogyi Szilveszter polgármester augusztus el­sején megkezdte nyári szabadságát és har­madikán elutazott Nyitramegyébe, ahol apósa birtokán pihen néhány hétig. A város veze­tését átadta dr. Pálfy József polgármesterhe­lyettesnek. akivel elutazása előtt alaposan meg­tárgyalta az elintézni valókat, köztük elsősor­ban a gázgyár dolgát A gázgyár központi igazgatósága ugyanis jnár erősen szorgalmaz­za a döntést és legutóbb is árra kérte a pol­gármestert, hogy terjessze a kisbizottság ál­tal letárgyalt szerződéstervezetet a közgyűlés elé, mert szeretne tisztában lenni idejekorán a város közönségének akaratávaL Mivel a pol­gármester feltétlenül részt kíván venni a gáz. gyár ügyével foglalkozó közgyűlésen és mivel augusztusban a városatyák jelentékeny része nem tartózkodik Szegeden, a tanyai város­atyák idejét viszont a termés betakarításával járó munka foglalja le. a rendkívüli közgyű­lést szeptember előtt nem Igen lehet össze­hivni. A polgármester elutazása-előtt meg­kérte Pálfy polgármeslerhelyettest, hógv szep­tember első felében keressen valami alkal­mas napot és kérje meg dr. Aigner Károly főispánt, hogy akkorra hivja össze a törvény­hatósági bizottság rendkívüli közgyűlését A polgármesterhelvettes ugy határozott, hogy szeptember 12-re kéri a rendkívüli kör gyűlés összehívását a főispántól. Akkor már itthon lesz a polgármester is és igy részt­vehet a közgyűlési vitában. A rendkívüli köz­gyűlés előtt összeül a kisgyűlés, amely elő­készíti a közgyűlés elé terjesztendő jsvasla­tot A kisgyűlés elé viszont polgármesteri ja­vaslat formájában az a pótszerződéstervezet kerül, amelyet a kishizottság és az ad-hoc bizottság elfogadott már és amelynek lénye­gesebb részéit dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész az elmúlt hetekben ismertette a közgyűlés különböző csoportjaival. Ez a tervezet a kis­gyűlés javaslatával kerül majd a rendkívüli közgyűlés elé, amelynek napirendjén a gáz­gvárügyön kivül más nem is szerepel. Fog­lalkozik azonban a közgyűlés Pick Jenőnek azzal az Indítványával, amelyben a gázgyár bérletére nemzetközt pályázat kiírását jav», solta. Ha a közgyűlés elfogadja a kisgyűlés! javaslatot, Illetve a bizottságok által letárgyalt szerződéstervezetet, Pick Jenő indítványa tárgytalanná válik, ha azonban nem fogadja el, akkor a közgyűlésnek határoznia kell az indítvány felett Az ufszegeál (>alálo& laxiRaiasziróia A íörvényaxélc másfélévi börtönre ítélte Cuötvlg Jöxtsef soflört. aki résseg állapotban nelcivexeíte kocsi fút a* árolcnalc — Há­rom évre eltiltották ax autóvezetéstől (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vtfrf-tanáesa pénteken tárgyalta nagy érdeklődés mellett ¿11*0*7 József 28 éves taxisof­főr ügyét Ludwlg — amint még emlékezetes — a tmilt hónap 4-én, hajnali három órakor az nj­szegedí Ráday- és Bethkn-ucca sarkán halálos balesetet okozott. Csanádi Mihály Ingatlanügynők és felesége lako­dalomban voltak és onnan a hajnali órákban Ludwlg kocsiján igyekeztek hazafelé. A házaspár már a beszálláskor észrevette, hogy a solfőr ittas, de mégis beüti ¿k az autóba, amely azután esze­veszett tempóban megindult Szeged felé Csanádick al uton rimánkodtak a soffőrnek, hogy állítsa meg a kocsit, ők inkább kiszállnak, mintsem hogy valami baj V>rténjék, de az ittas sofför rájuk ¿cm hederített," hanem még vadabb tempóban vette a fordulókat. A Bethlen-ucca és a Ráday-ucca sarkán megtörtént a katasztrófa. A száguldó autó az egyik forduló után belerohant °z útszéli árokba és utasait nagy erővel, széfes ívben röpítette ki az úttestre. Csanádi Mihály fej jer esett nek: az ernjiK eprrfán"k és ha[atra zuzfa magát. Csanádi Mihálynó kisebb sérülésekkel megmene­kült, I.udwig .lóísef sértetlen maradt. A sofför a szerencsétlenség után azzaC az ürüggyel, hogv orvost hoz, megszökött a kocsival és otthagyta az útszélen a sebesült asszonyt halott urával. Lud­wig József az autóval a Valéria-térre ment, onrfan azután gyalogosan szökött tovább Kistelik trlé. Két napig bujkílt, két nap múlva azután a kis­teleki cMiudórstg * szegedi rendőrség körözése alapján elfogta. A »o ff őrt letartóztatták és a szegedi ügyészség fogházába szállították Az ügyészség Ludwig József ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt emeK vádat, mert részeg fejje'' ült a volán­hoz és autóját aképen vezette, hogy egyik utasa meghalt. ' Ludwig József a pénteki tárgyaláson elismerte bűnösségéi, <*e csak annyiban, hogy részeg állapotban alt fet a kocsira. Elmondotta, hogy a lakodalomban ivott de azt gondolta, hogy azért e» tudja vezetni az autót A szerencsétlenséget annak tulajdonítja, hogy a jck k nem működtek, mert az összes fékszálai el; voltak szakadva. Tagadta, hogy árokba rohant volna és az okozta a halálos tragédiát Menet­közben — vallotta — észrevette, hogy a kocsi ajtaja nyitva vau Mikor hátrafordult, megdöb­benve tapasztalta, hogy utasai eltűntek a kocsi­ból. Az autó azért szaladt azután az árokba, mert amikor hátranézett, elvesztette uralmát a száguldó kocsi felett Tagadta, hogy az utasok útközben megállásra szólították volna fel A bíróság egyetlen tanút hallgatott ki: özo. Csanádi Mihálynét, aki könnyebb« n megsebesült a katasztrófánáL Az asszony előadta, hogy amikor az autóba szálltak, már rossz el<* érzetük volt, de nem lehetett már visszalépni, m<rt az ittas sofför hirtelen becsapta az ajtót és elindította az autót. Az egész utat a baleset színhelyéig a legvadabb tempóban tette meg, az autó az ut egyik oldaláról u másikra ufl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom