Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-24 / 192. szám

SZCOCO. SserkMsUMai Somogyi urcn 1Z.LMB. Telelőn s 23-33. - Uodóhlvatal, kOloMnkOnyviAr «• legylrodo « Aradi ocea S. Telefon > 13-00. « Nyomda t LHw ' Lipót UCCB IV. Telefon < TAvimfi é» teY>«lclm i PéhMmyawwrtfl Stéged Szerda, 1952 augusztus 24 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 192. sz. ELOFIZtrCSi Bavonla helyben 3.20 | vidéken «• BudopcílenXW, kUlinidtln n>40 penn" Egye* ifAm Ara tietklls* nap lft, vusAfk Ünnepnap 84 OIL Hlr- . delétek lelvélele tarifa txeflnl. Mogle-, lenfx beim k'vételével n^wnln re-ge i Kőkorszak a külkereskedelemben Á szegedi városi muaeum archeológiai osztályának legérdekesebb esoportját alkotják a esókal leletek. Zentával szemben, a Tisza keleti oldalán emelkedik a csókái halom, amely valaha sziget módjára állt ki a Tisza árteréből Ennek a csókái halomnak érdekessége az, hogy évezredek elótt tanyájául szolgált az ujabb kőkorszak vadászatot-halászatot űző ősemberének, ntána a jazig-szarmatáknak, az avaroknak és honfoglaláskori magyaroknak. Visszamaradt tárgyaik temetkező helyeiken megannyi rétegben rakodnak egymás fölé. A csókái balomból egyaránt kerültek ki kőszerszámok és lovukkal együtt eltemetett avar harcosok. A csókái halomban még égetett cserépbabákat is találtak: ai ősember felesége ezeket adta oda játszani gyermekének. A1 különböző tárgyak között, amelyeket a régmúlt időket kutató archeologus ásója napvilágra hozott, egy nyaJJánc is került elő. A zsinórt, amelyre a lánc egyes szemei fel voltak fűzve, elpusztította a századok enyészete, de a láne szemei megmaradtak. Egymás mellett sorakoztak ínnak az ősasszonynak nyaka körül, akit ékszereivel együtt temettek el, hogy teljes díszben jelenhessék meg a túlvilági Nagy Szellem előtt A láncnak a szemei eardium-kagylók, egy olyan tengeri csigafajtának opalizáló héjai, amely a Földközi tenger nyugati medencéjében, a Honi öbölben él. Ha ez a kagyló a lioni öbölből a mi időszámításunk előtti öt-hatezer esztendőben el tudott jutni a Tisza árterének településes halmára, akkor a kőkorszakban kellett lenni kereskedelemnek és a cardium-kagyló kézről-kézre adva csere segítségével, vándorolva tette meg útját a tenger partjáról felhasználásának helyéig. Azóta eltelt néhány ezer esztendő és a kereskedelem előmozdításának feltalálták egy nagyon fontos eszközét a pénzt A fejlődésnek egy további fokán kialakultak a pénzhelyettesitésnek különböző eszközei is, a váltó, a csekk, a deviza, és a hitel. Mégis azt kell hinnünk, hogy az elmúl, ezer esztendők nyomtalanul futottak el a fejünk felett mert az egész külkereskedelmi politika azt mutatja, hogy megyünk vissza a csókái idők felé. Ha a kőkorszakban volt külkereskedelem, ma van kőkorszak a külkereskedelemben. Senki se vélje túlzásnak ezt a megállapításunkat Mindazok a híradások, amelyeket az utolsó napok külkereskedelmi tárgyalásairól olvasunk, ezt bizonyítják. Hol kéthetes, hol hathetes provizóriumban egyezünk meg az osztrákokkal és ezekben a provizorlumos megállapodásokban a tárgyaló felek pontosan körülcirkalmazzák, hogy miből mennyit és mit miért szabad az egyik országból a másikba bevinni. Utána szerződésmentesen ideiglenes csere-megállapodást kötünk a csehekkel. Itt is a gömbfa és tűzifa, az iparcikk van szembeállítva a 7.«irral, szalonnával és gyümölccsel. Diadalmaskodva hirdetik mindkét oldalról, hocy a tárgyalások a Iecszebb reményekre jogosítanak, mert a kicserélhető áruk értéke körülbelül tíz-tizenkétmillió esehkorona. Mindenesetre tekintélyes összeg egy magánháztartás szempontjából. Majdnem kétmillió pengő. Annyi, amenynyit azelőtt egy rendes, középnagyságú kereskedelmi cég forgalmazott A huszadik század, a vasút távíró, telefon és rádió nagyobb dicsőségére ide jutott két szomszédos Ország külkereskedelme. Megint eljutottunk a cserekereskedés állapotáig De ez a cserekereskedés talán még roszszabb, minj a kőkorszakban volt Akkor az cserélt és azt cserélt akinek amire szül.sége volt. Most » cserekereskedést kontingensmegállapodások súlyosbítják és csak azt lehet cserélni, amit megengednek és annak le- ; het cserélni, íkinek megengedik. Közben pedig itt vagyunk mi, egv agrárius jellegű ország, a termés értékesítés idején, amely vár ja, hogy mi történjék a gabonával, liszttel, gyümölccsel, szőlővel, hagymával, paprikával és egyéb terményekkel. Lesz-e ország, amely beengedi ezeket és lesz-e vevő, aki megvásárolja őket. Ez az a nagy probléma, amelyre vá-, laszt vár az ország egész termelő érdekeltsége. Választ de sürgősen, mert már az utolsó óra veszedeli"'! fenyeget Nagy Izgalmak Németországban az öt halálos Ítélet után A kormány vteszauíaslífa Hitler véreshanga kiáltványéi — A porosz kormány még nem dQnlOtt a halálraítélt horogkeresztesek ügyében A Papen-kormány tárgyalásai a szociáldemokratákkal a halálos Íteletek végrehajtáséhoz. 1 A nemzeti nzocialisták szolidárisak a hű' ' (Budapesti tudósítónk letifon jelentése.) Berjinből jelentik: A beutheni halálos itéfo* tek miatt forrong a német nemzeti szocialista tábor. Az ítélet kihirdetése után Helnes főhadnagy, akit egyszer már gyilkosságért elitéltek, felugrott a tárgyalóteremben és a kővetkezőket mondta: — A német nép a jövőben más ítéleteket fog mondani A beutheni ité>t a német szabadság riadója iesz! Heil Hitleri Óriási riadalom fogadta Helnes szavalt, a tumultuózus jeleretek — mint jelentettük — az occán folytatódtak, ahol a rendőrség csak nehezen tudta megakadályozni, hogy a tömeg meg ne támadja a törvényszék épületét. Súlyos zavargások követték a beutheni Ítéletet A fellázított tőmeg behatolt hár-m baloldali beutheni újság szerkesztőségébe. Sok áruház ablakát beverték, egy kereskedő', véresre vertek. A nemzeti szocialista párt még az Ítéletet követő éjszaka állást foglalt az ítéletek ellen. A nácik terroi Izdlnl akarják a kormányt amely nyilatkozatot adott ki, hogy minden körülmények között megőrzi az állam autoritását Folitikai körökben ugy magyarázzák a nyilatkozatot. hogy a kormány feltétlenül ragaszkodlk \ nemaetl tálra ítéltekkel. Hitler együttérzéséről, ragaszkodásáról az alábbi táviratban biztositolta az őt gyilkost: •Bajtársaim, a szörnyű, véres ítéletek hallatára a leghűségesebben veletek érzek. Klszabadtástok ettől a pillanattól kezdve a becsületünk kérdése és kötelességünk a küzdelem itz ellen a kormányzat ellen, melynek uralma alatt ilyen Ítéletet hoz. hattak. Hitler Adolf.« Hitler táviratéi vegyes érzelmekkel fogadták Németországban. A távirat szövegéből arra következtetnek, hogy a nácik fegyveres erőszakkal Is megkísérlik gyilkos bajtársaik kiszabadítását. A rohamcsapatok vadul fenyegetőznek. így Heines kötelezte nugát arra, hogy a halálos Ítéletek végrehajtását megakadályozza. A halálos ítéletek végrehajtás* beláthatatlan politikai következményekkel jama A helyzetet nehezíti az is, hogy a kegyelem a porosz kormánytól és niem Hindenburg elnöktől függ. Válságos órák várnak tehát újból Németországra. Hiíler fenyegető KiáLtványa Münchenből jelentik: Hitler a Münchenben megjelenő Vclklscher Beobachler hasábjain felhívást tett közzé, amelyben a többi között a Következőket mondja: »Több mint háromszáz lemészárolt, a szó szoros értelmében felkoncolt vértanunk van. Tizezer és iizezer hivünk megsérült és sokan közülük egész életükre nyomorékká váltak. A polgári jogáliam és közegei aJJg veitek erről tudomást. Csak abban a pillanatban, amikor végre l'icsordult a pohár és a vörös gyilkosok és gonosztévők szervezetének garázdálkodása elviselhe'etlennc v:ilt, — csak ekkor határozta el magát a »nemzeti« Papen-kormány vüiámsehességgel cselekvésre. Nemzeti akarásának első céljait és tényeit megismertük. Ugyanazon a napon, arielyen ohlaul pártelvtársaink gyilkosai és kínzói csekély büntetéssel szabadulnak — noha ennél az egyetlen támadásnál két halottunk és huszonhét sebesültünk volt, Papén ur kormányának bírái öt nemzeti szocialistát halálra ítéltek. Német néptársikl Akinek közülelek van érzéke a német nemzet becsületéét- és szabadságáért való kfcidelemliez, meg fogja most érteni, miért voiakodtam ebben a polgári kormányba belépni. Papén ur kormánya a nemaeli szocialisták halálraUélésében éli ki