Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-06 / 179. szám

ItB&EO. lierkMZIt•«<f: Somogyi ucco ia.l.em. Teleim: 23>3 ).'KiadAhlvalal, KMcudnknnyvMr «• legylrnda » Aradi UOOA A. Telefon t 13-00. — Nyomda t l»w ti»M ucca Itt. Teleion > 20.34. Távirati M leveleim • nélmaoyarontAn taeged Szombat, 1932 jaagusztusj 6 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 179. S2. ELŐFIZETÉSI Havoata helyben 3.20 vid«ken «• Budapeiten XM», kUintldltn e*40 pengC ^ Boyé* M«m Ara heika«­nap 1®, vatM. es Onnepnap 14 SIIU Hlr­delétek felvétele tarifa axerlnt. Meote­leniic hélin kivételével noninia reiqei Bucsu és idegenforgalom A szegedi havi bucsu újra felelevenít egy, t búcsúhoz fűződő profán aktualitást, a sze­gedi idegenforgalom kérdését. Nem egyszer mutattunk már rá a nyilvánosság előtt, hogy a szegedi idegenforgalmi problémát, — erről • problémáról azt sem lehet mondani, hogy még gyermekcipőben jár, mert a fejlődés pókkal koraibb stádiumát mutatja: a jővő méhében szunnyad, — legalább egi vonalko­ráshan a havi bucsu meglévő forgalmával lehetne megoldani, legalább is ebben az irány­ban kellene keresni a megoldást Nagyon becsülünk s a magunk részéről mindig a tőlünk telhető támogatásban része­sítettünk minden olyan mozgalmat amelyik bármilyen vonatkozásban s bármilyen kere­tek kőzött idegeneket hozott ebbe a városba. De mégis azt mondjuk: arait az idegenforga­lom kedvéért csináltunk, az mind összesen nem hozott annyi idegent ebbe a városba, mint egy közepesen látogatott havi bucsu. S ha szétnézünk nemcsak az ország határain belül, hanem külföldön is, mindenütt hasonló jelenségekre íogunk bukkanni. Vannak termé­gzatesen kivételek is, mint Salzburg, vagy Bay­reuth, de a szórványos kivételektől eltekintve, majdnem mindenütt azt találjuk, hogy az ide­genforgalom tényezői adva vannak, az em­beri szorgalom, ötletesség és a leleményes üzleti szellem csak a meglévő tényezők pro­pagandáját fejlesztették ki. Ilynn adottságnak tekintjük mi a havi bú­csút s ezért azt valljuk, hogy ezt a bucsut kellene a szegedi idegenforgalmi politika ge­rincévé tenni. Amikor a legkedvezőtlenebb időben is 5—6000 ember, kedvezőbb körülmé­nyek kőzött s jobb időben 15—20.000 em­ber is jön ebbe a városba, azt az alkalmat már as idegenforgalomnak olyan hatékony tényezőjeként tcell tekinteni, amiből Ízléssel, hozzáértéssel és szorgalommal komoly és je­lentós további eredményeket lehetne az egész város számára elérni. Hány ember készülőd­hetik akkor, ha rossz időben is eljön 5—6000 s jobb időben hány Szegedre készülő ember közül indulhat útnak — tizenötezer bucsus? Ennek a propagandának az lenne első köteles­sége, hogy mindenkit elhozzon, aki szeretne eljönni, mindenkit idelercljen, aki Szegedre gondolt. Igaz, a búcsúsok rendkívül igény­telenek s alig hagynak pénzt Szegeden. De akármilyen igénytelenek s akármilyen keve­set hagynak is itt, minél többen jönnek, mégis annál többet hagynak Itt, — másreszt pedig, akik a propaganda következtében jönnek ma jd ide megnézni a bires szegcdi br sut, annak minden etnográfiai érdekességét, azok már nem lesznek igénytelenek s azok majd fognak költekezni a búcsúsok helyett is. Ez ellen a propaganda ellen nem lehet egyházi szempontból sem kifogás, sőt, az egy­ház bizonyára ki fogja belőle venni azt a reszt, ami a vallásiakra esik belőle. Ha céltudatos és okos propaganda venné kezébe ezt az ügyet, kétségtelenül megtalálná a papság hatalmas segítségét is. Az egyház szempontjai bizo­nyára mások lesznek, mint az idegenforga­lom szempontjai előmozdításának, de a kü­lönböző szempontok ugyanazon eredmény er­dekében érvényesülhetnek: a bucsu minél na­gyobb látogatottságának mcgtercniU'sélicn Ugy gondoljuk, hogy a havi bucsu lie'.crc kellene koncentrálni ebben a városban mindenl, ami «avébként vonza az idegeneket 11a tólünk függne, Ilyenkor rendeztetnénk a szabadtéri játékokat is, akár Az ember tragédiájának, akár egy vallásos misztériumnak milyen nagy közönséget lehelne oko6, tapintatos és körül­tekintő propagandával szerezni a búcsúsok között isi Ha tőlünk függne, mi az ipari ki­állítást is ilyenkor rendeztetnénk s három négy napra megnyitnánk a színház kapuit is, a szegedi festők kezére járnánk, hogy ekkor rendezzenek szegedi kiálli ásl alkotásaikból s megkönnyitenénk azok munkáját, akik ilyen­kor szegedi szerzői estet, rendeznének, ahol szegedi költők, írók és zeneszerzők alkotásait szegedi szereplők mutatnák be. Könnyű volna arra Is módot teremteni, hogy a rádió is be­kapcsolódjon a szegedi idegenforgalom ténye­zői közé s egy-egy helyszíni közvetítés tíz­ezrekben keltené fel az érdeklődést a sze­gedi búcsúnak s a város neveaelessógeinek megteremtésére. Természe'csen a sport tömeg­mozgató erejének is kellene ezeken a napokon teret biztosítani. Mindez nem program, csak vázlat-sziluettje a tennivalók egy részének. Hányan vannak, akik nem tudnak nyaralni menni, de arra még lenne pénzük^hogv négy-ótnapos szegedi kirándulás számára — fizető vendígek le­gyenek a szegedi családoknál. íme, ezt is el kellene s ezt is el lehetne intézni. Amerre csak tekintünk ennek a gondolatnak kilátó­járól, mindenütt látunk tennivalókat s na­gyobb nehézségek és nagyobb költségek nélkül megoldható feládatokat. A szegedi idegenfor­galmi politikának mégis csak ez lenne első feladata, első kötelessége, első munkája s bi­zonyosan ez lenne első sikere is. Katonai puccs készül Görögországban Kalonal diktatúrával meg akarják akadályozni az öszl képviselőválasztásokat (Budapesti tudósítónk telefonjrferfése.) Athénhői jelentik: Görögországban katonai puccsra készülődnek. A pénteki lapoK jelen­tése szerint két tábornok katonai pártol ala­pított azzal a céllal, hogy megakadályozzák ez őszi képviselőválasztásokai és lehetetlenné te­gyék a parlamenti kormányzást és helyébe katonai diktatúrát léptessenek. A kormány megnyugtató közleményt adott ki, amelyben közli, hogy tudomása van a föld­alatti szervezkedésről, amelyet könyörtelen erő­vel elfojt Általános közüzemi sztrájk Lembergben (Budapesti tudósítónk telefonjclentésej Lembergből jelentik: Pénteken reggel általá­nos kfí-tizemi sztrájk tört ki bérdiffcrenciák miatt Lembergben. A villamosforgalom is tel­jesen szüne'.cl. A villany-, gáz- és vize/látás biztosi'ására katonai csapatokat vezényeltek ki. Brüsszelből jelentik: A belga kózepbánya­vidékeken is fellángolt a sztrájkmozgalom. A bányászszakszervezetek visszautasították a munkaügyi minisztérium közvetítő javaslatait. Vasárnap rendkívüli munkáskongresszus ül össze, amelyen proklamálják az általános sztrájkot. Az ipari centrumokban ismét meg. kezdődött a kommunista propaganda. Németországban elhalasztották a statárium életbeléptetését Letartóztatták a kSnlgsbergl terrorcselekmények horogkeresztes tetteseit (Budapesti t'jftásitörk lelrfonjelentése.) Berlinből jelentik: A statárium életbeléptetése minden való­színűség szerint elmarad, miután pénteken sem Berlinben, sem a vidéken komolyabb rendzava­rások nem vo'.Lk Az Kngriff jelentése szerint a nemzeti szocialista párt vezetősége mindent megtesz, hogy ne legyen ok a statárium kihirdetésére és utasította az egyes csoportokat, hogy tartó k ¡(tiknak minden provo­kálastól. Hitler bizalmi embere, Goering szolgálaton kí­vüli kapitány, közölte fíracht kormánybiztossal, hogy Hitler minden tekintélyét latba veti a belpo­litikai béke érdekében és állítólag Hitlernek ez az ígérete is hozzájárult ahoz, hogy a kormány c/hn­lasztotta a statárium életbeléptetését A terrorakció központjában, Kóniqsbrnbrn a hrlíjzet most már ryugndt. Braeht <1r k"i!">n vizs­gálóbiztost küldött Könígsbergbe, iki működésé­nek el . napjaiban kinyomozta a legt<M>b terror­ce'.ekmÖJ.v tejtesét és letartóztatta . ke! Xnljmmmji tettes anoro[,k resztes rohamosztaj k i -z tartozik. A porosz belügyminisztérium statisztikát Rtt közzé, amely szerint julitis 1-töl juiius 2'1-ig Po­roszország területén összesen 322 oolitlNnl fisszecsnoAs I volt, amelyeknek 72 hatottja és 497 snlyos sebe­sültje volt. A szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága pénteken ülést tartott, ame­lyen a belpolitikai helyzettef foglalkozva a felszó­lalók éles kritikákkal illették a hatóságok maga­tartását a remzeti szocialista terorra» szemben és azt javasolták, hogy a szocidldenr k ata párt 1* rendi-keitjen br az eddiginél is h"tut ;osabh pol;li­kn önvédelemre, mert attól k 11 tartani, hogy az állami szervik védctme rövidcsen nem bizonyul elegendőn k Bombamerénylet Lölzenben t.ölzen, augusztus 5 A péntekre virradó éjsza­ka bombnmirinnlctct kivettek era Birodalmi Bank fiókintézete eüen A banképület főírontján az er­kélyt tartó oszlopok közé bombát helyeztek el, amelyet meggyújtottak A bomba hangos dörre néssel robbant feC A vasoszlopok a:só része meg­szült, a penztúrterem nagy ablakai beziuódtak és megsérült a pénztárterem nagv betontdőz?tc és az erkély is. pár perccel a robbanás után j.v rókelök és rendőrök sietlek a bank elé, akik azon­ban az odavezető uccákhan semmif-Je gyanús

Next

/
Oldalképek
Tartalom